"Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan területre ment át, amilyenre szerintem nem lett volna jogosítványa. Az MNB-nek nincsen beleszólása abba, hogy milyen legyen az oktatás, a felsőoktatás, a közgazdászképzés, és tulajdonképpen tevőlegesen részt vett ebben, hiszen doktoranduszképzést indított el Budapesten is, Pécsett is. Ez tulajdonképpen egy olyanfajta tevékenység, amilyenre nincsen felhatalmazása, hiszen nincs meg az a tudományos, szakmai háttere, amely megvan az egyetemeken. Nincsen akkreditációs ereje, tehát a magyar akkreditációs bizottság ezt nem hagyta jóvá” – így fakadt ki Mellár Tamás, az MTA Lesz például olyan tantárgy, amely Matolcsy György - immáron három kiadást megélt könyvét, az Egyensúly és növekedést veszi alapul, sőt egyes órákat maga a jegybankelnök fog tartani - ezt mondta a BCE havi lapjának Palotai Dániel, az MNB vezető közgazdásza, ügyvezeő igazgatja. Az unortodox felfogás azért kerül majd előtérbe, mert a mainstream (fő áramlat) megközelítések többsége - úgymond - csúfos kudarcot vallott, ami Palotai Dániel álláspontja szerint hozzájárult ahhoz, hogy a 2008-as válság egyáltalán kialakulhatott.
Matolcsy György az ősztől tankönyvként is funkcionáló Egyensúly és növekedésben köszönetet mond Orbán Viktornak, aki megbízta "közös gazdaságpolitikánk végrehajtásával (...) végig kitartott folyamatosan támadott minisztere és csapata mellett." De kijut a köszönetéből a Fidesz-KDNP frakciónak is.
Az ügyvezető igazgató a Deutsche Bundesbank példáját felhasználva érvelt a képzés létjogosultsága mellett. A német jegybank ugyanis duális jellegű képzést működtet egyetemi hallgatók számára, amely egyfajta saját képzőközpontként is szolgál. Palotai Dániel szerint bár az MNB nemcsak a saját utánpótlását szeretné kinevelni, természetesen örülne annak, ha a hallgatók a későbbiekben a jegybanknál szeretnének elhelyezkedni.
A képzés anyagi hátterét illetően az ügyvezető leszögezte, hogy más, az MNB társadalmi felelősségvállalásához kapcsolódó oktatási programoktól eltérően a Corvinus-szal való együttműködés nem a Pallas Athéné Alapítványokon keresztül, hanem közvetlenül a jegybank és az egyetem között valósul meg. Az MNB hosszú távú, stabil alapokon nyugvó programban gondolkodik, amit az is mutat, hogy saját ösztöndíjprogramot indított a hallgatók számára.
Az együttműködési programot úgy építették fel, hogy azt az MNB szakértőire támaszkodva biztosan el tudják indítani. Az oktatóknak tehát nem minden esetben lesz akadémiai kötődésük, bár Palotai Dániel szerint sok esetben mindkét feltétel teljesül majd, hiszen a jegybankban is szép számmal dolgoznak doktori fokozattal rendelkező, kutatói pályán is tevékenykedő közgazdászok.
Palotai Dániel szavaiból világosan kiderült, hogy nem bíznak a BCE - Magyarországon élenjáró - oktatóiban, hiszen aligha mondható el róluk, hogy saját tudományos hátterükkel aligha fognak az unortodoxia hívévé válni.
Pápa Levente – aki egyébként Palotai Dániel évfolyamtársa volt az egyetemen – határozottan elhatárolódott attól, amire a BCE-n készülnek. Nincs semmiféle új gazdaságpolitika, és az úgynevezett unortodox tanokat valójában az átgondolatlanság és a következmények figyelmen kívül hagyása jellemzi - mondta lapunknak az Együtt gazdaságpolitikusa, alelnöke. Álláspontja szerint az MNB ultralaza monetáris politikáját valójában nem az új tanok, hanem olyan kedvező pénzügyi körülmények teszik lehetővé, amely példátlan az elmúlt ötven évben. A magyar gazdaságpolitika horgonya a nagyon szoros fiskális (pénzügyi) egyensúly, amelyet a nemzetközi környezet támogat. Ezen túlmenően nem lát semmiféle nem konvencionális megoldást.
Miután a kormánypárti katonák elözönlötték a kulturális és sportvezetést, állam kiszolgálóivá tették a közszolgálati médiumokat, elfoglalták a gazdaság kulcspozicíóit, terjeszkedésüket kiterjesztik a BCE-re is. Hírek szerint a Corvinus rektori posztjára Lánczi András, a Fidesz politikai ideológiájának kidolgozója, aki bár azt mondta, hogy nem készült erre a pozícióra, de nyártól a leköszönő Rostoványi Zsoltot követően, Orbán Viktor kérésére mégis vállalja a megmérettetést. A 60 éves Lánczi András nem közgazdász, hanem az egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója, angol-történelem-szakos tanár, a filozófiai tudományok kandidátusa. A Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke,
Az ellenzéki politikus a vezérfonalként funkcionáló Matolcsy-könyvvel kapcsolatban megjegyezte: az egyensúly megteremtése politikai érdek, amelyet a kormány a bukást elkerülendő tart szem előtt. Ezért történt egy erőltetett egyensúlyteremtés, amelynek az volt a költsége, hogy növekedési áldozatokkal járt. Hiszen a közgazdaságtan egyik alaptétele éppen az, hogy az egyensúly és a növekedés egyidejűleg nem állhat fenn. Pápa Levente ehhez hozzátette 2013-tól azért volt észlelhető növekedés, mert egyszeri intézkedésekkel idézték elő azt. Az európai uniós források megszűnésével azonban ennek már nem lesznek látható jelei. Az Együtt gazdaságpolitikusa a tanszék céljaitól eltérően látja a mainstream (fő áramlatú) közgazdaságtan felelősségét a krízis kialakulásában, hiszen a 2008-as válság a piaci verseny kereteinek hibás meghatározásából fakadt, tehát úgynevezett kormányzati kudarcok okozták, nem pedig a téves elméleti alapok.
Pápa Levente ugyanakkor a Corvinuson induló oktatással kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a jegybanki továbbképzés diplomások számára nemzetközileg bevett gyakorlat, és ebben az MNB-nek is lehetne feladata. Az MNB viszont azzal számol, hogy az alap- és mesterképzésen könnyebb lehet átadni az unortodox-tanokat olyan hallgatóknak, akiknek még nincsenek előismereteik. Hosszú távon pedig mindez azt eredményezheti, hogy azok az értelmesebb, rátermettebb diákok, akik hiteles közgazdaságtant akarnak tanulni, külföldre fognak távozni.
A BCE-n turizmus-vendéglátás, angol nyelvű szakaszán óraadó tanár ettől a félévtől Orbán Ráhel, a kormányfő leánya.
