Szépművészeti Múzeum;festmények;kölcsönzés;
2016-02-13 06:10:00
Arató András Klubrádió
A magyar nyelv gazdag árnyalásának hála, nem derül ki, kinek a garzonjába is kerülne a választott piktúra. Minden bizonnyal a Habonyé jön elsőként szóba, mert neki van képe hozzá. És emlékezzünk Torgyán doktor házi festőjének kabinet körképére, talán most méltó otthonra lelhet. A témát különben nem szabad alulértékelni, elvégre – klikk-klakk – egy Rippl-Rónai is lehet az utolsó csepp a pohárban!
Avar János újságíró
Ha már így tetten értek, be kell vallanom, hogy éppen postázni készülök egy levelet a párizsi Louvre-nak, kölcsönbe kérni a Mona Lujzát, akire Hofi hívta fel a figyelmemet. Már ki is néztem neki a helyet a szobám falán. Biztos vagyok benne, hogy ha bonyolultabb is, mint a pesti Szépművészeti Múzeumból kikölcsönözni képeket, majd kiadom magam tárca nélküli tanácsadónak, attól hasra esnek Párizsban is. Vagy hanyatt?
Bolgár György rádiós újságíró
Nem vacakolnék én kölcsönzéssel. Egyszerűen helyezzék el nálam 50 évre letétbe azokat a műtárgyakat, amelyeket kiválasztok. Majd küldök egy listát a főigazgató úrnak, és hogy ne kapjon véletlenül megrovást, egyúttal a miniszternek is, ne mondhassa azt, hogy nem is tudott róla. Egyébként meg mi van a koronával? Azt nem lehet kikölcsönözni havi 15 ezerért? Szóljanak, jövök érte. Vagy inkább hozzák ki!
Farkasházy Tivadar Hócipő
Én Orbán Viktort és kedves nejét, bár félő, hogy a Jakartában látott remekmű nem férne be a lakásunkba. És mi lesz, ha netán meglátogat Torgyán József, egyszer egy kisgazdának már nem tetszett a Herman Ottó a Kis-Balatonnál című képe, és bizony néhány helyen kilyukasztotta, még szerencse, hogy nem jár hozzánk se ő, se a Bayer, aki a Herman Ottó név hallatára még beásná a festményt nyakig az orgoványi erdőbe, hátha akkor a miskolci hermanosok végleg elhallgatnak.
Horváth István hírlapíró
Azt a pillanatot szeretném, ha megragadná a festőművész, amikor az egykori koronaőr fontos tárgyalásra siet a Szépművészeti Múzeumba, elegánsan kiszáll terepjárójából és jogos fölháborodásában méltóságteljes mozdulattal egyetlen csapással leüti a zebrán lassan áthaladó idősödő férfit. Háttérben ott fekszik a csigajárású renitens vesén rúgott felesége. Arcán látszik, hogy már rádöbbent vétkére: azért hibázott, mert nem kezdte el ő is verni a férjét, hanem poroszkáló családtagja védelmére kelt. Tiszta Majális.
Horváth Zoltán újságíró
Én azt tanultam otthon, hogy pénzt, festményt kölcsönözni, soha. Az államtól a legkevésbé. Még ha a hatalom közelében lennék se. Egyszerűen nem lenne képem hozzá.
Veress Jenő a Népszava főmunkatársa
Most, hogy einstandolták, Munkácsy Golgotájára gondoltam – összetekerve, mert kicsi a lakás. De jó a debreceni MODEM-ből a szájtáti őrök elől kilopott Csontváry is, ha megtalálja a rendőrség. Mellesleg megeszem a kalapomat, ha Habony ismerte például Franz Xaver Karl Palko neomanierista munkásságát. Inkább arra gondolok, hogy kért egy hárommétereset, meg 8-10 kisebbet, de szép színeset, és jó drágát. Baj, hogy nincs szaunám, mint azoknak, ott a Szerb utcában, ami kigyullad, és esetleg hamuvá égeti a képeket.