Előfizetés

Dunaújváros: jogsértő lett volna Gál Roland visszahívása

Ha a csütörtöki közgyűlésen megszüntették volna Gál Roland fideszes önkormányzati képviselő bizottsági tagságát, jogszabályt sértett volna a testület - ezt a dunaújvárosi önkormányzat közölte a távirati irodával. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a testületre vonatkozó törvény szerint a bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani, ennek pedig nem tudtak volna eleget tenni, ha megszüntetik a gyilkossággal vádolt képviselő bizottsági tagságát.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság múlt csütörtökön közölte, hogy egy dunaföldvári férfi több mint két évvel ezelőtti eltűnése ügyében január 5-én emberölés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást. Két gyanúsítottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett; Sz. J. és G. R. ellen emberölés megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás. Utóbbi a fideszes önkormányzati képviselő. Vasárnap egy harmadik férfit is őrizetbe vettek, ő is előzetes letartóztatásban van.  Az önkormányzat csütörtökön közölte: Cserna Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester a hivatalos eljárásrendnek megfelelően kezdeményezte a közgyűlést alkotó pártok frakcióinak egyeztetését, ezen javaslatot tesznek majd Gál Roland bizottsági tagsági helyei és közbiztonsági tanácsnoki pozíciójának betöltésére. Ezután, a jövő hétfői rendkívüli közgyűlésen dönthetnek arról, ki veszi át a képviselő bizottsági tagságát.

Emlékeztettek arra, hogy a Fidesz dunaújvárosi szervezetének elnöksége kezdeményezte Gál Roland önkormányzati képviselő párttagságának és önkormányzati frakcióbeli tagságának felfüggesztését. Pintér Tamás jobbikos képviselő feloszlatásra vonatkozó csütörtöki indítványa sikertelen volt. Idézték a városvezetőt, aki szerint a közgyűlés feloszlatása "ésszerűtlen és tisztességtelen lenne" Dunaújváros valamennyi polgárával szemben.  Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője múlt pénteki lillafüredi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: a Fidesz felfüggesztette Gál Roland dunaújvárosi önkormányzati képviselő párttagságát.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón közölte: eltűnésének napján, otthonában ölték meg azt a dunaföldvári vállalkozót, akinek a holttestét vasárnap találták meg egy dunaújvárosi ház pincéjében. Molnár Gábor elmondta: a 41 éves áldozatot 2013. május 1-jén dunaföldvári otthonában bántalmazták, és a férfi belehalt sérüléseibe.

Csütörtökön három ellenzéki párt juttatott el az MTI-hez közleményeket, kifogásolva, hogy a dunaújvárosi közgyűlés ülésén nem szüntették meg Gál Roland bizottsági tagságát. A Demokratikus Koalíció gyomorforgatónak nevezte, hogy a Fidesz egy gyilkossággal gyanúsított képviselőre bízza a város közbiztonságát. A Magyar Liberális Párt azt írta, a fideszes szereplők háttéralkut kötöttek a párton belül: a közvéleménynek azt mutatják, hogy morálisan elítélik a képviselőt, miközben anyagilag továbbra is támogatják. A Párbeszéd Magyarországért pedig úgy fogalmazott, hogy a Fidesz továbbra is hadilábon áll a tisztességgel.

Orbán új határokat húzna Európában

Publikálás dátuma
2016.02.18. 21:11
FOTÓ: Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs
Nemcsak az Európai Unió jövőjéről rajzolódhat ki élesebb kép a menekültkrízis és a londoni kormány reformköveteléseinek ügyében tárgyaló uniós állam- illetve kormányfők csütörtökön kezdődött értekezletén. A mostani EU-csúcs kifejezetten nagy próbatétel Orbán Viktor számára is, méghozzá arról: csak kirakatpolitika, vagy ténylegesen sikerült összekovácsolni a visegrádi egységet. Noha a a V4 esélye a vezető uniós államokkal szemben még együtt is csekélyke, Orbán bizakodó, ami az európai integráció számára komoly fenyegetés.

Csak "azzal leszek elégedett, ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat" - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, amikor megérkezett az Európai Tanács kétnapos ülésére Brüsszelbe. A kormányfő vélhetően nem a díszvacsorán kínált desszertnek akart ellenállni, hiszen azonnal hozzátette: sikerült elhárítani azokat a kísérleteket, amelyek a kötelező betelepítési kvótákat Magyarországra erőltetnék. Arról Orbán nem ejtett szót, hogy miután ő maga előállt összeesküvés-elméletével, hogy Angela Merkel német kancellár lepaktált Törökországgal csaknem félmillió menekült uniós befogadásáról, azt lényegében minden fél cáfolta, így hamar tisztázódott: önkéntes alapú elosztásról egyeztetnek, ám még erről sem állapodtak meg az érintett országok.

Ám, hogy a miniszterelnököt nem zavarják a tények, azt az is jelezte, hogy közölte: két olyan határt fektetett le London reformköveteléseivel kapcsolatban a magyar kormány, amelyet az uniós csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens. Mindenképpen meg kell védeni azt a jogot, hogy "ha akarunk, akkor mehessünk". Akár turistaként, családlátogatásra, vagy munkavállalóként - fogalmazott a miniszterelnök. A másik feltétel, amelyet Magyarország rögzíteni szeretne, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé. A célok között szerepel az is, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés.

A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. "Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyen helyzetben eddig voltak" - fogalmazott a kormányfő. Ujhelyi István hívta ugyanakkor fel a figyelmet arra: Orbán most azt állította, hogy a magyar kormánynak és személy szerint neki köszönhetően sikerül megvédeni a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeit azáltal, hogy a brit kormány által szorgalmazott szigorítások várhatóan csak az újonnan érkező külföldi munkavállalókra fognak vonatkozni. A kormányfő azonban az MSZP alelnöke szerint "gerinctelenül hazudik. A tény ezzel szemben ugyanis az, hogy David Cameron javaslatcsomagjában eleve ez szerepel, vagyis a vitatható korlátozások csak az Angliába újonnan érkező uniós polgárokra lennének alkalmazhatóak. Ez utóbbi gyakorlat ugyanis a felvilágosult európai országokban nem szokás, kizárólag az illiberális Orbánisztánban" - fogalmazott a szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő. Ráadásul az orbáni nyilatkozattal nehezen értelmezhető együtt az is, amiről a hét elején a visegrádi országok állítólag megállapodtak: azaz, hogy a V4-ek csupán annyit kötnek ki, hogy a brit kormány négy évnél tovább ne korlátozza a kelet-európai uniós munkavállalókra jutó szociális juttatásokat, ami pontosan megegyezett David Cameron eredeti javaslatával. Orbán mindenesetre reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar álláspontok a kétnapos uniós csúcs vitáiban "tarthatóak leszek".

Csütörtökön késő délután kezdődött meg a hetek óta várt EU-csúcs, amelyen a brit uniós tagságról szóló népszavazáshoz kapcsolódó londoni reformelvárásokat vitatják meg elsőként. Korábban Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta: ezen a csúcson áll vagy bukik, sikerül-e megállapodni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek. Ugyanakkor a brit kormányfő Brüsszelbe megérkezve kijelentette, nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. "Harcolni fogok Nagy-Britanniáért" - szögezte le.

Tóbiás: a kormányfő kizárná az országot
Válaszút elé érkezett a magyar külpolitika, világossá kell tennie, milyen közösségben képzeli el az ország jövőjét - az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint. Tóbiás József közölte, csütörtökön csaknem ötven uniós és NATO-tagállam diplomatájával találkozott, akinek beszámolt arról, hogy az MSZP szerint most már nem Kelet vagy Nyugat, jobb- vagy baloldal között kell választani. A demokrácia, a szabadság, az emberség hívei állnak szemben egy autoriter rendszer híveivel - mondta.
A szocialista politikus szerint Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója "ékes bizonyítéka", hogy a magyar kormányfő ki akarja zárni országát az EU-ból. "Európára, a demokráciára, a szabadságra, a biztonságra a baloldal bevándorláspolitikája jelent fenyegetést. Orbán Viktor és kormánya szinte az egyetlen európai tagállam, amely a jelenlegi migrációs válságban kezdettől fogva védi Európa érdekeit, az Európa Unió külső határait és komolyan veszi az Európa kultúráját és biztonságát fenyegető veszélyt" - közölte erre reagálva a Fidesz-frakció.

Kizsarolt szétesés?

Hiába tudják a felek, hogy a britek a szó szoros értelmében zsarolják az európai közösséget, amely ha enged nekik, annak hosszútávon az integráció láthatja kárát, Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzése mégis mindenki számára érdek. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, a kétnapos tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor "meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az EU-nak. A megállapodás még nincs kész, de a nap végére készen lesz". Angela Merkel német kancellár is kifejtette, mindent megtesznek, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az EU-nak. Francois Hollande francia államfő szerint ugyanakkor: bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak. Hasonlóan vélekedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is, aki közölte, hogy "egyetértésre akarnak jutni, de nem bármi áron".

A magyar miniszterelnök kelet-európai szövetségkovácsolásában neuralgikus ponttá válhat a brit reform, hiszen Szydlo budapesti látogatásán is kijelentette: Varsó ebben a formában nem fogadja el a brit javaslatot a külföldi dolgozók szociális juttatásainak átalakításáról. Ezzel szemben Orbán számára valójában csupán a kelet-európai szövetségesek reakciója, nem pedig a hazai közvélemény, vagy az angliai munkavállalók jelenthetnek kockázatot a brit uniós reformjavaslatok, pontosabban az azt konszenzusossá tevő uniós javaslatcsomag ügyében. A hét elején ugyanakkor úgy tűnt, a V4 egységesen hajt fejet a britek előtt, kockára téve ezzel népszerűségüket több millió angliai munkavállaló és családja körében.

Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Lázár ne leckéztessen! - Gallóné is megválaszolt a miniszternek

Ne oktasson ki bennünket Lázár János, mert épp a kormány használja fel folyton saját céljaira a gyerekeket – ezt a Klubrádió Esti gyors című műsorában mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Gallóné Lázár Jánosnak, a csütörtöki kormányinfón mondott szavaira reagált.

A PSZ elnöke emlékeztetett a tavalyi március 15-ére, amikor a kormány toborzott gyerekeket a saját központi ünnepségére, valamint felemlítette azt is, amikor egy kormányablak átadásához óvodásokat vonultattak fel, a gyerekek műsort adtak a kormány gondoskodását dicsőítendő. De nem lehet elfelejteni azt sem, amikor a határzár építésén dolgozó katonákhoz is óvodásokat és hozzá tévéseket vezényeltek ki. Galló Istvánné arról is beszélt, hogy a múlt pénteki kormánnyal folytatott tárgyalás után ígéretet kaptak arra, hogy a hét közepére írásos választ kapnak 25 pontjukra, ez idáig még nem jött meg. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány a sajtóval üzeni meg, miről kellene tárgyalni.

lásd még: A PDSZ megválaszolt Lázárnak