Elektromos parkolók

Áruházanként 300-400 millió forintos, a nagyobb üzletláncoknál akár több milliárdos kiadást jelent, hogy a kormány kötelezővé tette az elektromos gépjármű töltőállomások létesítését a parkolókban - számolta össze a tervezett fejlesztéseket a Blokkk.com internetes portál.

A rendelet szerint a már meglévő, illetve a megkezdett építkezésű 100 parkolóhelyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni, az 1500 négyzetméter nettó árusítóteret meghaladó boltok parkolóiban 2019-ig. A budaörsi Auchan esetében közel 40, az ugyancsak budaörsi Tesconál majd' 30, a WestEnd parkolóiban ugyancsak 30 elektromos töltőállomást kell felszerelni a megadott határidőkig. A rendelet azonban nem ad semmilyen fogódzót ahhoz, hogy készült-e bármilyen számítás arról, hogy az elkövetkező 5-10 évben hány elektromos gépkocsi gurul majd a hazai utakon.

Szerző

Régiós utolsók vagyunk

Publikálás dátuma
2016.02.13. 06:22

Az elemzőket is meglepte a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP alakulása, amellyel a múlt évi bővülés 2,9 százalékot ért el. Az export és a fogyasztás, valamint az ipar, ezen belül járműipar és a szolgáltatás húzta a gazdaságot, míg az építőipar és a mezőgazdaság gyengén teljesített. A jobb számok ellenére idén erőteljesen romlanak Magyarország kilátásai és még inkább leszakadunk a régiós országoktól.

Az uniós országok átlagához képest jól, a régiós társakhoz, különösen a visegrádi országok képest viszont gyengén teljesített a múlt évben a magyar gazdaság. A tegnap ismertetett negyedik negyedéves adatok szerint a magyar GDP 3,2 százalékkal bővült. Az elemzők 3 százalékot megközelítő adatra számítottak, így meglepetésként érte őket a KSH bejelentése. Azt még pontosan nem lehet tudni, hogy mi pörgette a gazdaságot, de az tudható, hogy a mezőgazdaság és az építőipar nem lehetett, azonban az export, a beruházások, a belső fogyasztás javuló teljesítményének szerepe lehet a jobb GDP elérésében - közölte lapunkkal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A gazdasági tárca lendületbe jövő magyar gazdaságról ír közleményében - a vártnál jobb adatokat kommentálva - hozzátéve, hogy ha a mezőgazdasággal nem bánt volna el ilyen csúnyán az aszály, illetve ha az agráriumot kiszűrjük, 3,8 százalék körül bővült volna a GDP a negyedik negyedévben.

Az Unió 28 tagállamának 0,3 százalékos utolsó negyedéves átlagához képest, az egy százalékos bővülésével jól teljesített a magyar gazdaság, de már nem tartozik az élbolyba. A rövid távú versenyben jobban teljesített a román és a lengyel gazdaság és felzárkózott hozzánk Szlovákia és Észtország is. Az 1,8 százalékos uniós átlagot meghaladó 3,2 százalékos éves magyar növekedés már csak a hatodik helyre volt elegendő. Szlovákia gazdasága 4, Romániáé 3,8 százalékkal bővült 2015-ben, a lengyelek 3,6 százalékot teljesítettek. A bolgár és a spanyol GDP is magasabb volt mint a magyar. A 28 tagországból Finnország és Görögország gazdasága viszont zsugorodott a megelőző évhez.

A visegrádi országok között még egyértelműbb Magyarország lemaradása, sőt, mint ábránkból is kiolvasható, a különbség évről évre nőni látszik. (Csehország végleges GDP-adataira még várni kell, a múlt év első háromnegyed évében, mindig 4 és 5 százalék közötti növekedést produkáltak 2014 azonos negyedévéhez képest, ezért szakértők 4,5 százalékos bővülést várnak.)

Az idei évben lassulás vár a magyar gazdaságra, ezt a kormány is látja. Megelőző intézkedésként előírta, mert eddig is az uniós pénzeknek köszönhettük a növekedést, hogy az idén 2000 milliárd forintot kell kifizetni Magyarországon. Szakértők ezt vágyálomnak tartják. Más nem nagyon van a kabinet tarsolyában, mert az otthonteremtési program, a bürokráciacsökkentés, de a vállalati hitelezés ösztönzésétől várt többletberuházások idén kevésbé, talán később fejtik ki hatásukat. A 2016-ra várt növekedési értékek bár meglehetősen széles skálán mozognak, azonban egy irányba mutatnak, lefelé. A kormány 2,6 százaléka túlzónak bizonyul az elemzői várakozásokhoz képest. Németh Dávid, több elemző és gazdaságkutató véleményével egyezően 2,2-2,3 százalékra teszi az idei várható növekedést, Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője 2,5 százalékos bővülést vár.

A versenytársakhoz képest gyenge teljesítmény veszélyeire figyelmeztetett Csaba László közgazdász, akadémikus is a héten a Magyar Nemzetben megjelent interjújában. Fennáll a veszélye annak, hogy a magyar gazdaság beragad a közepes fejlettség csapdájába, azaz bár nem kerül csődbe, de hosszabb távon is alacsony marad a növekedése - mondta. Emiatt szerkezeti reformokat, távlatos gazdasági stratégiát sürgetett.

A nemzetgazdasági tárca éppen tegnap jelentette be, hogy új iparstratégiát fogadott el a kormány, amelynek egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig és csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól. Át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra a következő években, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia - hangsúlyozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az Irinyi terv budapesti bemutatásán.

Szerző

Az ellehetetlenítés fővárosi költségvetése

Tarlós István leállíttatta a Bálna értékesítésének előkészítését, mert több szempontból gyanúsnak találja az ügyletet, amelyre egyetlen jelentkező a jegybank volt. A főpolgármester még ahhoz sem járult hozzá, hogy a tender kiírására vonatkozó előterjesztést a jövő héten megtárgyalja a fővárosi közgyűlés - értesült a Népszabadság. Pedig az üzletet többen kész tényként kezelték. 

A lap korábban úgy értesült, hogy az adásvételi szerződés feltételrendszerét már részleteiben megtárgyalta a Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes vezette tárgyalócsapat a vevőként bejelentkező Magyar Nemzeti Bank képviselőivel. Csakhogy közben kiderült, a vételt a kormány sem támogatta különösebben, a főpolgármester pedig mindeddig keveset tudott az értékesítés részleteiről. Az előterjesztés tartalmának megismerése után Tarlós viszont már nem támogatta a javaslat tárgyalását. A fővárosnak kapóra jött a pénzintézet ajánlata, mivel a bérleti díjból származó bevételei jócskán elmaradtak a várttól.

Budapest egyébként is egyre kevesebb pénzből gazdálkodhat. A főváros idei költségvetésében, amelyről várhatóan szerdán szavaz a közgyűlés, több mint 85 milliárd forintos lyuk tátong, amit részben a tavalyról megmaradt 70 milliárddal igyekeznek betömni, de 15 milliárd forint hitelt is le kell majd hívni. A tervezetből kiderül, a költségvetés csak akkor tartható, ha az állam átveszi az agglomerációs közlekedés finanszírozását. A pénzhiány egyik oka a rezsicsökkentés, az önkormányzati cégek nemhogy osztalékot fizetnének, de önkormányzati támogatásra szorulnak. A mások mellett Tarlós által jegyzett dokumentumban őszintén bevallják, 2016-ban a tervezett fejlesztések közül csak a legszükségesebbeket tudják megkezdeni, amihez a Főgáz-részvények értékesítéséből származó bevétel jelentős részét, mintegy 21 milliárd forintot akarnak felhasználni.

A közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozása mindmáig megoldatlan. Ezen az sem változtat, hogy a tavaly decemberben elfogadott gazdasági "salátatörvényben" kimondták, az iparűzésiadó-bevételt a közösségi közlekedés működtetésére kell fordítani. A fővárosi ellenzék már akkor arra figyelmeztetett, fejlesztések maradhatnak el, sőt az alapszolgáltatások is veszélybe kerülnek. Előfordulhat, hogy az önkormányzat nem tudja fizetni a közvilágítást, az utcák takarítását, a kátyúk kijavítását, de ha mégis, a szolgáltatások színvonala biztosan csökkenni fog. Az MSZP-s Horváth Csaba lapunknak arról beszélt, Orbán Viktor szándékosan ellehetetleníti Budapestet, mert számára elfogadhatatlan, hogy Magyarországon még mindig létezik tőle független hatalom.

Szerző