Ami megnyugtató: Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást.
A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A csoport több mint száz idősödő kutya életét követi négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolcévesnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését.
A kutatók le akarják fektetni az eddig gyakorlatilag nem létező kutya-neurogerontológia alapjait. Az elmúlt években családi kutyákkal végzett kutatásaik nagy része kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulását és súlyosságát. Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták.
Az öregkori betegségtüneteket eddig csak laboratóriumi kutyákon vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedéskor megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokat. A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők - vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód - érhetik, ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.
A 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, köztük a családtagok felismerésével kapcsolatos problémák, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra végrehajtásának zavarai - emelte ki Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, aki az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.
Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit. A két évtized alatt számos viselkedésmérő eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedés vizsgálatában is használnak majd. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amelyre e csoporton kívül más még nem vállalkozott - írják a közleményben.