Egyre bizonytalanabb, mikor kerülhet olcsóbb a hazai tej a boltokba, ugyanis Orbán Viktor tegnap az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában csak arról beszélt, hogy csak az első negyedév, de inkább a félév végén vizsgálják meg: milyen hatást gyakorolt az idei költségvetésre a sertés tőkehús áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése januártól. Ez azt jelenti, hogy addig igen csekély annak a valószínűsége, hogy más élelmiszeripari ágazatokban is mérsékeljék a forgalmi adót.
Ugyanakkor Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a napokban egy öt pontos javaslatcsomag összeállításáról beszélt a tejtermelők támogatására, de hogy ebből mikor lesz valóság az továbbra sem derült ki a nyilatkozatából. De arra biztatott, hogy a közétkeztetésben nagyobb szerepet kell kapniuk a magyar tejtermékek.
Mélykuti Tibor, a Tejterméktanács elnöke kétségeit hangoztatta a Népszavának, szerinte ezekből az ígéretekből nem sok konkrétumot lehetett megtudni, de nincs sok idő a döntésre, mert ha heteken belül nem lép a kormány, megrendülhet a tejágazat biztonsága, amelyet már így is csak a támogatások tartanak életben. A nyers tej felvásárlási ára literenként 74-75 forint, míg a tej önköltsége: 110-112 forint. A terméktanács elnöke egyúttal arra is figyelmeztetett: márciusban az uniós tej felvásárlási ár csökkenhet, mert túlzott kapacitások vannak. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 1,6 milliárd literes hazai termelés mellett behozott 800 millió liter olcsó import tej aránya még tovább emelkedhet.
A szakember hozzátette, sok termelő gondolkodik az állomány csökkentéséről, vagy arról hogy felhagynak ezzel a tevékenységgel. A tapasztalatok azt bizonyítják, ha valaki egyszer bedobja a sajtárt, többé nem vág bele újra a tejelő marha tartásba, hiszen hatalmas költséget igényel ez az ágazat, és négy évbe is bele telhet, amíg egy tejgazdaság elérheti a teljes kapacitást egy új állománnyal.
Az ágazat évi 8-9 milliárd forint támogatást kap, viszont az áfa csökkentés mintegy 12 milliárd forintos bevételkiesést okozna a költségvetésnek. Az áfa lefaragása, mellett a 30-40 százalékosra becsült fekete piac részesedésének visszaszorulása, mellett a fogyasztás növekedése már rövid távon is befoltozhatná az áfa csökkentés ütötte költségvetési lyukat.
Éppen ezért Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese szerint az alapvető élelmiszerek áfáját egy lépésben minél előbb csökkenteni kellene. Az országgyűlési képviselő, agrárpolitikus ezt azt követően nyilatkozta, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn nem vette tárgysorozatba az élelmiszer-áfa csökkentésére vonatkozó javaslatát. Utalt arra, hogy szakmailag nem jó megoldás csak a sertéshús áfájának csökkentése - vélte a szocialista agrárpolitikus. Az érdekképviseletek, terméktanácsok is jelezték, hogy az intézkedés torzítja a piacot, egyes ágazatokra pedig nagy az importnyomás a magas áfa miatt. Gőgös Zoltán említette, hogy az áfacsalással leginkább fertőzött terület a zöldség-gyümölcs ágazat, ahol 60 százalék feletti a feketegazdaság aránya becslések szerint. Gőgös Zoltán hangsúlyozta: az alacsonyabb jövedelműek leginkább a sertéshús mellett a baromfit, a tejet, a tojást, a kenyeret, az édesvízi halakat és a zöldség-gyümölcsöt fogyasztják, és bebizonyosodott, hogy a kereskedők nem nyúlják le az áfát.
Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, 2015 egészét tekintve viszont csak 0,4 százalékkal emelkedtek - olvasható a KSH legfrissebb jelentésében. Az élő állatok felvásárlási ára 5,6, az állati termékek ára 14,3 százalékkal esett 2014 decembere óta. A vágómarha ára 2,7, a sertésé 2,1 százalékkal emelkedett, a tej ára 18,5 százalékkal esett.
