Előfizetés

Öregszik leghűbb barátja, a kutyája? - Olvasson

Publikálás dátuma
2016.02.17. 16:49

A kutyák egészséges öregedésének egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatását kezdi meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja.   Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten - olvasható az egyetem szerdai közleményében.

Ami megnyugtató: Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást.

A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A csoport több mint száz idősödő kutya életét követi négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolcévesnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését.

 

A kutatók le akarják fektetni az eddig gyakorlatilag nem létező kutya-neurogerontológia alapjait. Az elmúlt években családi kutyákkal végzett kutatásaik nagy része kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulását és súlyosságát. Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták.

Az öregkori betegségtüneteket eddig csak laboratóriumi kutyákon vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedéskor megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokat. A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők - vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód - érhetik, ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.

A 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, köztük a családtagok felismerésével kapcsolatos problémák, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra végrehajtásának zavarai - emelte ki Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, aki az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.

Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit. A két évtized alatt számos viselkedésmérő eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedés vizsgálatában is használnak majd. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amelyre e csoporton kívül más még nem vállalkozott - írják a közleményben.

Závecz: a pártpreferenciáknak nincs világnézete

A februári az első pártpreferencia-felmérése a ZRI Závecz Research Kutatóintézetnek, amelyet a korábban az Ipsosnál 25 éven át dolgozó Závecz Tibor alapított. A tavaly novemberben létrehozott cégnek, amelynek ő az egyedüli tulajdonosa, azonban nem ez az első kutatása. Mint lapunknak elmondta, sikeres volt az indulásuk; november óta több megrendelést is kaptak. Az Ipsos, amelynél korábban véleménykutatási igazgatóként dolgozott, a jövőben piackutató cégként fog működni, ezért döntött az új cég alapítása mellett, amely nemcsak pártpreferencia-, hanem általában társadalmi kutatások végez. Ugyanakkor az Ipsossal nem szakad meg a kapcsolata, továbbra is dolgoznak közösen, a mostani felmérés is az Ipsos adatfelvételével történt és bízik abban, hogy ők is támaszodnak a ZRI-re a társadalmi kutatásokban. 

Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy politikai okokból nem kap megrendeléseket, Závecz azt mondta: nincs rá ok, hogy ne kapjon, hiszen a pártpreferenciáknak nincs világnézetük, ő a dolgát végzi kutatóként. Készül a cég honlapja, amelyen reményei szerint a korábbi felméréseik is megtalálhatóak lesznek.

A ZRI februári felmérése szerint a rangsort a Fidesz vezeti a választókorú népesség 27 százalékának támogatásával. A Jobbik a második, az MSZP a harmadik, 14 illetve 10 százalékkal. A DK-nak 5, az LMP-nek 3 százalékos tábora van, a többi politikai erő közül csak az Együtt éri el az 1 százalékot. A lakosság nagyjából harmadának azonban nincsen kedvelt pártja.

A politikai aktivitás mértéke is alacsony, mindössze az emberek 39 százaléka menne el voksolni. Ezért a ZRI szerint a biztos pártválasztók körében mért adatok csupán tájékoztató jellegűek: a Fidesz ebben a körben 48, a Jobbik 17, az MSZP 15 százalékos. A DK-nak 9, az LMP-nek 4, az Együttnek pedig 2 százaléknyi támogatója van. Jelenleg a szavazásra jogosultak kétharmadának, nagyjából 5 millió 300 ezer főnek van kedvelt pártja. A Fidesz-tábor 2,2 milliós, a Jobbiknak nagyjából fele ennyi (1,1-1,2 millió) támogatója van. Az MSZP mögött 800 ezren sorakoznak fel, a DK-nak 400 ezer híve van, míg az LMP-nek körülbelül 250 ezer. A pártoktól távolságot tartók csoportjában 2,7 millió választó található.

A felmérés érdekessége, hívta fel a figyelmet Závecz, hogy annak ellenére, hogy a közszférában (főképpen az oktatási és egészségügyi szektorban) felerősödtek a kormánnyal szembeni kritikák s a közigazgatást érintő bürokráciacsökkentés is érzékeny téma, a Fidesz itt is jelentős előnnyel vezet. A közalkalmazottak, köztisztviselők 31 százaléka a Fideszt pártolja, a Jobbiknak 11, az MSZP-nek 6 százalékos itt a támogatottsága. Ugyanakkor a közszférában az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság: 40 százalékuk távolságot tart a politikától, ami Závecz szerint az elmúlt fél év eredménye.

Závecz: a pártpreferenciáknak nincs világnézete

A februári az első pártpreferencia-felmérése a ZRI Závecz Research Kutatóintézetnek, amelyet a korábban az Ipsosnál 25 éven át dolgozó Závecz Tibor alapított. A tavaly novemberben létrehozott cégnek, amelynek ő az egyedüli tulajdonosa, azonban nem ez az első kutatása. Mint lapunknak elmondta, sikeres volt az indulásuk; november óta több megrendelést is kaptak. Az Ipsos, amelynél korábban véleménykutatási igazgatóként dolgozott, a jövőben piackutató cégként fog működni, ezért döntött az új cég alapítása mellett, amely nemcsak pártpreferencia-, hanem általában társadalmi kutatások végez. Ugyanakkor az Ipsossal nem szakad meg a kapcsolata, továbbra is dolgoznak közösen, a mostani felmérés is az Ipsos adatfelvételével történt és bízik abban, hogy ők is támaszodnak a ZRI-re a társadalmi kutatásokban. 

Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy politikai okokból nem kap megrendeléseket, Závecz azt mondta: nincs rá ok, hogy ne kapjon, hiszen a pártpreferenciáknak nincs világnézetük, ő a dolgát végzi kutatóként. Készül a cég honlapja, amelyen reményei szerint a korábbi felméréseik is megtalálhatóak lesznek.

A ZRI februári felmérése szerint a rangsort a Fidesz vezeti a választókorú népesség 27 százalékának támogatásával. A Jobbik a második, az MSZP a harmadik, 14 illetve 10 százalékkal. A DK-nak 5, az LMP-nek 3 százalékos tábora van, a többi politikai erő közül csak az Együtt éri el az 1 százalékot. A lakosság nagyjából harmadának azonban nincsen kedvelt pártja.

A politikai aktivitás mértéke is alacsony, mindössze az emberek 39 százaléka menne el voksolni. Ezért a ZRI szerint a biztos pártválasztók körében mért adatok csupán tájékoztató jellegűek: a Fidesz ebben a körben 48, a Jobbik 17, az MSZP 15 százalékos. A DK-nak 9, az LMP-nek 4, az Együttnek pedig 2 százaléknyi támogatója van. Jelenleg a szavazásra jogosultak kétharmadának, nagyjából 5 millió 300 ezer főnek van kedvelt pártja. A Fidesz-tábor 2,2 milliós, a Jobbiknak nagyjából fele ennyi (1,1-1,2 millió) támogatója van. Az MSZP mögött 800 ezren sorakoznak fel, a DK-nak 400 ezer híve van, míg az LMP-nek körülbelül 250 ezer. A pártoktól távolságot tartók csoportjában 2,7 millió választó található.

A felmérés érdekessége, hívta fel a figyelmet Závecz, hogy annak ellenére, hogy a közszférában (főképpen az oktatási és egészségügyi szektorban) felerősödtek a kormánnyal szembeni kritikák s a közigazgatást érintő bürokráciacsökkentés is érzékeny téma, a Fidesz itt is jelentős előnnyel vezet. A közalkalmazottak, köztisztviselők 31 százaléka a Fideszt pártolja, a Jobbiknak 11, az MSZP-nek 6 százalékos itt a támogatottsága. Ugyanakkor a közszférában az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság: 40 százalékuk távolságot tart a politikától, ami Závecz szerint az elmúlt fél év eredménye.