Holtponton Szíria ügye

Münchenben ültek tárgyalóasztalhoz a nagyhatalmak képviselői annak érdekében, hogy megoldást találjanak a mélyülő szíriai humanitárius válságra. A tanácskozás előtt Oroszország ugyan tűzszünetet javasolt, de konkrétumok nélkül, így nincs sok esély, hogy kimozduljon a holtpontról a válság. Az orosz és az amerikai külügyminiszter kétoldalú megbeszélést is tartott.

Egy nappal az 52. nemzetközi biztonságpolitikai konferencia előtt, tegnap úgynevezett Szíria-konferenciát hívtak össze Münchenben. A húsz országból álló, Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport és Oroszország képviselői ma is folytatják az egyeztetéseket annak érdekében, hogy tűzszünetre bírják a feleket és enyhíteni lehessen a mélyülő humanitárius válságot. A konferencia annak ellenére sem ígért különösebb előrelépési lehetőséget, hogy szerdán Oroszország javasolta, március elsejétől lépjen életbe tűzszünet a háború sújtotta országban. Azért övezi pesszimizmus az orosz javaslatot, mert az érintett országok diplomatái szerint állítólag semmi konkrétumot nem tartalmaz.

Washington is szkeptikusnak mutatkozott, mert az amerikai álláspont szerint nem lehet úgy tűzszünetet elérni, hogy Oroszország továbbra is bombázza a lázadók állásait, és ezeknek a támadásoknak egyre több civil áldozata is van. Az orosz külügyminisztérium szóvivője révén ugyan visszautasította a vádat, állítva, Oroszország nem bombáz civileket, ám Aleppo ostroma folytatódik, az orosz légierő támogatását élvező szír kormányerők közel kerültek a lázadók által felügyelt nagyváros bevételéhez. Eközben Aleppóból tízezrek menekülnek a török határra, Ankara viszont továbbra is zárva tartja az ezen a szakaszon található határátkelőit.

A török kormány úgy döntött, bár igyekszik támogatást nyújtani a menekülteknek, a határt viszont nem nyitja meg előttük. Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azzal vádolta meg Moszkvát egy ankarai rendezvényen, hogy a szíriai kormánycsapatok orosz támogatással tudatos etnikai tisztogatást folytatnak Aleppóban és környékén. Ugyanakkor arra figyelmeztette az európai uniós vezetőket, hogy „eljöhet az idő, amikor Törökország megnyitja nyugati határait az Európába tartó menekültek előtt".

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó források szerint John Kerry amerikai külügyminiszter Münchenben a „mindent vagy semmit” álláspontot képviseli a szíriai tűzszünet kérdésében és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott különmegbeszélésen. Az amerikai diplomácia vezetője azt szeretné elérni, hogy Oroszország teljes mértékben szüneteltesse szíriai bombázásait és ne csak március elsejétől, amint Moszkva javasolta, hanem azonnal, a humanitárius válság mélyülésének elkerülése érdekében.

Lavrov a tanácskozás előtt bejelentette, Oroszország konkrét javaslatot tett egy szíriai tűzszünetre és várja az amerikai választ. Jelezte, hogy az orosz javaslatot az amerikai válasz ismeretében terjeszti elő. Kerry kijelentette: az Egyesült Államok a humanitárius segélytől a tűzszünet ügyéig minden kérdésben szeretne haladást elérni.

Rijádban is lesz egyeztetés

Jövő hónapban összeül a muzulmán államok terrorellenes koalíciója is, közölte az AFP hírügynökség szaúdi forrásokra hivatkozva. Szaúd-Arábia vezetésével decemberben 34 ország megalakított egy terrorellenes iszlám katonai szövetséget, amelynek hadműveleti központja a szaúdi fővárosban van. A megalakuláskor Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy a szövetség a szíriai, az iraki, a líbiai, az egyiptomi és az afganisztáni terrorizmus elleni erőfeszítéseket fogja összehangolni, de nem részletezte, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni, csak annyit mondott, hogy „összehangolják majd a nagyhatalmakkal és a nemzetközi szervezetekkel a szíriai és az iraki hadműveleteket".

Több részlet azóta sem derült ki.Nem zárható ki, hogy a március végi rijádi tanácskozáson a szíriai szárazföldi beavatkozás kérdése is terítékre kerül. A szaúdi védelmi tárca e hét elején jelentette be, hogy hazája kész szárazföldi csapatokat küldeni Szíriába, amennyiben az Egyesült Államok vezette katonai koalíció a szárazföldi beavatkozás mellett döntene. Washington és minden nyugati ország azonban kizárja ennek a lehetőségét