Megmenekült Jacenyuk

Publikálás dátuma
2016.02.17. 06:38
Túlélte a bizalmi szavazást Jacenyuk ukrán kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KARSTEN KOALL
Hónapok óta nem az a kérdés, hogy helyén maradhat-e a Jacenyuk-kormány, hanem az, hogy meddig. Petro Porosenko államfő tegnap lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. A bizalmatlansági indítvány azonban elbukott, Jacenyuk újra időt nyert.

Ugyanaz történik most Kijevben, mint a narancsos forradalom után – ezúttal a Majdan forradalmárai estek egymásnak, ami nyomán nagyon mély politikai válság körvonalazódik. Arszenyij Jacenyuk kormányfő kabinetje tevékenységéről szóló beszámolóját ugyan nem fogadta el a parlament, de az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány sem kapta meg a szükséges 226 szavazatot, csupán 194-en voksoltak menesztésére. Ami azt is jelzi, hogy bár mély a válság, a koalíciós társak próbálnak szabadulni a népszerűtlenségvesztése miatt egyre kényelmetlenebb kormányfőtől, Petro Porosenko és környezete tisztában van azzal is, hogy egy előrehozott választás és a nyugatbarátnak mondott koalíció szétesése katasztrofális következményekkel járna az ország számára.

A voksolás előtt a teljes ukrán média és a megszólaló politikusok is kész tényként kezelték Jacenyuk bukását, hiszen összegyűlt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges 150 szavazat, a legnagyobb frakció, a Petro Porosenko Blokk (PPB) már hétfő esti ülésén egyértelművé tette kormánybuktatási szándékát, tegnap délután pedig maga Porosenko államfő szólította fel lemondásra a kormányfőt és Viktor Sorkin főügyészt is. Sorkin lemondott, Jacenyuk viszont ezt nem tette meg önként. Két héttel ezelőtt – a menesztését követelő hangokra reagálva – leszögezte a parlamentnek, ha nem elégedettek a kabinet munkájával, nyújtsanak be ellene bizalmatlansági indítványt. Ez tegnap meg is történt, és hogy mégis hivatalban marad Jacenyuk az vélhetően annak köszönhető, hogy az államfő pártja, a PPB nem szavazott egységesen.

Porosenko hivatala közleményben hozta nyilvánosságra a felszólítást, amelyben Jacenyuk lemondását kérte az elnök. Ebben azonban azt is hangsúlyozta Porosenko, hogy a Jacenyuk vezette Népi Frontot továbbra is politikai partnernek tekinti, a papíron létező koalíció – PPB, Népfront, Batykivscsina, Szamopomics – bázisán kell egy teljesen új kabinetet alakítani. Porosenko korábban is egyértelművé tette, előrehozott választásokat csak rendkívüli esetben hajlandó kiírni.

Nem így gondolják azonban a kisebb partnerek, a Julija Timosenko vezette Batykivscsina és a Szamopovics, amelyek az aláírásgyűjtés kezdeményezői voltak. Ők előrehozott választást szeretnének, nem véletlenül, hiszen a 2014 őszi választáshoz képest mindkét formáció erősödött, igaz egyik sem tudna kormányt alakítani. Timosenko a látványosságot sem nélkülözve lépett fel. Bejelentette, hogy a titkosszolgálat, az SZBU korábbi vezetője, Valentin Nalivajcsenko által vezetett Korrupcióellenes Mozgalom és a Batykivscsina „egyesíti erőit" és követeli a kormány lemondását.

A Jacenyuk-kormány bukása a belső feszültségek miatt ősz óta már csak idő kérdése, hogy most került ennyire élesen terítékre, ahhoz minden bizonnyal hozzájárult az, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felfüggesztette a hitelezést, valamint az, hogy az elmúlt hetekben a kabinet több, reformerként ismert minisztere nyomásgyakorlásra hivatkozva lemondott. Ráadásul a napokban újabb, kormánytagot is érintő korrupciós ügy robbant ki. (Arszen Avakov belügyminiszter fia révén lett érintett.)

A gazdasági nehézségek és a korrupcióval szembeni tehetetlenség lenulláztáknem csupán Jacenyuk, de minden kormányzati intézmény bizalmi indexét is, ezért korábbi koalíciós partnerei próbálják a miniszterelnökre hárítani a felelősséget. Porosenko kezdetben kiállt Jacenyuk mellett, de február 10-én, az IMF vezetőjével, Christine Lagarde-val folytatott egyeztetésen már kimondta, hogy kormányátalakításra van szükség és azt is egyértelművé tette, hogy nem szeretne előrehozott választást. Ezt követően indult meg a szervezkedés a tegnapi kormánybuktatási kísérelthez, amelyet egyelőre túlélt Jacenyuk.

Szerző

Háborús bűnökkel vádolják Moszkvát

Franciaország és Törökország is azzal vádolta Oroszországot, hogy háborús bűnöket követett el Szíriában. Az orosz légierőt teszik felelőssé több kórház és iskola elleni légicsapásokért. Több mint ötven polgári személy veszítette életét a hétfői légicsapásokban, több tucatnyian megsebesültek. Négy kórházba és egy iskolába csapódott rakéta a lázadók ellenőrzése alatt álló észak-szíriai területen. Az ENSZ hangsúlyozta, ha szándékosan vettek célba egészségügyi és oktatási intézményeket, ez háborús bűncselekménynek minősül.

A légicsapásokban legalább két kórházat, közük egy szülőotthont romboltak le Azazban, s ugyancsak találat ért egy iskolát, amelyben fedél nélkül maradt embereket szállásoltak el, 34 ember veszítette életét és tucatnyian megsebesültek. Két kórházat bombáztak Maarat al-Numanban, Idlib tartományban, ott 12 ember halt meg, 36-an megsebesültek. A két létesítményt négy találat érte, az Orvosok Határok Nélkül (MFS) humanitárius szervezet beszámolója szerint szándékosan vették célba a létesítményeket.

A török külügyminisztérium figyelmeztette Oroszországot, hogy nagyon komoly következményei lesznek, ha Moszkva nem hagy fel azonnal a hasonló támadásokkal. Ahmet Davutoglu török kormányfő úgy fogalmazott: "ha Oroszország továbbra is úgy viselkedik, mint egy terrorszervezet és civileket kényszerít menekülésre, akkor rendkívül határozott választ fogunk adni".

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, a megalapozatlan állításokat semmiféle bizonyítékkal nem tudják alátámasztani. Az orosz védelmi miniszter szóvivője, Igor Konasenkov a TASZSZ jelentése szerint közölte, a Kaszpi-tengeri flottának nincsenek olyan rakétái, amelynek elérnék Idlib tartomány területét. A szóvivő szerint az orosz légierő az elmúlt héten 444 bevetést hajtott végre, s több mint 1600 terrorista célpontot bombázott Deir ez-Zor, Daraa, Homsz, Hama, Latakia and Aleppo térségében.

A Szíriában felderítő repüléseket végző német Tornadókat „árnyékként követik” az orosz vadászgépek – mondta el Joachim Wundrak altábornagy, a német műveleti központ parancsnoka a Rheinische Postnak, hozzátéve, hogy incidens nem történt. Wundrak szerint az orosz repülések célja politikai, jelezni akarják, hogy az IS-elleni koalícióval ellentétben ők „legitim módon”, a szíriai kormány felkérése vannak jelen a szírai légtérben.

Szerző

Keserédes évforduló Koszovóban

Koszovó ma ünnepli fennállásának nyolcadik évfordulóját. A köztársaságban ünneplés helyett nagyszabású tüntetést helyezett kilátásba az ellenzék. A rendőrség attól tart, hogy a megmozdulás erőszakba torkollik. „A múltbéli tüntetések, illetve az általunk megszerzett információk alapján tüntetések során néhányan fegyvert vethetnek be, emberi életeket sodorhatnak veszélybe” – hangzik a rendőrség közleménye. Arra kérik az embereket, tartózkodjanak az erőszaktól, mivel annak „súlyos következményei lehetnek” – közölték.

Pristinát a teljes összeomlás fenyegeti, a parlamenti üléseken rendre könnygázt vetnek be, amely az Önrendelkezés nevű párt vezetője, Albin Kurti szerint azért szükséges, mert „ilyen radikális lépésekkel lehet megmenteni Koszovót” – mondta az AFP-nek. A képviselőt le is tartóztatták, nemrégiben azonban kiengedték a börtönből. A rendőrség két letartóztatással készült a mai napra: őrizetbe vették az Önrendelkezés szóvivőjét, illetve frakcióvezetőjét.

Az ellenzék egyik legfőbb célja, hogy megakadályozza azt az ENSZ égisze alatt született megállapodást, amely nagyobb önrendelkezést biztosítana az ország északkeleti részén élő szerb kisebbség számára. Az albán keményvonalasok attól tartanak, hogy Szerbia elszakíthatja ezt a kis országrészt Koszovótól. Emellett előrehozott választás kiírását, továbbá népszavazást is követelnek.

A polgárok többsége más miatt elégedetlen a függetlenség kikiáltása után nyolc évvel. A lakosság 70 százaléka 35 évnél fiatalabb, ám a Világbank adatai szerint az állástalanok arány körükben 40 százalék körüli. Hashim Thaci volt miniszterelnök, jelenlegi külügyminiszter azonban továbbra is meg van győződve, hogy a köztársaság szép jövő előtt áll. „Az ország változik, nem tökéletes ugyan, s tudom, többet kell tennünk azért, hogy előrébb jussunk” – mondta.

Szerző