Cruz és Trump csatája Dél-Karolina előtt

Két fórumot is beterveztek a republikánusok a kulcsfontosságú, szombati dél-karolinai előválasztás elé, amelytől azt várják, hogy végre megszűrje a még mindig hat fős mezőnyt. Az elsőn Marco Rubio, Ted Cruz és Ben Carson válaszolt a közönség kérdéseire. Rubio és Cruz, a két kubai gyökerekkel rendelkező fiatal szenátor vetélkedik legjobb eséllyel a második hely megszerzéséért, az első helyet a felmérések szerint Dél-Karolinában sem lehet elvenni a milliárdos Donald Trumptól.

Marco Rubio, akit korábban azért gúnyoltak egy vitában, mert robotként ismételgetett betanult szövegeket, ezúttal érzelmes húrokat pengetett. Elmesélte, hogy kubai bevándorló szülők gyerekeként ő is kapott rasszista megjegyzéseket. Egy fekete barátját ért inzultusok kapcsán az afrikai-amerikaiak elleni indokolatlan rendőri erőszakot is elítélte. Rubio bírálta Obama kubai utazási tervét, mondván, ő csak egy „szabad” Kubába látogat majd el. A floridai szenátor másfelől többször is hazugnak nevezte texasi kollégáját, Ted Cruzt, aki alaptalan vádakat hoz fel ellene. Rubiónak segíthet, hogy Dél-Karolina kormányzója, Nikki Haley neki adta a támogatását, amelyre Jeb Bush is nagyon aspirált volna.

Ted Cruz külön háborút vív Donald Trumppal, aki egy választási hirdetése visszavonását követeli. „Perelj csak be!” – üzente a milliárdosnak, aki szerinte nevetséges vádakkal állt elő. A texasi szenátor a legfelsőbb bírósági utódlás kapcsán is sok médiafigyelmet kapott, s ennek a jelek szerint lehet eredménye: egy friss NBC/Wall Street Journal-felmérés szerint országosan 28 százalék támogatja, míg Trump 26 százalékot kapna, Rubio 17 százalékkal a harmadik. John Kasich 11, Ben Carson 10, Jeb Bush 4 százalékkal leszakadt az élbolytól.

A CNN által szervezett szerda esti fórum harmadik résztevője, Ben Carson végre kibeszélhette magát, a tévévitákban csak ritkán jutott szóhoz. A nyugalmazott idegsebész úgy vélte, eddigi munkája felkészítette arra, hogy amerikai elnök legyen, orvosként neki is gyakran kellett éjszakai vészhívásokra válaszolni, élet-halál döntéseket hozni. A második közönségtalálkozón Kasich, Bush és Trump szerepelt.

Szerző
Frissítve: 2016.02.18. 21:44

Terrortámadásra készül a kis vezér

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:32
Tiltakozás Dél-Koreában FOTÓ: GETTY IMAGES/CHUNG SUNG-JUN
Észak-Korea terrortámadásokat tervez Dél-Koreában – közölték szöuli források. A két ország között már-már háborús légkör kezd kibontakozni, s a kis vezér, Kim Dzsong Un mintha a maradék józaneszét is kezdené elveszteni.

Észak-Korea új stratégiába kezdhet a déli szomszéd ellen, amely leginkább a szélsőséges dzsihadista Iszlám Állam (IS) taktikájához hasonlítható: terrortámadásokat akar végrehajtani egyebek mellett zsúfolt bevásárlóközpontok ellen. Az öngyilkos akciókhoz már képezik is ki a sztálinista rezsimért mindenre képes kamikázékat. A lehetséges célpontok között metróállomások és más nyilvános helyek is szerepelnek – állítják általában jól értesült dél-koreai titkosszolgálati források. Pak Gün Hje elnök tanácsadója, Kim Szen Vu szintén azt közölte, egyre nagyobb az esélye az észak-koreai támadásoknak.

Phenjan az utóbbi időben több támadást is intézett a déli szomszéd ellen, 2010-ben egy szigetet lőtt, ahol több dél-koreai vesztette életét, 1987-ben pedig felrobbantottak egy dél-koreai gépet, amelyben 115-en vesztették életüket. Phenjan dühét fokozhatja, hogy Szöul közös hadgyakorlatot tart az Egyesült Államokkal, de ennél még tovább megy: az amerikaiak segítségével az izraeli Vaskupolához hasonlítható rakétaelhárító rendszert építtet. A két ország közötti viszony tehát az 1953-ban véget ért háború óta a legsúlyosabb válságba került. A helyzet aggasztó, hiszen Kim Dzsong Un teljesen kiszámíthatatlan, amit az is jelez, hogy előszeretettel végeztet ki olyan személyeket, akik előtte legfőbb bizalmasai közé tartoztak.

Az elmérgesedett viszonyt az is mutatja, hogy Szöul múlt héten elrendelte a keszongi ipari park bezárását. Súlyos döntésről van szó, több mint 50 ezer munkást és több száz dél-koreai vállalat mintegy 800 munkatársát érinti. Dél-Korea a januári nukleáris teszt, majd a februári ballisztikus rakétakísérlet után rendelte el az ipari park munkájának felfüggesztését. Phenjan mindezekkel megsértette az ENSZ határozatait, s fenyegette a térség biztonságát – indokolt Szöul. Észak-Korea erre azt közölte, hogy ez olyan, mintha a déli szomszéd hadüzenetet küldött volna Phenjannak. A szó szerint harcias kijelentésnek azért nincs nagy jelentősége, mert az 1953-ban véget ért koreai háborút nem zárta le békemegállapodás, csak tűzszünet, így papíron mindmáig hadiállapot van érvényben közöttük.

Dél-Koreában sokan kérdezgették, ha a kormánynak már korábban is tudomása volt arról, hogy az észak-koreai munkásoknak szánt összeg egy részét lefölözi az északi állam és a nukleáris program fejlesztésére fordítja, akkor miért nem rendelték el hamarabb a munka felfüggesztését? 2016. február 10-én első ízben volt példa arra, hogy a parkban zajló munkát Dél-Korea függessze fel. Az észak-koreai munkásokat váratlanul érte a döntés, s nem tudják, hogy most hogy tartsák el családtagjaikat. Becslések szerint itt kapott fizetésből körülbelül negyedmillióan éltek meg.

Ám Észak-Korea ügyesen csalt az ipari parkban a fizetésekkel. Az ország alkalmazottai csak töredékét, mintegy 20 százalékát kapták meg annak az összegnek, amit papíron a dél-koreai vállalatok fizettek nekik, utóbbiak számára azonban így is nagyon megérte az olcsó északi munkaerőt foglalkoztatni. Phenjan és Szöul sokáig hadakozott a fizetéseken az elmúlt évben, mígnem a 2015 augusztusában született megállapodás alapján egy észak-koreai munkás fizetését 73,87 amerikai dollárban határozták meg, ami a park múlt heti bezárásáig érvényben is volt. Az egyéb bónuszokkal, túlórákkal együtt a fizetés 150 dollárnak felelt meg. Ez egyébként a dél-koreai minimálbér mindössze egyötöde, s negyede a kínai átlagbérnek.

A béreket azonban nem közvetlenül a dél-koreaiaktól kapták meg az észak-koreai munkások, ez nem is volt egy egyszerű folyamat. Mindegyik érintett vállalatnak a keszongi park területén működő dél-koreai Woori Bankban dollárba kellett átkonvertálnia az összeget, amit aztán az úgynevezett, s felettébb bonyolult elnevezésű Központi Rendkívüli Fejlesztési Vezetési Irodának kellett átutalnia. E hivatal aztán a phenjani hatóságoknak juttatta az összeget. A Daily North Korea egy forrása szerint az észak-koreai munkások havi illetménye 200 ezer von volt, amit 50 ezer vonnyi bónusszal egészítettek ki. A fizetési napokon is külön felhívták a munkatársak figyelmét arra, hogy minden bérekkel kapcsolatos információ államtitoknak minősül, így még családtagjaikkal sem oszthatják meg azt, mennyi pénzt tehettek zsebre.

Figyelembe véve azt, hogy Phenjanban egy dollár a jelenlegi árfolyamon 8200 vont ér, nyilvánvaló, jelentős összegtől fosztotta meg Észak-Korea saját dolgozóit. Ennek alapján ugyanis 250 ezer von mindössze harminc dollárnak felel meg, ami az említett 150 dollár mindössze 20 százaléka. Megdöbbentő módon még ez sem számít rossz fizetésnek az országban. Mi történik az észak-koreai hivatalok útvesztőin eltüntetett összeggel? A pénz Szöul feltételezései szerint Kim Dzsong Un úgynevezett forradalmi alapjába kerül, amelyből gyaníthatóan egyebek mellett az ország nukleáris programját is finanszírozzák, s ebből a kemény valutából élhet annyira fényűző életet az északi uralkodó rezsim.

Ebbe az alapba kerülnek az illegális fegyverkereskedelemből, vagy a bányászatból befolyt összegek. (Peking a számítástechnikához elengedhetetlen nyersanyagokat importál Észak-Koreából.) Szintén ide folynak be a drogkereskedelemből származó pénzek is. Vagyis lényegében minden olyan keményvaluta, amit aztán a kis vezér saját kénye-kedve szerint használhat fel. Mi lesz az ipari park sorsa? Egyelőre nagy talány. Phenjan és a dél-koreai cégek is azt remélik, hogy Szöul változtat a döntésen. Mindenesetre az észak-koreai munkások egy részét elszállították a helyszínéről. Szöul egyébként még annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a kis vezér, Kim Dzsong Un katonai bázissá „varázsolja át” a parkot.

A Hyundai építtette a parkot
A keszongi park tíz kilométer mélyen található a két állam közötti demilitarizált zónában, úgy egy órányi gépkocsiútra Szöultól. Kiépítését még 2003-ban kezdték meg, s egy ugyanezen év augusztusában kötött megállapodással szentesítették a működését. A komplexum 2004 decemberében nyithatta meg kapuit. Kezdetben 15 dél-koreai cég dolgoztathatott észak-koreai munkásokkal, ám a vállalatok száma 2006-ra már 250-re emelkedett. A parkot egy dél-koreai bizottság finanszírozta, s az építkezést a Hyundai autógyár-vezette konglomerátum irányította.
A tervek arról szóltak, hogy 2012-re már 700 ezer embert dolgoztathatnak itt. Dél-Korea számára nagyon megérte a park fenntartása, hiszen a vállalatoknak dél-koreai viszonyokhoz mérten töredék összeget kellett fizetni a bérekért. Észak-Korea is jól járt, hiszen keményvalutát kapott. A Bank of Korea szakértője úgy becsülte, hogy Phenjan évente akár félmilliárd dolláros bevételre is szert tehet majd.A nagy tervek nem, vagy legalábbis csak részben váltak valóra. A nukleáris tesztek, illetve ballisztikus rakétakísérletek miatt az Egyesült Államok, majd az ENSZ szankciókat vezetett be a sztálinista állam ellen, s megtiltotta számára kulcsfontosságú technológiák importját.
2013-ban ráadásul elmérgesedett a viszony Észak- és Dél-Korea között, miután február 15-én Észak-Korea nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre. Március 7-én Észak-Korea „megelőző csapással” fenyegetett, majd az ENSZ szankciókat léptetett életbe az ország ellen. Dél-Korea tiltakozott az északi szomszéd lépései ellen, mígnem Phenjan sértődötten elrendelte a park bezárását: megtagadták a dél-koreai munkatársaktól a területére való belépést. Április 8-án Észak-Korea visszahívta az ország mind az 53 ezer alkalmazottját. Július 4-én aztán Phenjan é Szöul megállapodott arról, hogy a komplexumnak újra meg kellene nyitnia kapuit, erre azonban csak szeptember 16-án került sor.



Kísért Pozsonyban Ján Slota szelleme

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:31
Fico kormányfő maradhat, bár az utóbbi hetekben csökkent a támogatottsága FORRÁS: YOUTUBE
Alig két hét maradt hátra a szlovák választási kampányból. Azoknak, akik Robert Fico kabinetjének leváltását remélték, csalódniuk kell, a kormánypárt a Robert Fico miniszterelnök által irányított Smer biztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, s csak az a kérdés, mekkora fölénnyel arat diadalt. Igaz, a közvélemény-kutatási adatok között nagyok, több százalékosak az eltérések, ettől függetlenül a következő koalíció aligha alakulhat meg Fico pártja nélkül.

Ficót már korábban is a legügyesebb populistaként emlegették, s ebbéli képességeiről még a maradék kétkedőket is meggyőzhette a menekültválság közepette. Jóllehet még másfél évvel a parlamenti választás előtt esély mutatkozott az ellenzék győzelmére a március 5-én esedékes voksoláson, sőt, egy 2014 végi interjúban a lemondás lehetőségét is meglebegtette az ugyanezen évben az elnökválasztáson Andrej Kiskával szemben alulmaradt Fico, az 1964-ben Nagytapolcsányban született politikust nem olyan fából faragták, hogy csak úgy megfutamodjék.

Orbán nagy barátja

A Smer ugyan vezette a közvélemény-kutatásokat, de fölénye messze nem volt elsöprő. A fordulatot aztán a menekültválság hozta a szlovák politikában, pedig az országot közvetlenül alig érintette a menekültek áradata. Fico azonban ügyesen használta ki az emberek ezzel kapcsolatos félelmeit. Elsők között sietett például a menekülthelyzet miatt számos bírálattal illetett Orbán-kormány segítségére. Tavaly júniusban, a Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából rendezett pozsonyi visegrádi találkozón úgy fogalmazott, Magyarország éppen „tiszteletet érdemel” azért, hogy megpróbálja saját erőből megoldani „az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet.

"Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma lett” – közölte a szlovák miniszterelnök. Fico úgy vélte, hogy „Magyarország igyekszik erre a problémára önállóan reagálni, ami tiszteletet ébreszt” a világban.

Robert Fico a későbbiekben is ennek szellemében beszélt a menekültkérdésről. 2015 szeptemberének elején, amikor Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel és Werner Faymann osztrák kancellárral tárgyalt, kijelentette, Szlovákia és Csehország, valamint a visegrádi négyek másik két tagországa, Magyarország és Lengyelország, továbbra is határozottan ellenzi a kötelező kvóták bevezetését. A visegrádi országok azóta is egy követ fújnak ebben a kérdésben, amint ezt múlt hétfői prágai csúcstalálkozójukon is megerősítették, sőt a négyes csoport még jobban összezár, mióta Lengyelországban már kormányzati szinten is a jobboldali radikális Jog és Igazságosság (PiS), Jaroslaw Kaczynski pártja vette át a hatalmat.

A felmérések azt mutatták, hogy a szlovákoknak nagyon is tetszett Ficónak ez a radikális fellépése, a keresztény Európa miatti „aggodalma”. A Polis ügynökség tavaly október végén tette közzé felmérését arról, hogyan látja a közvélemény a szlovák politikusok szerepét a menekültválság kezelésében. A felmérésben toronymagasan Fico végzett az élen. A megkérdezettek 44,1 százaléka úgy vélte, ő reagált a legjobban.

A parlamentbe jutna a szélsőjobb vezére
A szlovák törvényhozásba kíván kerülni a Marián Kotleba által vezetett Mi Szlovákiánk Néppárt a márciusi parlamenti választás során. Ez azonban nem lesz egyszerű számára, mert a jelenlegi felmérések szerint a párt mindössze két százalékon áll. A pártvezető szerint azonban a valós támogatottságuk ennél magasabb – írta az Új Szó. „Felszólítom az embereket, hogy a szívük és a meggyőződésük szerint szavazzanak, és ne hagyják magukat átverni az úgynevezett felmérésekkel” – mondta Marián Kotleba, a párt elnöke, aki egyben besztercebányai megyefőnök is.
A pártvezető szerint a felmérések, amelyeket az ügynökségek készítenek, el vannak szakadva a realitástól, céljuk nem a kutatás, hanem a közvélemény befolyásolása. „A valós támogatottságunk sokkal nagyobb, és a parlamentbe juttat bennünket. Ezt támasztják alá a belső felméréseink is, amelyeket jelentős portálokkal együttműködve végeztünk. Ennek kapcsán nem lehet nem megjegyeznem, hogy 2013-ban egyetlen felmérés sem adott esélyt nekem még arra sem, hogy a megyei választásokon bejutok a második fordulóba. Ehhez képest nemcsak bejutottam, hanem meg is nyertem a választásokat” – emlékeztetett Kotleba.

Megtorpant a Smer

A Smer szárnyalása január végéig töretlennek látszott. Azóta azonban néhány ügy kissé megtépázta Fico pártjának népszerűségét, elsősorban a pedagógusok sztrájkja. Január végétől heteken át tartott a munkabeszüntetés az alacsony bérek miatt. A kormányfő elég sértetten beszélt e kérdésben, s azt emelte ki, márpedig a választásig semmiféle engedményt sem hajlandó tenni. A közvélemény-kutatások szerint azonban ez a hozzáállása visszaütött, a Focus ügynökség úgy látta, valamelyest visszaesett a párt népszerűsége, mert csak 62 mandátumhoz jutna, sőt, az MVK ügynökség csak 32 százalékon látta a pártot, ami 58 mandátumhoz lenne elég. A Polis viszont 67 képviselői helyet jövendölt Ficóéknak. (Szerdán egy kevéssé ismert cég, az EAC 30 százalék alatti eredményt mért a Smernek, ám mivel egy ismeretlen irodáról van szó, ezt óriási fenntartásokkal kell kezelni.)

A szlovák közvéleménykutatók már sokszor mellélőttek, így egyetlen adatot sem szabad készpénznek venni annál is inkább, mert a felmérések többsége abból indul ki, hogy több mint 70 százaléknyian járulnak majd az urnákhoz, ennél azonban jóval alacsonyabb szokott lenni a részvételi hajlandóság. Négy éve a 60 százalékot sem érte el. A közvéleménykutató irodák eredményeit átlagolva azonban mégiscsak kibontakozik valamiféle trend, amelyekből már lehet messzebb menő következtetéseket levonni.

A tanulság az, hogy az ellenzéknek egyelőre nincs reális esélye a kormányalakításra, hiszen ugyan ha pártjai összefognának is, több mandátumuk lenne, mint a Smernek, de kizárt, hogy egy ilyen koalícióba bekerülhetne a jobboldali radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Bugár Béla, a Híd elnöke is többször jelezte, hogy e párttal nem hajlandóak koalícióra lépni. Ha például megismétlődne a 2006-os koalíciós együttműködés, amikor a Smer összefogott a „nemzetiekkel”, a két tömörülésnek ezen adatok alapján akár 80 képviselői helye lehet a parlamentben, ami már elegendő lenne az abszolút többséghez.

A választás legnagyobb kérdése tehát feltehetően az lesz, melyik párttal lép koalícióra Fico a voksolás után. A legrosszabb forgatókönyv nyilván az lenne, ha hat év után ismételten az SNS-szel szövetkezne. 2006-2010 között az Európai Unióban is nagy visszhangja volt ennek, a Smer tagságát akkor fel is függesztették az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójában, most azonban sokkal kisebb feltűnést keltene egy ilyen párosítást. Egyrészt azért, mert Ján Slota kiválásával az SNS is kevésbé radikális, Andrej Danko pártelnök sikeresen megbirkózott a nem éppen könnyű slotai örökséggel. Másrészt az Európai Uniónak, illetve Angela Merkelnek is meg van a maga baja, el vannak foglalva a menekültválsággal, illetve Lengyelországgal, Szlovákia nem jelent prioritást számára ebben a helyzetben.

Nagy kérdés viszont, hogy egy ilyen koalíció létrejötte esetén hogyan alakulna Szlovákia és Magyarország viszonya. Fico és Orbán Viktor különösen a menekültválság óta nagy barátok, a keresztény Európa oltalmazóinak állítják be magukat. A nem éppen magyarbarát megnyilatkozásairól ismert SNS esetleges kormányzati szerepvállalása mindenképpen új helyzetet teremtene, s akár a mostani „nagy visegrádi egység” erjedését is előidézhetné. Ugyanakkor az SNS elnöke azt közölte, minden parlamenti pártot lehetséges partnernek tart. A „nemzetiek” retorikájából már eltűnt a magyarellenesség, a pártelnök csak a monopóliumok megadóztatásához, illetve az adó- és járulékterhek mérsékléséhez ragaszkodik.

Kétpárti kormány alakulhat

Fico a TA3 hírtelevízión egy vitaműsorban úgy foglalt állást, erős kétpárti kormányt kell alakítani. Arról azonban nem beszélt, hogy bármiféle együttműködést tervezne az SNS-szel. A Smer lehetséges koalíciós partnerei közt megemlítette a kereszténydemokrata KDH-t és a Hidat. Mint hangsúlyozta, a Smer kiáll a szociális demokrácia mellett, elismerve az állam szerepét. „E szempontokat figyelembe véve keressük a partnereket. A KDH egyértelmű ideológiai értékeket képvisel, a Most-Híd pedig megfelelő értékeket képviselő liberális-konzervatív párt" – fogalmazott a lehetséges koalíciós partnerekről a miniszterelnök. Erőteljesen kétséges azonban, hogy egy Smer-KSH koalíció stabil viszonyokat teremtene. A kereszténydemokraták ráadásul előzetesen nemet mondtak egy ilyen együttműködésre, Jan Figel, a párt elnöke a napokban azt közölte, a Híddal és a Hálóval tudná leginkább elképzelni a koalíciós együttműködést.

Marek Madaric, a Smer kampányfőnöke elmondta, a Smer minden párttal kész tárgyalni a koalíciós kormányzásról a választások után, de elsősorban a hagyományos pártokat részesíti előnyben. Ezek alatt a KDH-t, a Híd pártot, valamint az SNS-t érti. A kampányfőnök egyelőre nem akart válaszolni arra, hogy a három megnevezett hagyományos pártból melyiket részesítik előnyben. Ez annak függvénye, hogy milyen erőt képviselnek majd a következő parlamentben, és hogy mennyire tudják összehangolni a pártok célkitűzéseit – írta az Új Szó.

Bugár Béla pártját tehát szinte minden politikai erő szívesen látná a következő kormányban. Maga a Híd elnöke egy vitaműsorban kifejtette, legszívesebben egy jobboldali kormány tagja lenne. „A mi célunk jobboldali kormány kialakítása. A Híd meg szeretné változtatni az ország jellegét. Hiszem, hogy kétszámjegyű eredményt tudunk elérni” – mondta. Bugár szerint pártja már régóta azt preferálja, hogy a KDH-val és a Hálóval közös kabinetet alakítsanak, bár megjegyezte, Radoslav Procházka pártja új politikai erő, és ez mindig kockázatot jelent.

Ha a KDH valóban elutasítja a Smerrel való együttműködést, akkor nagyon valószínűtlen, hogy Bugárék vállalnák az esetleges koalíciós együttműködés terhét. Ráadásul a Sme napilapnak adott interjúban úgy foglalt állást, hogy ezzel a kormánypárttal nem lát nagy lehetőséget az együttműködésre. Mindezek alapján mégiscsak a Smer és az SNS koalíciója a legvalószínűbb. Annál is inkább, mert a Polis ügynökség felmérése szerint a szlovák polgárok is ezt preferálnál leginkább: 47.2 százalékuk úgy véli, ez lenne a legjobb párosítás. Nem túl szép kilátások a március 5-én esedékes voksolás előtt.

Önkritikus közvélemény-kutatók

A közvélemény-kutató irodák felméréseinél tapasztalható nagy különbségek nem meglepőek. Az egyes választások után e cégek rendre önkritikát gyakorolnak nagyobb tévedéseik miatt. Nyilván nem tudhatjuk előre, melyikük jár legközelebb az igazsághoz, de ha átlagolunk, akkor nemcsak a Smer első helyét nem fenyegeti veszély, a Radoslav Procházka által fémjelzett jobboldali Háló második helyét sem, amely 11-15 százalékot szerezhet, ez 18-25 mandátumot érhet. (E párt esélyeit illetően is teljesen különböző jövendöléseket olvashattunk, a Polis 10,4, az MVK 15 százalékon látja).

Különféleképpen ítélik meg Bugár Béla pártja, a Híd esélyeit. A részben magyar tömörülés akár a harmadik helyre is befuthat 7-9 százalékos támogatottságával. Rosszabbik esetben azonban megelőzné a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely a Hídhoz hasonlóan 14-16 mandátumot szerezhet. Körülbelül hét százalékra lehet jó a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A törvényhozásba még bekerülhet az Egyszerű Emberek-Nova (Olano) nevű tömörülés, s az öt százalékos küszöbön táncol a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS).

A Magyar Közösség Pártja (MKP) a felmérések szerint több mint egy százalékra van a bejutástól, így minden valószínűség szerint ezúttal sem lesz parlamenti tényező. A kis különbségek miatt persze semmi sem kizárt, de jelen állás szerint az MKP bekerüléséhez valóságos csodára lenne szükség. A trend azt mutatja, hogy a párt nem közelít az öt százalékos küszöbhöz, ráadásul az a Polis ügynökség, amely felmérései alapján rendre a parlamentben látja, is csak négy százalékra taksálta jelenlegi megítélését.



Frissítve: 2016.02.18. 21:19