Alig tisztult a kép New Hampshire után

Publikálás dátuma
2016.02.11. 06:32
Trump megkönnyebbült győzelme után FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATTHEW CAVANAUGH
Taroltak a „kívülállók” a 2016-os első előválasztáson New Hampshire államban. A republikánusoknál a milliárdos ingatlanbefektető, Donald Trump, míg a demokratáknál a leggazdagabbak hatalmát megnyirbálni akaró, a Wall Street ellen hadakozó független szenátor, Bernie Sanders nyert. Egyikük sem pártja „álomjelöltje”, de mindketten sikeresen szólították meg a választókat, ráéreztek a közhangulatra.

Biztos győzelmet aratott Donald Trump a New Hampshire-i republikánus előválasztáson. A milliárdos, aki – szavai szerint – „újra naggyá akarja tenni Amerikát”, végig vezetett az országos és a helyi felmérésekben is, s nagyon megkönnyebbült, amikor a múlt heti iowai caucuson elszenvedett vereség után a kis új-angliai államban valóban szavazatokra tudta fordítani népszerűségét, s 35 százalékkal az élen végzett.

Kampányadományok 2015 végéig (millió dollár)
Hillary Clinton 163
Jeb Bush 150
Ted Cruz 90
Marco Rubio 79
Bernie Sanders 75
Ben Carson 67
John Kasich 25
Chris Christie 23
Forrás: Huffington Post

A legnagyobb figyelem azonban azt kísérte, kinek sikerül mögötte a második helyre befutni, s mennyire szűkül le a továbbra is zsúfolt republikánus mezőny. John Kasich ohiói kormányzó mindent New Hampshire államra tett fel, s az itteniek 15 százalékos támogatottsággal hálálták meg a figyelmet. Kasich-nek azonban nem sikerült igazán elszakadnia a többi versenytárstól: 11,6 százalékkal Ted Cruz követi és tőle 11,1 százalékkal Jeb Bush is feljött az élbolyba, Marco Rubio ugyan elbukta a második-harmadik helyet, de 10,6 százalékos eredménnyel továbbra is versenyben áll.

A nagy dilemma az, hogy Kasich kormányzónak nincs igazán sok pénze, Jeb Bush volt floridai kormányzó viszont hiába áll jól anyagilag, még mindig nem győzte meg a választókat, jó lenne-e, ha újra egy Bush költözne a Fehér Házba. A Republikánus Párt még mindig nem igazán békült meg azzal a kilátással, hogy a rasszista uszítástól sem visszariadó, populista üzenetekkel operáló Trump lehet a párt elnökjelöltje novemberben, s keresi az alternatívát. A február 13-ra tervezett, következő republikánus tévévitára várhatóan már Chris Christie-t sem hívják meg, mivel csak 5 százalékot ért el New Hampshire-ben.

A demokrata oldalon Hillary Clinton még csak megszorítani sem tudta Bernie Sanders független szenátort, aki 59,9 százalékkal, fölényesen nyert, Clinton 38,4 százalékkal alulmaradt. Sanders a rekordokat döntő választási részvételnek tulajdonította az eredményt. „Ez egy politikai forradalom, amely emberek tízmillióit hozza össze Amerika-szerte. A Wall Streettől Washingtonig visszhangzik majd az üzenetünk, hogy a kormányzatnak minden amerikait képviselnie kell, nem csupán néhány gazdag kampánytámogatót” – mondta diadalmasan Sanders.

Hillary Clinton számára személyesen is fájdalmas a New Hampshire-i vereség, hiszen ez az állam egyszer már őt is, s férjét is „megmentette”. Bill Clinton 1992-ben itt tudott fordítani, noha csak második lett az előválasztáson. Hillary pedig 2008-ban Iowában veszített, de nyerni tudott New Hampshire-ben, bár végül nem ő lett a demokrata elnökjelölt. Idén Iowában Clinton csak hajszállal nyert, s kampánymenedzsere, Robby Mook nyilvánosságra került feljegyzéséből ítélve abban sem biztosak, hogy a két másik februári megmérettetésen (Nevadában és Dél-Karolinában) meg tudják állítani Sanders előretörését.

A kampányfőnök értékelése szerint a márciusi előválasztások lesznek majd igazán döntő fontosságúak. A volt külügyminiszter azt reméli, hogy akkor az afrikai-amerikaiak és a spanyol ajkú amerikaik támogatása révén visszaveheti a vezetést a déli államokban. Clinton vereségét elismerve azt mondta, minden államban, minden szavazatért keményen fog küzdeni, de az eredetileg „koronázásként” elképzelt előválasztási kampány nagyon nehéznek és hosszúnak ígérkezik.

A 74 éves Sanders populista baloldali programot képvisel: ingyenes felsőoktatást, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentését, általános, ingyenes egészségügyi ellátást, s a bankok megregulázását ígéri. Ez a program nagy lelkesedést kelt a Demokrata Párt baloldalán, azokban, akik Barack Obama nyolc éve után is csalódottak, mivel nem érzékelték helyzetük javulását. A független szenátor hangot ad az emberek dühének, csalódottságának, s nagyon igyekszik, hogy a kisebbségi szavazók körében is növelni tudja támogatottságát.

Különösen aggasztó lehet Clinton számára, hogy Sanders szinte valamennyi korosztályban megelőzi a volt First Ladyt a New Hampshire-i exitpoll-felmérések szerint. A 30 év alattiak 83 százaléka, a 30-44 év közöttiek 66 százaléka, a 45-54 év közöttiek 53 százaléka a veterán szenátorra voksolt, s csak a 65 évnél idősebbek körében nyert Hillary. A független választók közt 72 százalékot ért el Sanders, míg Clinton csak 27 százalékot, s ez a mutató azt jelzi, korántsem biztos, hogy Sanders ne tudná a közép felé bővíteni országos támogatottságát. Ami még meghökkentőbb: a nők körében 55 százalékkal szintén Sanders nyert, s a helyi demokrata nőknek csak 44 százaléka voksolt Clintonra.

A volt First Lady azt tervezi, hogy New Hampshire után átszervezi kampányát, ami azt jelzi, a Clinton-stábon belül nagyobb az aggodalom, mint mutatják, de a demokrata pártelitet is aggasztja Sanders vártnál nagyobb sikere. Kétségtelen, Hillary Clinton általában akkor tud a legkeményebben küzdeni, amikor a helyzet a legreménytelenebbnek tűnik, de aligha számított rá, hogy a 2016-os kampány a 2008-hoz hasonló vesszőfutássá válhat.

Február 20-án voksolnak legközelebb a demokraták, s a New Hampshire-i lendület sokat segíthet Sandersnek a nevadai jelölőgyűléseken. A február 27-i dél-karolinai előválasztáson azonban Clintonnak már mindenképp nyernie kellene, az ottani, nagy afrikai-amerikai közösséggel a Clinton-házaspár régi jó kapcsolatokat ápol, ezért is hívják Dél-Karolinát Clinton „tűzfalának”. A március 1-i, úgynevezett szuperkedden pedig igazán nagy a tét: akkor lehet megszerezni a nyári, elnökjelölő konvención szavazó delegátusok negyedét.

Szerző

Válaszol: Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke

Publikálás dátuma
2016.02.11. 06:30

Miféle adatok összekapcsolására lehet szükség terrorveszélyhelyzetben?

Tisztázni kellene, mi hiányzik a kormány szerint. Évekkel ezelőtt ugyanis a kormánypártok már nekifutottak egy központi adatbázis létrehozásának, amely - a saját belső vitáik miatt - végül meghiúsult. Mindenekelőtt tisztán kell látni abban, ki - mely felügyeleti szerv -, milyen jogosítványokkal, a személyiségi jogok milyen mértékű tiszteletben tartása mellett kezelne egy ilyen adatbázist. Összefoglalva tehát elsőként tudnunk kell: mi a kormány szándéka, valóban a terrorizmus elleni küzdelemhez, vagy saját hatalmi céljai érdekében kíván-e adatokra szert tenni.

Szerző

Válaszol: Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke

Publikálás dátuma
2016.02.11. 06:30

Miféle adatok összekapcsolására lehet szükség terrorveszélyhelyzetben?

Tisztázni kellene, mi hiányzik a kormány szerint. Évekkel ezelőtt ugyanis a kormánypártok már nekifutottak egy központi adatbázis létrehozásának, amely - a saját belső vitáik miatt - végül meghiúsult. Mindenekelőtt tisztán kell látni abban, ki - mely felügyeleti szerv -, milyen jogosítványokkal, a személyiségi jogok milyen mértékű tiszteletben tartása mellett kezelne egy ilyen adatbázist. Összefoglalva tehát elsőként tudnunk kell: mi a kormány szándéka, valóban a terrorizmus elleni küzdelemhez, vagy saját hatalmi céljai érdekében kíván-e adatokra szert tenni.

Szerző