Kísért Pozsonyban Ján Slota szelleme

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:31
Fico kormányfő maradhat, bár az utóbbi hetekben csökkent a támogatottsága FORRÁS: YOUTUBE
Alig két hét maradt hátra a szlovák választási kampányból. Azoknak, akik Robert Fico kabinetjének leváltását remélték, csalódniuk kell, a kormánypárt a Robert Fico miniszterelnök által irányított Smer biztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, s csak az a kérdés, mekkora fölénnyel arat diadalt. Igaz, a közvélemény-kutatási adatok között nagyok, több százalékosak az eltérések, ettől függetlenül a következő koalíció aligha alakulhat meg Fico pártja nélkül.

Ficót már korábban is a legügyesebb populistaként emlegették, s ebbéli képességeiről még a maradék kétkedőket is meggyőzhette a menekültválság közepette. Jóllehet még másfél évvel a parlamenti választás előtt esély mutatkozott az ellenzék győzelmére a március 5-én esedékes voksoláson, sőt, egy 2014 végi interjúban a lemondás lehetőségét is meglebegtette az ugyanezen évben az elnökválasztáson Andrej Kiskával szemben alulmaradt Fico, az 1964-ben Nagytapolcsányban született politikust nem olyan fából faragták, hogy csak úgy megfutamodjék.

Orbán nagy barátja

A Smer ugyan vezette a közvélemény-kutatásokat, de fölénye messze nem volt elsöprő. A fordulatot aztán a menekültválság hozta a szlovák politikában, pedig az országot közvetlenül alig érintette a menekültek áradata. Fico azonban ügyesen használta ki az emberek ezzel kapcsolatos félelmeit. Elsők között sietett például a menekülthelyzet miatt számos bírálattal illetett Orbán-kormány segítségére. Tavaly júniusban, a Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából rendezett pozsonyi visegrádi találkozón úgy fogalmazott, Magyarország éppen „tiszteletet érdemel” azért, hogy megpróbálja saját erőből megoldani „az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet.

"Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma lett” – közölte a szlovák miniszterelnök. Fico úgy vélte, hogy „Magyarország igyekszik erre a problémára önállóan reagálni, ami tiszteletet ébreszt” a világban.

Robert Fico a későbbiekben is ennek szellemében beszélt a menekültkérdésről. 2015 szeptemberének elején, amikor Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel és Werner Faymann osztrák kancellárral tárgyalt, kijelentette, Szlovákia és Csehország, valamint a visegrádi négyek másik két tagországa, Magyarország és Lengyelország, továbbra is határozottan ellenzi a kötelező kvóták bevezetését. A visegrádi országok azóta is egy követ fújnak ebben a kérdésben, amint ezt múlt hétfői prágai csúcstalálkozójukon is megerősítették, sőt a négyes csoport még jobban összezár, mióta Lengyelországban már kormányzati szinten is a jobboldali radikális Jog és Igazságosság (PiS), Jaroslaw Kaczynski pártja vette át a hatalmat.

A felmérések azt mutatták, hogy a szlovákoknak nagyon is tetszett Ficónak ez a radikális fellépése, a keresztény Európa miatti „aggodalma”. A Polis ügynökség tavaly október végén tette közzé felmérését arról, hogyan látja a közvélemény a szlovák politikusok szerepét a menekültválság kezelésében. A felmérésben toronymagasan Fico végzett az élen. A megkérdezettek 44,1 százaléka úgy vélte, ő reagált a legjobban.

A parlamentbe jutna a szélsőjobb vezére
A szlovák törvényhozásba kíván kerülni a Marián Kotleba által vezetett Mi Szlovákiánk Néppárt a márciusi parlamenti választás során. Ez azonban nem lesz egyszerű számára, mert a jelenlegi felmérések szerint a párt mindössze két százalékon áll. A pártvezető szerint azonban a valós támogatottságuk ennél magasabb – írta az Új Szó. „Felszólítom az embereket, hogy a szívük és a meggyőződésük szerint szavazzanak, és ne hagyják magukat átverni az úgynevezett felmérésekkel” – mondta Marián Kotleba, a párt elnöke, aki egyben besztercebányai megyefőnök is.
A pártvezető szerint a felmérések, amelyeket az ügynökségek készítenek, el vannak szakadva a realitástól, céljuk nem a kutatás, hanem a közvélemény befolyásolása. „A valós támogatottságunk sokkal nagyobb, és a parlamentbe juttat bennünket. Ezt támasztják alá a belső felméréseink is, amelyeket jelentős portálokkal együttműködve végeztünk. Ennek kapcsán nem lehet nem megjegyeznem, hogy 2013-ban egyetlen felmérés sem adott esélyt nekem még arra sem, hogy a megyei választásokon bejutok a második fordulóba. Ehhez képest nemcsak bejutottam, hanem meg is nyertem a választásokat” – emlékeztetett Kotleba.

Megtorpant a Smer

A Smer szárnyalása január végéig töretlennek látszott. Azóta azonban néhány ügy kissé megtépázta Fico pártjának népszerűségét, elsősorban a pedagógusok sztrájkja. Január végétől heteken át tartott a munkabeszüntetés az alacsony bérek miatt. A kormányfő elég sértetten beszélt e kérdésben, s azt emelte ki, márpedig a választásig semmiféle engedményt sem hajlandó tenni. A közvélemény-kutatások szerint azonban ez a hozzáállása visszaütött, a Focus ügynökség úgy látta, valamelyest visszaesett a párt népszerűsége, mert csak 62 mandátumhoz jutna, sőt, az MVK ügynökség csak 32 százalékon látta a pártot, ami 58 mandátumhoz lenne elég. A Polis viszont 67 képviselői helyet jövendölt Ficóéknak. (Szerdán egy kevéssé ismert cég, az EAC 30 százalék alatti eredményt mért a Smernek, ám mivel egy ismeretlen irodáról van szó, ezt óriási fenntartásokkal kell kezelni.)

A szlovák közvéleménykutatók már sokszor mellélőttek, így egyetlen adatot sem szabad készpénznek venni annál is inkább, mert a felmérések többsége abból indul ki, hogy több mint 70 százaléknyian járulnak majd az urnákhoz, ennél azonban jóval alacsonyabb szokott lenni a részvételi hajlandóság. Négy éve a 60 százalékot sem érte el. A közvéleménykutató irodák eredményeit átlagolva azonban mégiscsak kibontakozik valamiféle trend, amelyekből már lehet messzebb menő következtetéseket levonni.

A tanulság az, hogy az ellenzéknek egyelőre nincs reális esélye a kormányalakításra, hiszen ugyan ha pártjai összefognának is, több mandátumuk lenne, mint a Smernek, de kizárt, hogy egy ilyen koalícióba bekerülhetne a jobboldali radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Bugár Béla, a Híd elnöke is többször jelezte, hogy e párttal nem hajlandóak koalícióra lépni. Ha például megismétlődne a 2006-os koalíciós együttműködés, amikor a Smer összefogott a „nemzetiekkel”, a két tömörülésnek ezen adatok alapján akár 80 képviselői helye lehet a parlamentben, ami már elegendő lenne az abszolút többséghez.

A választás legnagyobb kérdése tehát feltehetően az lesz, melyik párttal lép koalícióra Fico a voksolás után. A legrosszabb forgatókönyv nyilván az lenne, ha hat év után ismételten az SNS-szel szövetkezne. 2006-2010 között az Európai Unióban is nagy visszhangja volt ennek, a Smer tagságát akkor fel is függesztették az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójában, most azonban sokkal kisebb feltűnést keltene egy ilyen párosítást. Egyrészt azért, mert Ján Slota kiválásával az SNS is kevésbé radikális, Andrej Danko pártelnök sikeresen megbirkózott a nem éppen könnyű slotai örökséggel. Másrészt az Európai Uniónak, illetve Angela Merkelnek is meg van a maga baja, el vannak foglalva a menekültválsággal, illetve Lengyelországgal, Szlovákia nem jelent prioritást számára ebben a helyzetben.

Nagy kérdés viszont, hogy egy ilyen koalíció létrejötte esetén hogyan alakulna Szlovákia és Magyarország viszonya. Fico és Orbán Viktor különösen a menekültválság óta nagy barátok, a keresztény Európa oltalmazóinak állítják be magukat. A nem éppen magyarbarát megnyilatkozásairól ismert SNS esetleges kormányzati szerepvállalása mindenképpen új helyzetet teremtene, s akár a mostani „nagy visegrádi egység” erjedését is előidézhetné. Ugyanakkor az SNS elnöke azt közölte, minden parlamenti pártot lehetséges partnernek tart. A „nemzetiek” retorikájából már eltűnt a magyarellenesség, a pártelnök csak a monopóliumok megadóztatásához, illetve az adó- és járulékterhek mérsékléséhez ragaszkodik.

Kétpárti kormány alakulhat

Fico a TA3 hírtelevízión egy vitaműsorban úgy foglalt állást, erős kétpárti kormányt kell alakítani. Arról azonban nem beszélt, hogy bármiféle együttműködést tervezne az SNS-szel. A Smer lehetséges koalíciós partnerei közt megemlítette a kereszténydemokrata KDH-t és a Hidat. Mint hangsúlyozta, a Smer kiáll a szociális demokrácia mellett, elismerve az állam szerepét. „E szempontokat figyelembe véve keressük a partnereket. A KDH egyértelmű ideológiai értékeket képvisel, a Most-Híd pedig megfelelő értékeket képviselő liberális-konzervatív párt" – fogalmazott a lehetséges koalíciós partnerekről a miniszterelnök. Erőteljesen kétséges azonban, hogy egy Smer-KSH koalíció stabil viszonyokat teremtene. A kereszténydemokraták ráadásul előzetesen nemet mondtak egy ilyen együttműködésre, Jan Figel, a párt elnöke a napokban azt közölte, a Híddal és a Hálóval tudná leginkább elképzelni a koalíciós együttműködést.

Marek Madaric, a Smer kampányfőnöke elmondta, a Smer minden párttal kész tárgyalni a koalíciós kormányzásról a választások után, de elsősorban a hagyományos pártokat részesíti előnyben. Ezek alatt a KDH-t, a Híd pártot, valamint az SNS-t érti. A kampányfőnök egyelőre nem akart válaszolni arra, hogy a három megnevezett hagyományos pártból melyiket részesítik előnyben. Ez annak függvénye, hogy milyen erőt képviselnek majd a következő parlamentben, és hogy mennyire tudják összehangolni a pártok célkitűzéseit – írta az Új Szó.

Bugár Béla pártját tehát szinte minden politikai erő szívesen látná a következő kormányban. Maga a Híd elnöke egy vitaműsorban kifejtette, legszívesebben egy jobboldali kormány tagja lenne. „A mi célunk jobboldali kormány kialakítása. A Híd meg szeretné változtatni az ország jellegét. Hiszem, hogy kétszámjegyű eredményt tudunk elérni” – mondta. Bugár szerint pártja már régóta azt preferálja, hogy a KDH-val és a Hálóval közös kabinetet alakítsanak, bár megjegyezte, Radoslav Procházka pártja új politikai erő, és ez mindig kockázatot jelent.

Ha a KDH valóban elutasítja a Smerrel való együttműködést, akkor nagyon valószínűtlen, hogy Bugárék vállalnák az esetleges koalíciós együttműködés terhét. Ráadásul a Sme napilapnak adott interjúban úgy foglalt állást, hogy ezzel a kormánypárttal nem lát nagy lehetőséget az együttműködésre. Mindezek alapján mégiscsak a Smer és az SNS koalíciója a legvalószínűbb. Annál is inkább, mert a Polis ügynökség felmérése szerint a szlovák polgárok is ezt preferálnál leginkább: 47.2 százalékuk úgy véli, ez lenne a legjobb párosítás. Nem túl szép kilátások a március 5-én esedékes voksolás előtt.

Önkritikus közvélemény-kutatók

A közvélemény-kutató irodák felméréseinél tapasztalható nagy különbségek nem meglepőek. Az egyes választások után e cégek rendre önkritikát gyakorolnak nagyobb tévedéseik miatt. Nyilván nem tudhatjuk előre, melyikük jár legközelebb az igazsághoz, de ha átlagolunk, akkor nemcsak a Smer első helyét nem fenyegeti veszély, a Radoslav Procházka által fémjelzett jobboldali Háló második helyét sem, amely 11-15 százalékot szerezhet, ez 18-25 mandátumot érhet. (E párt esélyeit illetően is teljesen különböző jövendöléseket olvashattunk, a Polis 10,4, az MVK 15 százalékon látja).

Különféleképpen ítélik meg Bugár Béla pártja, a Híd esélyeit. A részben magyar tömörülés akár a harmadik helyre is befuthat 7-9 százalékos támogatottságával. Rosszabbik esetben azonban megelőzné a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely a Hídhoz hasonlóan 14-16 mandátumot szerezhet. Körülbelül hét százalékra lehet jó a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A törvényhozásba még bekerülhet az Egyszerű Emberek-Nova (Olano) nevű tömörülés, s az öt százalékos küszöbön táncol a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS).

A Magyar Közösség Pártja (MKP) a felmérések szerint több mint egy százalékra van a bejutástól, így minden valószínűség szerint ezúttal sem lesz parlamenti tényező. A kis különbségek miatt persze semmi sem kizárt, de jelen állás szerint az MKP bekerüléséhez valóságos csodára lenne szükség. A trend azt mutatja, hogy a párt nem közelít az öt százalékos küszöbhöz, ráadásul az a Polis ügynökség, amely felmérései alapján rendre a parlamentben látja, is csak négy százalékra taksálta jelenlegi megítélését.



Frissítve: 2016.02.18. 21:19

Az Uber kitart

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:12
Nem hagyják cserben a 17 ezer petícióaláírót FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Budapestet nem blokkolni kell, hanem mozgásba hozni – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Fekete Zoltán, az Uber Hungary Kft. operatív vezetője. Az eseményt azért tartották, mert ahogyan arról korábban beszámoltunk: a kormány korábbi ígéretével ellentétben még múlthét szerdán elfogadta a taxis személyszállításról szóló, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által benyújtott jogszabály-tervezetet. Eszerint az ellenőrzést végző hatósági személyek az uberes sofőrök engedélyét és a járművek rendszámát a helyszínen elvehetik.

Fekete Zoltán kijelentette: nem terveznek meghátrálni, az Uber továbbra is folytatja hazai működését. - Nem hagyjuk cserben azt a 17 ezer aláírót, aki a petíciónk aláírásával jelezte, hogy szeretné, ha az Uber tovább működne a fővárosban - mondta. Újságírói kérdésre, hogy mi lesz azokkal a sofőrökkel, akiknek rendszámát elveszik, azt mondta: az Uber továbbra is a sofőrök mellett áll. Megjegyezte, a jogkövetés érdekében a sofőrök folyamatosan váltják ki engedélyeiket, így jelenleg már nincs senki, akinek nincs folyamatban az engedélykérelme. Megemlítette továbbá, hogy az év végéig az eddig 1200-as sofőrszámot jelentősen növelnék, így kétezer embert foglalkoztatnának.

Megírtuk: a fővárosi lakosság döntő többsége támogatja az Ubert egy frissen készült felmérés szerint. Az IPSOS kutatása alapján a budapestiek háromnegyede úgy látja, hogy a jelenleg hatályos törvények módosítására van szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek a közösségi gazdaság és az új digitális technológiák teremtette feltételeknek, és így lehetővé tegyék az innovatív szolgáltatások terjedését. Fekete ezt kiegészítve elmondta, az Uber felhasználóinak 96 százaléka elégedett elégedett a szolgáltatással.

A megkérdezettek 86 százaléka csak nagyon ritkán, 55 százalékuk pedig egyáltalán nem használ taxit. Az Uber támogatottsága kiemelkedően magas a fiatalabb, 18-39 év közöttiek körében, de minden második ötven évnél idősebb válaszadó is egyetértett azzal, hogy továbbra is szükség van az Uber szolgáltatásaira Budapesten.

Szerző
Frissítve: 2016.02.18. 22:25

Az Uber kitart

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:12
Nem hagyják cserben a 17 ezer petícióaláírót FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Budapestet nem blokkolni kell, hanem mozgásba hozni – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Fekete Zoltán, az Uber Hungary Kft. operatív vezetője. Az eseményt azért tartották, mert ahogyan arról korábban beszámoltunk: a kormány korábbi ígéretével ellentétben még múlthét szerdán elfogadta a taxis személyszállításról szóló, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által benyújtott jogszabály-tervezetet. Eszerint az ellenőrzést végző hatósági személyek az uberes sofőrök engedélyét és a járművek rendszámát a helyszínen elvehetik.

Fekete Zoltán kijelentette: nem terveznek meghátrálni, az Uber továbbra is folytatja hazai működését. - Nem hagyjuk cserben azt a 17 ezer aláírót, aki a petíciónk aláírásával jelezte, hogy szeretné, ha az Uber tovább működne a fővárosban - mondta. Újságírói kérdésre, hogy mi lesz azokkal a sofőrökkel, akiknek rendszámát elveszik, azt mondta: az Uber továbbra is a sofőrök mellett áll. Megjegyezte, a jogkövetés érdekében a sofőrök folyamatosan váltják ki engedélyeiket, így jelenleg már nincs senki, akinek nincs folyamatban az engedélykérelme. Megemlítette továbbá, hogy az év végéig az eddig 1200-as sofőrszámot jelentősen növelnék, így kétezer embert foglalkoztatnának.

Megírtuk: a fővárosi lakosság döntő többsége támogatja az Ubert egy frissen készült felmérés szerint. Az IPSOS kutatása alapján a budapestiek háromnegyede úgy látja, hogy a jelenleg hatályos törvények módosítására van szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek a közösségi gazdaság és az új digitális technológiák teremtette feltételeknek, és így lehetővé tegyék az innovatív szolgáltatások terjedését. Fekete ezt kiegészítve elmondta, az Uber felhasználóinak 96 százaléka elégedett elégedett a szolgáltatással.

A megkérdezettek 86 százaléka csak nagyon ritkán, 55 százalékuk pedig egyáltalán nem használ taxit. Az Uber támogatottsága kiemelkedően magas a fiatalabb, 18-39 év közöttiek körében, de minden második ötven évnél idősebb válaszadó is egyetértett azzal, hogy továbbra is szükség van az Uber szolgáltatásaira Budapesten.

Szerző
Frissítve: 2016.02.18. 22:25