Orbán új határokat húzna Európában

Publikálás dátuma
2016.02.18 21:11
FOTÓ: Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs
Nemcsak az Európai Unió jövőjéről rajzolódhat ki élesebb kép a menekültkrízis és a londoni kormány reformköveteléseinek ügyében tárgyaló uniós állam- illetve kormányfők csütörtökön kezdődött értekezletén. A mostani EU-csúcs kifejezetten nagy próbatétel Orbán Viktor számára is, méghozzá arról: csak kirakatpolitika, vagy ténylegesen sikerült összekovácsolni a visegrádi egységet. Noha a a V4 esélye a vezető uniós államokkal szemben még együtt is csekélyke, Orbán bizakodó, ami az európai integráció számára komoly fenyegetés.

Csak "azzal leszek elégedett, ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat" - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, amikor megérkezett az Európai Tanács kétnapos ülésére Brüsszelbe. A kormányfő vélhetően nem a díszvacsorán kínált desszertnek akart ellenállni, hiszen azonnal hozzátette: sikerült elhárítani azokat a kísérleteket, amelyek a kötelező betelepítési kvótákat Magyarországra erőltetnék. Arról Orbán nem ejtett szót, hogy miután ő maga előállt összeesküvés-elméletével, hogy Angela Merkel német kancellár lepaktált Törökországgal csaknem félmillió menekült uniós befogadásáról, azt lényegében minden fél cáfolta, így hamar tisztázódott: önkéntes alapú elosztásról egyeztetnek, ám még erről sem állapodtak meg az érintett országok.

Ám, hogy a miniszterelnököt nem zavarják a tények, azt az is jelezte, hogy közölte: két olyan határt fektetett le London reformköveteléseivel kapcsolatban a magyar kormány, amelyet az uniós csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens. Mindenképpen meg kell védeni azt a jogot, hogy "ha akarunk, akkor mehessünk". Akár turistaként, családlátogatásra, vagy munkavállalóként - fogalmazott a miniszterelnök. A másik feltétel, amelyet Magyarország rögzíteni szeretne, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé. A célok között szerepel az is, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés.

A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. "Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyen helyzetben eddig voltak" - fogalmazott a kormányfő. Ujhelyi István hívta ugyanakkor fel a figyelmet arra: Orbán most azt állította, hogy a magyar kormánynak és személy szerint neki köszönhetően sikerül megvédeni a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeit azáltal, hogy a brit kormány által szorgalmazott szigorítások várhatóan csak az újonnan érkező külföldi munkavállalókra fognak vonatkozni. A kormányfő azonban az MSZP alelnöke szerint "gerinctelenül hazudik. A tény ezzel szemben ugyanis az, hogy David Cameron javaslatcsomagjában eleve ez szerepel, vagyis a vitatható korlátozások csak az Angliába újonnan érkező uniós polgárokra lennének alkalmazhatóak. Ez utóbbi gyakorlat ugyanis a felvilágosult európai országokban nem szokás, kizárólag az illiberális Orbánisztánban" - fogalmazott a szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő. Ráadásul az orbáni nyilatkozattal nehezen értelmezhető együtt az is, amiről a hét elején a visegrádi országok állítólag megállapodtak: azaz, hogy a V4-ek csupán annyit kötnek ki, hogy a brit kormány négy évnél tovább ne korlátozza a kelet-európai uniós munkavállalókra jutó szociális juttatásokat, ami pontosan megegyezett David Cameron eredeti javaslatával. Orbán mindenesetre reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar álláspontok a kétnapos uniós csúcs vitáiban "tarthatóak leszek".

Csütörtökön késő délután kezdődött meg a hetek óta várt EU-csúcs, amelyen a brit uniós tagságról szóló népszavazáshoz kapcsolódó londoni reformelvárásokat vitatják meg elsőként. Korábban Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta: ezen a csúcson áll vagy bukik, sikerül-e megállapodni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek. Ugyanakkor a brit kormányfő Brüsszelbe megérkezve kijelentette, nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. "Harcolni fogok Nagy-Britanniáért" - szögezte le.

Tóbiás: a kormányfő kizárná az országot
Válaszút elé érkezett a magyar külpolitika, világossá kell tennie, milyen közösségben képzeli el az ország jövőjét - az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint. Tóbiás József közölte, csütörtökön csaknem ötven uniós és NATO-tagállam diplomatájával találkozott, akinek beszámolt arról, hogy az MSZP szerint most már nem Kelet vagy Nyugat, jobb- vagy baloldal között kell választani. A demokrácia, a szabadság, az emberség hívei állnak szemben egy autoriter rendszer híveivel - mondta.
A szocialista politikus szerint Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója "ékes bizonyítéka", hogy a magyar kormányfő ki akarja zárni országát az EU-ból. "Európára, a demokráciára, a szabadságra, a biztonságra a baloldal bevándorláspolitikája jelent fenyegetést. Orbán Viktor és kormánya szinte az egyetlen európai tagállam, amely a jelenlegi migrációs válságban kezdettől fogva védi Európa érdekeit, az Európa Unió külső határait és komolyan veszi az Európa kultúráját és biztonságát fenyegető veszélyt" - közölte erre reagálva a Fidesz-frakció.

Kizsarolt szétesés?

Hiába tudják a felek, hogy a britek a szó szoros értelmében zsarolják az európai közösséget, amely ha enged nekik, annak hosszútávon az integráció láthatja kárát, Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzése mégis mindenki számára érdek. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, a kétnapos tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor "meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az EU-nak. A megállapodás még nincs kész, de a nap végére készen lesz". Angela Merkel német kancellár is kifejtette, mindent megtesznek, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az EU-nak. Francois Hollande francia államfő szerint ugyanakkor: bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak. Hasonlóan vélekedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is, aki közölte, hogy "egyetértésre akarnak jutni, de nem bármi áron".

A magyar miniszterelnök kelet-európai szövetségkovácsolásában neuralgikus ponttá válhat a brit reform, hiszen Szydlo budapesti látogatásán is kijelentette: Varsó ebben a formában nem fogadja el a brit javaslatot a külföldi dolgozók szociális juttatásainak átalakításáról. Ezzel szemben Orbán számára valójában csupán a kelet-európai szövetségesek reakciója, nem pedig a hazai közvélemény, vagy az angliai munkavállalók jelenthetnek kockázatot a brit uniós reformjavaslatok, pontosabban az azt konszenzusossá tevő uniós javaslatcsomag ügyében. A hét elején ugyanakkor úgy tűnt, a V4 egységesen hajt fejet a britek előtt, kockára téve ezzel népszerűségüket több millió angliai munkavállaló és családja körében.

Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Szerző

Óriási repülőt "kényszerített" földre Ferihegyen egy utas rosszulléte

Publikálás dátuma
2019.04.19 14:17

Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Ilyen Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás eddig csak egyszer járt Budapesten, a reptér nem is képes kiszolgálni ekkora repülőgépet.
A budapesti repülőtéren szakította meg útját a Qatar Airways Doha – London (Heathrow) járata pénteken, írja az airportal.hu. A QR3-as számú járatot teljesítő Airbus A380-800-as típusú repülőgép személyzete egy utas rosszulléte miatt döntött a nem tervezett leszállás mellett.
A kétszintes, négy hajtóműves utasszállító biztonságosan leszállt a ferihegyi repülőtéren, ahol megkezdték az utas vizsgálatát.
Az Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás a világ legnagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépe. Budapesten ritka vendégnek számít, eddig egyetlen egyszer, 2011 októberében járt ilyen Ferihegyen, egy bemutató alkalmával. A repülőtér az érvényben lévő eljárások szerint csak korlátozásokkal képes kiszolgálni a típust.
Frissítve: 2019.04.19 14:50

37 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány - majdnem mind a Miniszterelnöki Kormányirodánál landol

Publikálás dátuma
2019.04.19 13:53
Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt érkezik a kinevezés előtti meghallgatás
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26,3 milliárdhoz jutott. De bőven jut sportra, és még az egyházaknak is cseppen valamennyi.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat 37 milliárd 279 millió forint átcsoportosításáról rendelkezik, a pénz forrása a központi maradványelszámolási alap - szúrta ki a Napi.hu. Ebből
  • 2 milliárd 995 millió jut a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és a sportesemény pályázatokra;
  • 157 millió az egyházak az alapintézményeik működtetésére (az szja kiegészítéseként);
  • 525 millió az Európai Tett és Védelem Ligával kapcsolatos kiadásokra;
  • 1 milliárd 396 millió forint jut az Országgyűlés Hivatalának dologi kiadásaira;
  • 1 milliárd 409 millió a Steindl Imre program támogatására;
  • 1 milliárd 680 millió a Miniszterelnökségnek felhalmozásra és még 720 millió működésre; és
  • még 1 milliárd 368 millió a Miniszterelnökségnek, szakpolitikai feladatok támogatása;
  • 1,5 milliárd fordítható a közúthálózat fejlesztésére.
A Miniszterelnöki Kormányiroda költségvetési fejezetben szereplő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26 milliárd 291 millió forinthoz jutott.