Az állam a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet egyéb területei fölött
„Az emberi jogi aktivistáknak ma meglehetősen polarizált és átpolitizált környezetben kell végezniük tevékenységüket Magyarországon” – jellemezte az ENSZ különmegbízottja az emberi jogi aktivisták helyzetét hazánkban tett első látogatásának végén. Michel Forst tegnap felszólította Magyarország kormányát, hogy tartózkodjon az emberi jogi aktivisták és csoportok megbélyegzésétől és megfélemlítésétől, továbbá teremtsen számukra olyan jogi és adminisztratív környezetet, amely nem hátráltatja, hanem segíti a munkájukat. A különmegbízott szóvá tette az arra irányuló kísérleteket, hogy az aktivisták tevékenységének legitimitását megkérdőjelezzék, és hírnevük rontásával, valamint túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával aláássák békés és legitim tevékenységüket.
Michel Forst szerint Magyarország elismerést érdemel azért, hogy az önkényuralom hosszú időszaka után lefektette a demokrácia alapjait, de felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi öt évben elfogadott több mint ezer új jogszabály meggyengítette „a jól működő demokráciát, és fokozatosan eltávolított néhány fontos, a végrehajtó hatalmat korlátozó féket”. „Az alkotmány drasztikus módosításai gyengítették az Alkotmánybíróságot, valamint ahhoz vezettek, hogy az állam a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet egyéb területei fölött, ami hol közvetlenül, hogy közvetve az emberi jogok érvényesülésére is hatással van” – jelentette ki a szakértő.
"Az emberi jogi aktivisták súlyos nehézségekkel szembesülnek, amelyek bizonyos esetekben akár alapvető jogaik és szabadságuk, valamint az emberi jogok védelméhez kapcsolódó legitim joguk megsértésére is kiterjednek” - hívta fel a figyelmet Forst, aki látogatása során hallott arról, hogy a kormányt bíráló vagy emberi jogi aggályokat felvető jogvédőket megfélemlítik és „politikai aktivistának” vagy „külföldi ügynöknek” állítják be. „A menekültválság és a társadalomban a másképp gondolkodókkal szemben mesterségesen gerjesztett félelem miatt a jogvédők kénytelenek elszenvedni a kormányzati tisztségviselők nyílt bírálatát, a média megbélyegzését, az ellenük alaptalanul indított vizsgálatokat, valamint az állami támogatás csökkenését” – jegyezte meg a különmegbízott. Sajnálatosnak tartja az emberi jogi szakértő, hogy „a civil társadalom és a döntéshozók közötti párbeszéd keretei fokozatosan szűkülnek, és a hatóságok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak az ilyen párbeszéd iránt, különösen olyan esetekben, amikor eltérő álláspontok ütköztetésére kerülne sor”. Felszólította a hatóságokat, hogy „a kormány kritikáitól és ellenvéleményétől függetlenül inkább támogassák a független civil szervezetek munkáját, szem előtt tartva azok meghatározó szerepét a magyar társadalom fejlődésében”.
Kilencnapos látogatása során a kormány meghívására Magyarországon vizsgálódó szakértő állami tisztségviselőkkel, a bírói testület tagjaival, parlamenti képviselőkkel, az ombudsmannal, emberi jogi aktivistákkal, valamint a civil társadalom képviselőivel és diplomatákkal is találkozott. Michel Forst 2017. márciusában nyújtja be látogatása eredményeit és ajánlásait összefoglaló zárójelentést az Emberi Jogi Tanácsnak.