Öregszik leghűbb barátja, a kutyája? - Olvasson

Publikálás dátuma
2016.02.17. 16:49

A kutyák egészséges öregedésének egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatását kezdi meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja.   Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten - olvasható az egyetem szerdai közleményében.

Ami megnyugtató: Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást.

A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A csoport több mint száz idősödő kutya életét követi négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolcévesnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését.

 

A kutatók le akarják fektetni az eddig gyakorlatilag nem létező kutya-neurogerontológia alapjait. Az elmúlt években családi kutyákkal végzett kutatásaik nagy része kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulását és súlyosságát. Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták.

Az öregkori betegségtüneteket eddig csak laboratóriumi kutyákon vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedéskor megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokat. A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők - vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód - érhetik, ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.

A 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, köztük a családtagok felismerésével kapcsolatos problémák, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra végrehajtásának zavarai - emelte ki Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, aki az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.

Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit. A két évtized alatt számos viselkedésmérő eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedés vizsgálatában is használnak majd. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amelyre e csoporton kívül más még nem vállalkozott - írják a közleményben.

Szerző

Ezreket költöztetnek ki a világ legnagyobb űrfigyelője miatt

Publikálás dátuma
2016.02.16. 13:20
Illusztráció: Thinkstock
A délnyugat-kínai Kujcsou tartományban több mint 9 ezer embernek kell elhagynia véglegesen otthonát, hogy ne zavarják a világ legnagyobb - átadás előtt álló - egytányéros űrfigyelő rádióteleszkópjának működését.

Az eszköz összeszerelésével várhatóan szeptemberre végeznek, s a tervek szerint még október előtt két közeli megye négy lakóparkjába költöztetik a teleszkóp 5 kilométeres körzetében élőket. Erről a Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a népfront tartományi bizottságának előterjesztése nyomán született döntés.

A helyi kormányzat minden érintett lakosnak 12 ezer jüan (félmillió forint) támogatást is ígért. A döntés fogadtatására nem tér ki a beszámoló. A gondosan kiválasztott helyszínt - egy katlant - három, egymástól 500 méter távolságra lévő domb veszi körül, a hozzá legközelebbi megyeszékhely 25 kilométerre fekszik. A vezetékekkel és robotokkal mozgatható, több irányból érkező információk észlelésére alkalmas, hatalmas tányért acéloszlopok, kábelek ezrei tartják majd a föld felett. A szakemberek szerint fontos, hogy a környezeti zajok és rádióadások ne zavarják az eszköz működését.

A térségben tavaly nyáron kezdték meg az 1,2 milliárd jüanos (51,1 milliárd forint) beruházásból épülő űrfigyelő rádióteleszkóp összeszerelését. A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) néven emlegetett rádiótávcsövet 4450 darab, 11 méter oldalhosszúságú, háromszög alakú alumíniumpanelből állítják össze. Ha elkészül, méreteiben és teljesítményében felül fogja múlni a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét, amelynek 305 méter átmérőjű a parabolaantennája.

Szerző

Űrbányászatban utazna Luxemburg

Publikálás dátuma
2016.02.13. 06:17
A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. FOTÓ: THINKSTOCK
Luxemburg első hallásra futurista tervvel lepte meg a világot, amely révén akár ipari nagyhatalommá is válhat. A nagyhercegség az aszteroidákon található ásványok kibányászását tűzte ki célul. A Földtől több tízmillió kilométerre lévő „üzemek” beindításában két amerikai cég, a Deep Space Industries és a Planetary Resources of The US lesznek Luxemburg partnerei.

A február első napjaiban bejelentett projekt először a Föld körüli pályán lévő ritka ásványok felkutatására vonatkozik, mindenekelőtt azokon az aszteroidákon, amelyek a Föld és a Mars között helyezkednek el. „Célunk, hogy elősegítsük a hozzáférést ma még kiaknázatlan gazdag természeti kincsekhez, amelyek az űrben keringő élettelen köveken található, hogy ne kelljen természetes élőhelyeket megbolygatni” – szögezte le a tervet bejelentő Étienne Schneider luxemburgi gazdasági miniszter.

Mint Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) volt főigazgatója, akit a luxemburgi kormány tanácsadónak hívott, elmondta, a terv nem álom, mert véleménye szerint már létezik a hozzá szükséges technológia: „Tudjuk, hogyan jussunk el egy aszteroidára, hogyan végezzünk rajta fúrást és hogyan hozzuk a Földre a mintákat. Egyébként már Jules Verne is beszélt a meteorit-vadászatról. Az a különbség, hogy az általa megálmodott technológiákat azóta már kipróbáltuk” – mondta Dordain.

És bár a terv beindítása több tízmilliárd dollárba kerül, ennek potenciális piacát több ezerszeresére becsülik. Luxemburg nemcsak ipari-technológiai partnereket, hanem befektetők közreműködését is várja a tervben. Vonzó lehet a cégek számára a nagyhercegség kedvező adózási rendszere is.

A kutatók szerint az aszteroidák gazdagok lehetnek platinában, wolframban, vasban, nikkelben, továbbá palládiumban és iridiumban is.

Hawking: fekete lyuk, mint energiaforrás
FOTÓ: Thinkstock

FOTÓ: Thinkstock

Az űrből jövő természeti források jövőjét látja Stephen Hawking is, aki szerint elég lenne egy hegy nagyságú fekete lyuk a Föld energiával való ellátására. (A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fénysem tud távozni.) A neves fizikus azonban felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy ilyen kicsi fekete lyukat még nem találtak. Hogy mi történik valójában egy fekete lyuk belsejében, az a mai tudomány egyik legnagyobb rejtélye. A tudós folyamatosan cáfolja a régi elméleteket, kezdve azon, hogy egyetlen információ sem juthat ki egy sötét lyukból. Szerinte ezek a kozmikus tárgyak nem „örök széfek”, sugárzásokat bocsátanak ki olyan hőmérsékleten, amely fordított arányban áll a tömegükkel és egyenes arányban a felszíni gravitációval. Hawking kifejtette, hogy egy fekete lyuk, amelynek tömege megegyezik egy hegyével, körülbelül 10 millió MW összkapacitású gamma-sugarakat termel, amely elég az egész Föld árammal való ellátásához.

A Planetary Resources of The US-t 2012-ben, míg Deep Space Industries-t egy évvel később hozták létre az aszteroidák ipari értékesítésére. E cél érdekében már külön űrhajókat is megalkottak. 2015 novemberében a cégek lobbizása nyomán az amerikai kongresszus elfogadott egy törvényt, amely engedélyezte az aszteroidákon és a Holdon található természeti kincsek kereskedelmi felhasználását.

Luxemburg hasonló jogi keretet kíván biztosítani tervének, de egyelőre nem tervezik, hogy azt beillesszék az ESA programjába. Schneider ezt azzal indokolta, hogy az ESÁ-nál „túlságosan lassúak a munkafolyamatok, évek telnek el, amíg döntenek egy tervről, majd újabb éveket vesznek igénybe a finanszírozásról, illetve az egyes országokra jutó terhekről. Ezzel szemben az amerikai cégek sürgősen munkához akarnak látni” – mondta a miniszter, aki a programra úgy tekint, mint egy hosszú távú gazdasági fejlődés fontos elemére.

Nagyon közel jön hozzánk egy aszteroida márciusban
A NASA számításai szerint március 5-én fog a Föld mellett elhaladni a 2013TX68 jelű aszteroida. A pályaadatok szerint a legközelebbi pozícióján mindössze 17 ezer kilométerre lesz a Földtől, ami kevesebb, mint a Föld-Hold távolság 5 százaléka. Ez persze a lehető legrosszabb eset, előfordulhat az is, hogy több millió kilométerrel véti el a Földet - adta hírül az index.hu. Az objektum a csillagászok szerint nagyjából 45 méteres, a tömege 130 ezer tonna lehet, és jelenleg is óránként 52 ezer kilométeres sebességgel tart felénk. A NASA igyekszik megnyugtatni mindenkit, hogy az ütközés esélye elhanyagolható. Ez nagy szerencse, mert ha mégis nekünk ütközne az 2,5 megatonnás becsapódást jelentene. Összehasonlításképpen: a második világháborúban elhasznált összes robbanóanyag, beleérte a Japánra dobott két atombombát is, 3 megatonna energiájú volt összesen.

Az amerikai űrhivatal (NASA) már régóta foglalkozik egy 2020 és 2030 között egy aszteroidra indítandó emberi misszió gondolatával, az ötletet a közelmúltban több magáncég is átvette.

Dordain szerint ez a folyamat fontos az űrkutatás szempontjából is, mert eddig az űrállomások működéséhez, az űrhajósok ellátásához mindent a Földről kellett biztosítani. Nagyobb lépésekkel pedig csak akkor lehet haladni, ha mindezeket az anyagokat az űrből biztosítják.

Igazolták Einstein utolsó jóslatát
Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja végre közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.
A kutatóknak olyasmit sikerült igazolniuk, amit már régóta sejtettünk: Albert Einstein 1915-ben publikálta az általános relativitáselméletet, majd 1916-ban és 18-ban kifejezetten a gravitációs hullámokról szóló dolgozatát. Einstein számolásából egyértelműen kijött, hogy a gravitációs hullámok léteznek – ez volt a fizikus utolsó olyan jóslata, amit eddig nem sikerült bizonyítani. Einstein dolgozataiból pedig azt derül ki, hogy a gravitációs hullámok a téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai.
Képzeljük el a teret gumilepedőnek, amit a rádobott tárgyak behajlítanak, például ha a gumilepedőre labdát dobunk, a lepedő jellegzetesen megnyúlik alatta: hasonló történik a téridővel, ha tömeggel bíró testeket helyezünk el benne. És hogy még nehezebben felfogható legyen a dolog: amikor nagyon nagy tömegű testek mozognak egymás körül, akkor a „gumilepedő” torzulásai továbbterjednek. És ezzel jutottunk el a fentebb írt definícióhoz: a gravitációs hullámok a téridő terjedő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai. Most egy ilyen hullámot fedeztek fel, és ami az igazán nagy szám: közvetlenül. A kutatók egy szimulátoron modellezték a jelenséget, ami a konkrét felfedezést mutatja: két egymás körül keringő fekete lyuk hajlítja a téridőt, majd amikor egyesülnek, hatalmas energiát bocsátanak ki, és a téridő fodrozódása továbbterjed.
Az eredményekhez magyar kutatók is hozzájárultak, mint ahogyan ez sok más tudományterületen is gyakori. Frei Zsolt, az Eötvös Gravity Research Group vezetője az mta.hu-nak elmondta: a mostani bejelentésben legalább három világraszóló felfedezés rejlik. Először is végre direkt módon érzékeltük a gravitációs hullámokat. Másodszor: először van közvetlen megfigyelésünk arról, hogy feketelyuk-párok valóban léteznek, és belátható időn belül össze is olvadnak. Végül a természetben ilyen nagy energiájú folyamatot korábban még soha nem észleltünk.