Orbán új határokat húzna Európában

Publikálás dátuma
2016.02.18. 21:11
FOTÓ: Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs
Nemcsak az Európai Unió jövőjéről rajzolódhat ki élesebb kép a menekültkrízis és a londoni kormány reformköveteléseinek ügyében tárgyaló uniós állam- illetve kormányfők csütörtökön kezdődött értekezletén. A mostani EU-csúcs kifejezetten nagy próbatétel Orbán Viktor számára is, méghozzá arról: csak kirakatpolitika, vagy ténylegesen sikerült összekovácsolni a visegrádi egységet. Noha a a V4 esélye a vezető uniós államokkal szemben még együtt is csekélyke, Orbán bizakodó, ami az európai integráció számára komoly fenyegetés.

Csak "azzal leszek elégedett, ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat" - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, amikor megérkezett az Európai Tanács kétnapos ülésére Brüsszelbe. A kormányfő vélhetően nem a díszvacsorán kínált desszertnek akart ellenállni, hiszen azonnal hozzátette: sikerült elhárítani azokat a kísérleteket, amelyek a kötelező betelepítési kvótákat Magyarországra erőltetnék. Arról Orbán nem ejtett szót, hogy miután ő maga előállt összeesküvés-elméletével, hogy Angela Merkel német kancellár lepaktált Törökországgal csaknem félmillió menekült uniós befogadásáról, azt lényegében minden fél cáfolta, így hamar tisztázódott: önkéntes alapú elosztásról egyeztetnek, ám még erről sem állapodtak meg az érintett országok.

Ám, hogy a miniszterelnököt nem zavarják a tények, azt az is jelezte, hogy közölte: két olyan határt fektetett le London reformköveteléseivel kapcsolatban a magyar kormány, amelyet az uniós csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens. Mindenképpen meg kell védeni azt a jogot, hogy "ha akarunk, akkor mehessünk". Akár turistaként, családlátogatásra, vagy munkavállalóként - fogalmazott a miniszterelnök. A másik feltétel, amelyet Magyarország rögzíteni szeretne, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé. A célok között szerepel az is, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés.

A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. "Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyen helyzetben eddig voltak" - fogalmazott a kormányfő. Ujhelyi István hívta ugyanakkor fel a figyelmet arra: Orbán most azt állította, hogy a magyar kormánynak és személy szerint neki köszönhetően sikerül megvédeni a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeit azáltal, hogy a brit kormány által szorgalmazott szigorítások várhatóan csak az újonnan érkező külföldi munkavállalókra fognak vonatkozni. A kormányfő azonban az MSZP alelnöke szerint "gerinctelenül hazudik. A tény ezzel szemben ugyanis az, hogy David Cameron javaslatcsomagjában eleve ez szerepel, vagyis a vitatható korlátozások csak az Angliába újonnan érkező uniós polgárokra lennének alkalmazhatóak. Ez utóbbi gyakorlat ugyanis a felvilágosult európai országokban nem szokás, kizárólag az illiberális Orbánisztánban" - fogalmazott a szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő. Ráadásul az orbáni nyilatkozattal nehezen értelmezhető együtt az is, amiről a hét elején a visegrádi országok állítólag megállapodtak: azaz, hogy a V4-ek csupán annyit kötnek ki, hogy a brit kormány négy évnél tovább ne korlátozza a kelet-európai uniós munkavállalókra jutó szociális juttatásokat, ami pontosan megegyezett David Cameron eredeti javaslatával. Orbán mindenesetre reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar álláspontok a kétnapos uniós csúcs vitáiban "tarthatóak leszek".

Csütörtökön késő délután kezdődött meg a hetek óta várt EU-csúcs, amelyen a brit uniós tagságról szóló népszavazáshoz kapcsolódó londoni reformelvárásokat vitatják meg elsőként. Korábban Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta: ezen a csúcson áll vagy bukik, sikerül-e megállapodni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek. Ugyanakkor a brit kormányfő Brüsszelbe megérkezve kijelentette, nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. "Harcolni fogok Nagy-Britanniáért" - szögezte le.

Tóbiás: a kormányfő kizárná az országot
Válaszút elé érkezett a magyar külpolitika, világossá kell tennie, milyen közösségben képzeli el az ország jövőjét - az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint. Tóbiás József közölte, csütörtökön csaknem ötven uniós és NATO-tagállam diplomatájával találkozott, akinek beszámolt arról, hogy az MSZP szerint most már nem Kelet vagy Nyugat, jobb- vagy baloldal között kell választani. A demokrácia, a szabadság, az emberség hívei állnak szemben egy autoriter rendszer híveivel - mondta.
A szocialista politikus szerint Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója "ékes bizonyítéka", hogy a magyar kormányfő ki akarja zárni országát az EU-ból. "Európára, a demokráciára, a szabadságra, a biztonságra a baloldal bevándorláspolitikája jelent fenyegetést. Orbán Viktor és kormánya szinte az egyetlen európai tagállam, amely a jelenlegi migrációs válságban kezdettől fogva védi Európa érdekeit, az Európa Unió külső határait és komolyan veszi az Európa kultúráját és biztonságát fenyegető veszélyt" - közölte erre reagálva a Fidesz-frakció.

Kizsarolt szétesés?

Hiába tudják a felek, hogy a britek a szó szoros értelmében zsarolják az európai közösséget, amely ha enged nekik, annak hosszútávon az integráció láthatja kárát, Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzése mégis mindenki számára érdek. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, a kétnapos tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor "meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az EU-nak. A megállapodás még nincs kész, de a nap végére készen lesz". Angela Merkel német kancellár is kifejtette, mindent megtesznek, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az EU-nak. Francois Hollande francia államfő szerint ugyanakkor: bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak. Hasonlóan vélekedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is, aki közölte, hogy "egyetértésre akarnak jutni, de nem bármi áron".

A magyar miniszterelnök kelet-európai szövetségkovácsolásában neuralgikus ponttá válhat a brit reform, hiszen Szydlo budapesti látogatásán is kijelentette: Varsó ebben a formában nem fogadja el a brit javaslatot a külföldi dolgozók szociális juttatásainak átalakításáról. Ezzel szemben Orbán számára valójában csupán a kelet-európai szövetségesek reakciója, nem pedig a hazai közvélemény, vagy az angliai munkavállalók jelenthetnek kockázatot a brit uniós reformjavaslatok, pontosabban az azt konszenzusossá tevő uniós javaslatcsomag ügyében. A hét elején ugyanakkor úgy tűnt, a V4 egységesen hajt fejet a britek előtt, kockára téve ezzel népszerűségüket több millió angliai munkavállaló és családja körében.

Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Szerző

Lázár ne leckéztessen! - Gallóné is megválaszolt a miniszternek

Ne oktasson ki bennünket Lázár János, mert épp a kormány használja fel folyton saját céljaira a gyerekeket – ezt a Klubrádió Esti gyors című műsorában mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Gallóné Lázár Jánosnak, a csütörtöki kormányinfón mondott szavaira reagált.

A PSZ elnöke emlékeztetett a tavalyi március 15-ére, amikor a kormány toborzott gyerekeket a saját központi ünnepségére, valamint felemlítette azt is, amikor egy kormányablak átadásához óvodásokat vonultattak fel, a gyerekek műsort adtak a kormány gondoskodását dicsőítendő. De nem lehet elfelejteni azt sem, amikor a határzár építésén dolgozó katonákhoz is óvodásokat és hozzá tévéseket vezényeltek ki. Galló Istvánné arról is beszélt, hogy a múlt pénteki kormánnyal folytatott tárgyalás után ígéretet kaptak arra, hogy a hét közepére írásos választ kapnak 25 pontjukra, ez idáig még nem jött meg. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány a sajtóval üzeni meg, miről kellene tárgyalni.

lásd még: A PDSZ megválaszolt Lázárnak

Szerző
Témák
Lázár Gallóné

Azbesztper: meghallgatták a "halálgyár" volt vezetőit

Publikálás dátuma
2016.02.18. 21:00

Tanúként hallgatták meg a selypi eternitgyár egykori vezetőit abban a perben, amelyet azbesztózisban szenvedő betegek indítottak a magyar állam ellen. Elmondásuk szerint a mérgező anyag feldolgozása zárt rendszerben működött, ennek ellenére mégis előfordulhatott, hogy azbesztcementes por és iszap került ki a gyár területéről. A tanúk azt is elmondták: a mérgező hulladékokat a dolgozók hazavihették, hogy azzal szigeteljék a padlást.

Újabb tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a halálos azbeszt miatt megbetegedett lőrinci és zagyvaszántói emberek pere, amelyet még 2014 nyarán indítottak a magyar állam ellen. Ahogy arról lapunk már több alkalommal is beszámolt, a két heves megyei település határán, a selypi medencében található, "halálgyárként" elhíresült üzemben évtizedeken keresztül azbesztfeldolgozással foglalkoztak. A gyár egészen 2004-ig működött, holott ekkor már rég kiderült, hogy az azbesztrostok tüdőbe kerülve gyógyíthatatlan mellhártyadaganat kialakulásához vezetnek. A betegség lappangási ideje 20-30 év is lehet. A megbetegedett emberek közül többen - akik ráadásul sosem dolgoztak a gyárban - azért az államot perlik, mert amikor az azbesztrostok a tüdejükbe kerültek, az üzem még állami tulajdonban volt.

A terület legutóbbi tulajdonosa a Selyp Invest Kft., 2013-ban a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával bontotta le az üzemet, az azbesztet is tartalmazó betonpor az egész környéket beborította, a hulladékot pedig más törmelékekkel keverve szabadon tárolták. A cégvezető ellen büntetőeljárás indult, a Hatvani Járási Ügyészség a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat, ítélet tavaly novemberben született, a bíróság első fokon egy év tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélte a cégvezetőt. A mérgező törmelékeket tavaly októberig elszállíttatta a Heves Megyei Kormányhivatal.

A perben jelenleg szakértői vélemények alapján azt kellene bizonyítani, hogy a betegek szervezetébe bekerült azbesztrostok valóban a selypi eternitgyárból származnak. Korábban felmerült, hogy a feldolgozás során képződött, azbeszttartalmú por a dolgozók ruháján is kikerülhetett, ám az állam képviselői szerint ez nem történhetett meg. Az is kérdéses, hogy a dolgozók viseltek-e munkaruhát a gyárban, és azt hol tárolták, hol tisztították. A beteg felperesek jogi képviselője, Igyártó Gyöngyi nem volt rest felkeresni a gyár korábbi vezetőit, és kezdeményezte tanúként történő meghallgatásukat - ez történt tegnap.

Voltak, akik félpucéron dolgoztak

A bíróság tanúként idézte be Misinszki Istvánt, aki 1967-től műszaki osztályvezetőként, 1989-től pedig vállalatigazgatóként dolgozott a selypi üzemben, egészen 1994-ig. Meghallgatták Brém Ernőt, aki 1995-től a gyár vállalati biztosa volt, valamint Fekete Józsefet, aki 1960-tól 2000-ig dolgozott az üzemben, több pozícióban is. Az egykori dolgozók beszámolóiból részletes képet kaphattunk a gyár mindennapjairól, ám egyes kérdésekben ellentmondásba is keveredtek. Misinszki szerint a dolgozók utcaruhában mentek be dolgozni, ahol aztán munkaruhába öltöztek.

A dolgozóknak két szekrényük is volt: egy fehér színűben tarthatták saját holmijaikat, egy feketében pedig munkaruházatukat, amelyben tilos volt elhagyni a gyárat - ennek ellenére előfordult, hogy a munkások hazavitték piszkos ruháikat tisztítás céljából, állítólag ezt senki nem ellenőrizte. Fekete viszont egyenesen azt állította, hogy amíg ő a gyárban dolgozott, mindenki otthon mosta a munkaruháját. "Én is akkor vittem haza, amikor csak akartam. Nem volt szabad, de az is előfordult, főleg nyáron, hogy egyesek félpucéran dolgoztak" - mondta. Ugyanakkor Brém azt állítja - igaz, ő csak a 90-es évek közepétől dolgozik a gyárban -, hogy a munkaruhát senki nem vihette haza, azt egy speciális, külső mosodában tisztították, 2000-től pedig saját üzemi mosodát működtettek. Brém viszont nem emlékszik arra, hogy a gyárnak bármikor is saját mosodája lett volna.

A kék azbeszt végig jelen volt?

Mindhárom tanú azt hangsúlyozta, hogy az azbesztcementből készült termékek gyártása során végig zárt technológiát alkalmaztak, vagyis azbesztpor csak minimális mennyiségben kerülhetett a levegőbe a gyárterületen, amely a hatóságilag megengedett mértéket sosem lépte túl, az egészségügyi hatóság évente két-három alkalommal ellenőrzéseket is végzett, s a volt vezetők szerint mindent rendben talált. Az üzemben környezetvédelmi beruházások is voltak, a védőmaszk használata is kötelező volt. A munkaterületen, minden egyes főegységnél Misinszki elmondása szerint legalább nyolc portalanító berendezés volt kiépítve. "Ennek ellenére mehetett ki anyag, ez üzem volt, nem patika" - mondta Fekete. Ám mivel a gyártás során "folyadékos technológiát" alkalmaztak (a nyers azbesztport vízzel keverték), szerinte a kiporzás csekély volt. Ennek viszont ellentmond, hogy egy 1977-es jegyzőkönyv szerint a gyárban háromszoros mértékben haladta túl az azbesztkoncentráció a levegőben megengedett értéket.

Az is kiderült, hogy az üzemben a legveszélyesebb kék azbesztet használták, amely vonaton érkezett a gyárba, légmentesen lezárt, műszaki szövetből készült zsákokban. Mindhárman állították, hogy a zárt technológia miatt a feldolgozás során nem sok azbesztpor került a levegőbe, Brém ugyanakkor hozzátette: a kész termékeket még esztergálni kellett, ilyenkor pedig azbesztcementpor kerülhetett a levegőbe, a portalanító berendezések ellenére. Az utómunka során keletkezett hulladékot az udvaron tárolták, zsákokban. A tanúk határozottan cáfolták, hogy a használt, üres zsákokat az udvaron porolták volna, ám Lőrinciben korábban többen is azt állították, hogy ez így történt, sőt a dolgozók még haza is vihettek a zsákokból.

Misinszki azt állítja, hogy a kék azbesztet egészen az üzem bezárásáig használták, igaz, a kilencvenes évek elején megpróbálták a kevésbé veszélyes fehérazbeszttel kiváltani, ám az anyagkísérletekre nem biztosított elég pénzt az állam. Brém és Fekete teljesen másként emlékszik: az egykori vállalati biztos szerint 1995-től kék azbesztet már nem használtak, Fekete viszont azt állítja, hogy a kék azbeszt feldolgozását már a 80-as évek elején leállították.

Vitték a padlásra

Magyarországon már 1988-ban szabvány rögzítette, hogy az azbeszt bizonyítottan rákkeltő, ez előtt azonban nem kezelték veszélyes anyagként. Ez nemcsak az azbesztporra, hanem a folyadékos technika során keletkezett azbesztcementes iszapra is igaz volt. Misinszki elmondta: az iszap nagy részét hulladéktárolókban tárolták, ám előfordult, hogy megengedték a dolgozóknak, vigyenek haza belőle, mivel jó szigetelőanyag, a padlást ezzel szigetelték. Azt mindhárom tanú kijelentette: a gyárból kibocsájtott iszapos víz a közeli Zagyva folyóba és a selypi tóba is belekerülhetett. Az egészségügyi hatóság mérte is a víz azbesztmennyiségét, és találtak is bőven mérgező anyagot. Problémát jelentett az is, hogy a selypi medencében általában északi szél fúj, ez pedig Lőrinci irányába terelte a kikerülő azbesztcementport.

Mindez némileg ellentmond a tanúk azon állításának, hogy az azbesztfeldolgozás teljes mértékben zárt rendszerben működött. A Heves Megyei ÁNTSZ még 2013-ban készített egy leíró epidemiológiai véleményt, amely bár nem tényfeltáró kutatás, mégis rámutat, hogy Lőrinci és Zagyvaszántó településeken a nagy számú azbesztózisos megbetegedések hátterében a gyár korábbi működése kapcsolatba hozható. A per januári tárgyalásán egy orvosszakértőt hallgatott meg a bíróság, aki kijelentette, hogy egy átfogó, részletes vizsgálatra is szükség lenne, a vizsgálat lefolytatására jogosult hatóságok azonban nem tesznek az ügyben lépéseket.

Szerző