Öregszik leghűbb barátja, a kutyája? - Olvasson

Publikálás dátuma
2016.02.17 16:49

A kutyák egészséges öregedésének egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatását kezdi meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja.   Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten - olvasható az egyetem szerdai közleményében.

Ami megnyugtató: Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást.

A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A csoport több mint száz idősödő kutya életét követi négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolcévesnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését.

 

A kutatók le akarják fektetni az eddig gyakorlatilag nem létező kutya-neurogerontológia alapjait. Az elmúlt években családi kutyákkal végzett kutatásaik nagy része kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulását és súlyosságát. Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták.

Az öregkori betegségtüneteket eddig csak laboratóriumi kutyákon vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedéskor megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokat. A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők - vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód - érhetik, ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.

A 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, köztük a családtagok felismerésével kapcsolatos problémák, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra végrehajtásának zavarai - emelte ki Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, aki az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.

Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit. A két évtized alatt számos viselkedésmérő eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedés vizsgálatában is használnak majd. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amelyre e csoporton kívül más még nem vállalkozott - írják a közleményben.

Szerző

Megvan, hogy mikor és honnan vonszolták helyükre a Stonehenge köveit

Publikálás dátuma
2019.02.20 13:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
A friss eredmények alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra.
A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget.
"Felfedezésünk azért izgalmas, mert egy lépéssel közelebb visz annak a nagy rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miért érkeztek olyan távolról a Stonehenge kövei. Minden más európai neolitikus megalit olyan kövekből készült, amelyeket kevesebb mint 16 kilométerről szállítottak oda. Azt akarjuk megtudni, miért voltak olyan különlegesek ötezer éve a Preseli-hegység kövei, építettek-e ott ilyen kőből készült köröket még az előtt, hogy a kék köveket elszállították Stonehenge megépítéséhez" - idézte a UCL honlapja Mike Parker Pearsont, az egyetem régészeti tanszékének professzorát, a kutatócsoport vezetőjét.
A legnagyobb kőbányát mintegy 270 kilométerre találták Stonehenge-től a Preseli-hegység észak lejtőin Carn Geodognál. "Ez Stonehenge köveinek, a foltos biabáznak az elsődleges forrása, amelyet azért neveznek így, mert a kék kövekben kicsiny fehér foltok vannak. A Stonehenge legalább öt kék köve, de még több is Carn Geodogból származik" - magyarázta Richard Bevins, a Walesi Nemzeti Múzeum geológusa. A Carn Geodog alatti völgyben egy másik bányát is azonosítottak Craig Rhos-y-felinnél, amely a Stonehenge egy másik kövének, a riolitnak a forrása.
A szakemberek szerint az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően a walesi kőbányákat könnyebb volt kiaknázni, mivel a kék kő külszíni bányái természetes, függőleges oszlopokból álltak, és az akkori bányászoknak, csak éket kellett verni két oszlop közé, hogy kinyerjék a köveket. A mindkét kőbányánál folyó régészeti feltárásokban emberek készítette kőeszközöket, illetve kövek maradványait és padozatokat is találtak. A kőbányák korát a helyszínen talált faszénmaradványok kora alapján ötezer évben határozták meg a szakemberek.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a Stonehenge eredetileg kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt és homokkőtömbjeit mintegy 500 évvel később kapta.
A szakemberek eredményei alapján megkérdőjeleződik az a népszerű korábbi feltevés, hogy a kövek a tengeren keresztül hajón érkeztek a mai Anglia területére. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kék köveket délre a mai Milford Haven-i kikötő felé vitték, tutajokra erősítették és a Bristoli-csatornán vitték végig a Salisbury síkság irányába. Ám ezek a bányák a Preseli-hegység északi részén vannak, ezért a megalitokat egyszerűbb volt végig szárazföldön szállítani - mondta Kate Welham, a Bournemouthi Egyetem professzora.

Génterápiával kezeltek időskori szembetegséget

Publikálás dátuma
2019.02.20 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP/ Andrew Brookes / Cultura Creative
Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt - számolt be róla a BBC News.
Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja. Ez a betegség nagyjából 600 ezer embert sújt az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása. A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján.
"Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott genetikai terápiával megóvhatnánk azoknak a látását, akik másképp megvakulhatnának"
- mondta MacLaren.
 Janet Osbourne az első a 10 AMD-s páciens közül, aki részt vesz a génterápiás klinikai tesztben vesz. A makula vagy sárgafolt a retina éleslátásért felelős része, időskori sorvadása a retinasejtek elhalását jelenti. Az öregedéssel növekszik az AMD kialakulásának kockázata. A legtöbb betegnek - a klinikai tesztben részt vevő 10 páciensnek is - úgynevezett száraz AMD-je van, ilyenkor fokozatos a látásromlás, évekig is eltarthat. A "nedves" AMD gyorsan alakul ki, de ha időben észlelik, meg lehet gyógyítani. Egyes emberek öregedésekor a gének számlájára írható, hogy a szem természetes védekező mechanizmusai tévedésből elkezdik elpusztítani a retina sejtjeit, ez vezet a látásromláshoz.
 A terápia során a szintetikus gént tartalmazó ártalmatlan vírust fecskendeztek a szemfenékbe. A vírus "megfertőzte" a retinasejteket és bejuttatta a jó gént. Ez lehetővé tette a sejtpusztulást megállító fehérje termelését, a makula nem sorvadt tovább. Az oxfordi klinikai tesztek során először az eljárás biztonságáról bizonyosodnak meg olyan résztvevőkkel, akiknek már romlott valamennyit a látása.
Ha a tesztek sikerrel járnak, olyan betegeket is kezelnek, akiknek még jó a látása, de már diagnosztizálták az AMD-t. Tavaly a londoni Moorfields Szemkórház orvosai két AMD-s beteg látását állították helyre úgy, hogy a szemfenék károsodott területére őssejteket ültettek be. Azt remélik, az őssejt-terápia sok embernek visszaadhatja a látását. Az oxfordi kutatók más megközelítést használnak, az ő terápiájuk az AMD-t okozó génműködést állítja helyre.
Szerző
Frissítve: 2019.02.20 12:12