Orbán új határokat húzna Európában

Publikálás dátuma
2016.02.18 21:11
FOTÓ: Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs
Nemcsak az Európai Unió jövőjéről rajzolódhat ki élesebb kép a menekültkrízis és a londoni kormány reformköveteléseinek ügyében tárgyaló uniós állam- illetve kormányfők csütörtökön kezdődött értekezletén. A mostani EU-csúcs kifejezetten nagy próbatétel Orbán Viktor számára is, méghozzá arról: csak kirakatpolitika, vagy ténylegesen sikerült összekovácsolni a visegrádi egységet. Noha a a V4 esélye a vezető uniós államokkal szemben még együtt is csekélyke, Orbán bizakodó, ami az európai integráció számára komoly fenyegetés.

Csak "azzal leszek elégedett, ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat" - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, amikor megérkezett az Európai Tanács kétnapos ülésére Brüsszelbe. A kormányfő vélhetően nem a díszvacsorán kínált desszertnek akart ellenállni, hiszen azonnal hozzátette: sikerült elhárítani azokat a kísérleteket, amelyek a kötelező betelepítési kvótákat Magyarországra erőltetnék. Arról Orbán nem ejtett szót, hogy miután ő maga előállt összeesküvés-elméletével, hogy Angela Merkel német kancellár lepaktált Törökországgal csaknem félmillió menekült uniós befogadásáról, azt lényegében minden fél cáfolta, így hamar tisztázódott: önkéntes alapú elosztásról egyeztetnek, ám még erről sem állapodtak meg az érintett országok.

Ám, hogy a miniszterelnököt nem zavarják a tények, azt az is jelezte, hogy közölte: két olyan határt fektetett le London reformköveteléseivel kapcsolatban a magyar kormány, amelyet az uniós csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens. Mindenképpen meg kell védeni azt a jogot, hogy "ha akarunk, akkor mehessünk". Akár turistaként, családlátogatásra, vagy munkavállalóként - fogalmazott a miniszterelnök. A másik feltétel, amelyet Magyarország rögzíteni szeretne, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé. A célok között szerepel az is, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés.

A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. "Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyen helyzetben eddig voltak" - fogalmazott a kormányfő. Ujhelyi István hívta ugyanakkor fel a figyelmet arra: Orbán most azt állította, hogy a magyar kormánynak és személy szerint neki köszönhetően sikerül megvédeni a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeit azáltal, hogy a brit kormány által szorgalmazott szigorítások várhatóan csak az újonnan érkező külföldi munkavállalókra fognak vonatkozni. A kormányfő azonban az MSZP alelnöke szerint "gerinctelenül hazudik. A tény ezzel szemben ugyanis az, hogy David Cameron javaslatcsomagjában eleve ez szerepel, vagyis a vitatható korlátozások csak az Angliába újonnan érkező uniós polgárokra lennének alkalmazhatóak. Ez utóbbi gyakorlat ugyanis a felvilágosult európai országokban nem szokás, kizárólag az illiberális Orbánisztánban" - fogalmazott a szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő. Ráadásul az orbáni nyilatkozattal nehezen értelmezhető együtt az is, amiről a hét elején a visegrádi országok állítólag megállapodtak: azaz, hogy a V4-ek csupán annyit kötnek ki, hogy a brit kormány négy évnél tovább ne korlátozza a kelet-európai uniós munkavállalókra jutó szociális juttatásokat, ami pontosan megegyezett David Cameron eredeti javaslatával. Orbán mindenesetre reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar álláspontok a kétnapos uniós csúcs vitáiban "tarthatóak leszek".

Csütörtökön késő délután kezdődött meg a hetek óta várt EU-csúcs, amelyen a brit uniós tagságról szóló népszavazáshoz kapcsolódó londoni reformelvárásokat vitatják meg elsőként. Korábban Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta: ezen a csúcson áll vagy bukik, sikerül-e megállapodni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek. Ugyanakkor a brit kormányfő Brüsszelbe megérkezve kijelentette, nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. "Harcolni fogok Nagy-Britanniáért" - szögezte le.

Tóbiás: a kormányfő kizárná az országot
Válaszút elé érkezett a magyar külpolitika, világossá kell tennie, milyen közösségben képzeli el az ország jövőjét - az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint. Tóbiás József közölte, csütörtökön csaknem ötven uniós és NATO-tagállam diplomatájával találkozott, akinek beszámolt arról, hogy az MSZP szerint most már nem Kelet vagy Nyugat, jobb- vagy baloldal között kell választani. A demokrácia, a szabadság, az emberség hívei állnak szemben egy autoriter rendszer híveivel - mondta.
A szocialista politikus szerint Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója "ékes bizonyítéka", hogy a magyar kormányfő ki akarja zárni országát az EU-ból. "Európára, a demokráciára, a szabadságra, a biztonságra a baloldal bevándorláspolitikája jelent fenyegetést. Orbán Viktor és kormánya szinte az egyetlen európai tagállam, amely a jelenlegi migrációs válságban kezdettől fogva védi Európa érdekeit, az Európa Unió külső határait és komolyan veszi az Európa kultúráját és biztonságát fenyegető veszélyt" - közölte erre reagálva a Fidesz-frakció.

Kizsarolt szétesés?

Hiába tudják a felek, hogy a britek a szó szoros értelmében zsarolják az európai közösséget, amely ha enged nekik, annak hosszútávon az integráció láthatja kárát, Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzése mégis mindenki számára érdek. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, a kétnapos tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor "meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az EU-nak. A megállapodás még nincs kész, de a nap végére készen lesz". Angela Merkel német kancellár is kifejtette, mindent megtesznek, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az EU-nak. Francois Hollande francia államfő szerint ugyanakkor: bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak. Hasonlóan vélekedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is, aki közölte, hogy "egyetértésre akarnak jutni, de nem bármi áron".

A magyar miniszterelnök kelet-európai szövetségkovácsolásában neuralgikus ponttá válhat a brit reform, hiszen Szydlo budapesti látogatásán is kijelentette: Varsó ebben a formában nem fogadja el a brit javaslatot a külföldi dolgozók szociális juttatásainak átalakításáról. Ezzel szemben Orbán számára valójában csupán a kelet-európai szövetségesek reakciója, nem pedig a hazai közvélemény, vagy az angliai munkavállalók jelenthetnek kockázatot a brit uniós reformjavaslatok, pontosabban az azt konszenzusossá tevő uniós javaslatcsomag ügyében. A hét elején ugyanakkor úgy tűnt, a V4 egységesen hajt fejet a britek előtt, kockára téve ezzel népszerűségüket több millió angliai munkavállaló és családja körében.

Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Szerző

Fekete férfiakat ábrázoló plakáttal szállt be az EP-kampányba a hegyfalui plébános

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:36

Fotó: Nyugat.hu
A Mária-szobor mellett zárt hirdetőszekrényben virít a szórólap.
Tavaly nyáron kivégzéssel fenyegette a hegyfalui plébános, Dóka Ferenc azokat, akik eldobják a csikket a Mária-szobor előtt – ezt bevallottan viccnek szánta. Most a Mária-szobor mellett zárt hirdetőszekrényben virít egy plakát, ami választásra ösztönöz – írja a Nyugat.hu. A zárt szekrényben elhelyezett szórólapon az olvasható, hogy „tessék választani”, és két döntési lehetőséget kínálnak fel. Az egyiken Emmanuel Macron francia elnök áll két fekete férfi társaságában és mellette dühös, rosszalló fej látható, míg alatta mosolygó turisták tartanak egy keresztet és a fotó mellett egy szívecske van. Dóka Ferenc az RTL Klub híradójának azt mondta: az EP-választás kampányához kapcsolódva tette ki a plakátot. Szerinte nincs abban rasszizmus, hogy az egyik választási lehetőségként színes bőrű férfiakat tett a szórólapra, még úgy sem, hogy a képek melletti jelképekkel egyértelműen megüzeni, mi kívánatos és mi nem. A keresztet tartó turisták helyén korábban Orbán Viktor volt látható az unokájával, ezt azonban több hívő is kifogásolta, ezért Dóka Ferenc lecserélte a képet.

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.