Kvóta - Itthon újabb átverés készül

Magyarország egész biztosan nem vesz részt menekültkontingensek befogadásában, de más közép- és kelet-európai államokban van hajlandóság az együttműködésre - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke még vasárnap a ZDF német országos közszolgálati televíziónak. A német szociáldemokrata politikus szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök "egyértelműen elhatározta, hogy a saját útját járja". Ugyanakkor "valamennyi politikai kérdésben nagyon szorosan" Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett áll - tette hozzá az EP elnöke.

Schulz kiemelte, hogy Magyarországgal ellentétben a térség más országai hajlandóak lehetnek menekültek önkéntes befogadására, és ha sikerül végrehajtani a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról hozott korábbi döntést, a térség országai gazdasági teljesítőképességükhöz mérten részt vehetnek majd menekültek befogadásában. Az EP elnökének meggyőződése szerint meg lehet győzni újabb tagállamokat arról, hogy fogadjanak be menekülteket, ezért van esély a megállapodásra a március 6-án tartandó EU-Törökország csúcstalálkozón.

Mindezzel Schulz váratlan segítségként tisztázta: a magyar miniszterelnök továbbra is ellenzi a menedékkérők unión belüli elosztását szolgáló "kvótarendszert", ugyanakkor Orbán is jóváhagyta a zárónyilatkozatot, amely kimondja: "teljes körűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot." Kovács Zoltán kormányszóvivő még a hétvégén azzal hárította az ellenzék ostorcsapásait, hogy csak a tavaly nyári döntésről van szó, ami 40 ezer ember önkéntes alapú befogadásáról szól (Magyarország itt nulla menedékkérőt vállalt), nem a kvóták alapján kiszámolt 120 ezresről, amit a magyar kormány nem szavazott meg.

Csakhogy ez így sem igaz, mint azt Orbán maga a parlamenti fölszólásában tegnap is egyértelművé tette. A zárónyilatkozat elfogadásával ugyanis a miniszterelnök jogi értelemben ugyan nem vállalt semmit, ám lényegében - egy jóval szélesebb közös cselekvési terv részeként - arra is áldását adta, amit az uniós bíróságon támad. Az említett áthelyezési folyamat ugyanis nemcsak a 40 menedékkérő ideiglenes, kizárólag a menekültügyi eljárás lefolytatásának idejére szóló szétosztást, hanem azt a többségi döntéssel meghozott tanácsi rendeletet is érinti, mely 120 ezer további menedékkérő áthelyezéséről intézkedik. Az idevágó tanácsi határozat ellen folytatott uniós perben legelőbb decemberben hozhat döntést a luxemburgi bíróság, ám a migrációs EU-biztos szerint - nyilatkozat ide, vagy oda - minden tagállamnak végre kell hajtania ezt a szétosztási döntést, így Orbánnak valójában más választása sem volt, mint aláírni a nyilatkozatot.

Ettől függetlenül a kormány folytathatja tovább kampányát a "betelepítési kvóták" ellen, amelyről egyelőre semmiféle uniós döntés nem született, s amely a múlt heti uniós csúcson elhangzottak értelmében mindenképpen önkéntes, tehát nem kötelező lesz. Ez az, amit a kormányzati propaganda Magyarországon "kötelező betelepítési kvótának" nevez, és ami ellen immár kétmillió aláírást gyűjtött. Csakhogy ilyen nincs, és a jelenlegi állás szerint nem is lesz, így aztán ezt a csatát könnyű lehet megnyerni a Fidesznek (teljesen mindegy, milyen eszközökről dönt a kormány szerdán - a szerk.). Ráadásul a Politico európai néppárti forrásokra hivatkozva azt írta hétfő reggel, hogy Orbán a néppárti miniszterelnökök és államfők múlt heti összejövetelén zárt ajtók mögött már kijelentette: Magyarország is hajlandó menekülteket befogadni, de "akkor és csak akkor", ha az Európába érkező bevándorlók száma csökken. Ez összecseng a korábbi kijelentéseivel, például amikor szeptemberben arról beszélt: először a határok védelméről kell gondoskodni, és utána elmélkedhetünk rajta, hogy hogyan legyünk szolidárisak egymással és a menedékkérőkkel.

Csakhogy ennek egyelőre nincs sok realitása, főként hogy nem csupán az európai határvédelem, de a magyar, orbáni "megoldás" sem működik. Sőt, mint arra már a BBC is fölhívta a figyelmet: nem jött a magyar csodafegyver és egyre több menekült jut át a magyar-szerb határon felhúzott kerítésen. A brit közszolgálati csatorna a magyar rendőrség adataira hivatkozva közölte, egyre több határsértőt fognak a hatóságok, az elmúlt hónapban majdnem 550 embert vontak eljárás alá, ami a duplája a decemberi 270-nek. A februári számok még ennél is rosszabbak: az elmúlt 20 napban mintegy 1200 határsértőt tartóztattak fel a déli határnál. A BBC arra emlékeztet, hogy Magyarország tavaly szeptemberben 175 kilométer hosszú kerítést telepített a szerb határ mentén, ami ideiglenesen valamelyest csökkentette a menekültáradatot, ám rendőrség szerint a menekültek megtalálják a módját az átjutásnak, és átvágják a kerítést, vagy egyszerűen átmásznak rajta.

Százezer ukrán menekültet fogadtunk?

Orbán az Európai Tanács pénteken zárult, brüsszeli, kétnapos csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján az ukrajnai helyzettel kapcsolatban azt mondta: "Magyar részről fontosnak tartottuk elmondani, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, amelyet nemcsak délről, hanem keletről is népvándorlási nyomás ér. Minden együttérzésünk, szolidaritásunk az ukránoké. Kívánjuk, hogy az ukrán állam stabilizálódjon. Szeretnénk, ha be tudnák tartani és végrehajtanák a minszki megállapodást. Örülnénk, hogyha a gazdaság talpra állítása Ukrajnában sikerülne, de egyelőre a helyzet rendkívül kedvezőtlen. Lengyelországban a milliót közelíti az Ukrajnából odamenekültek száma. Csehországban meghaladta a százezret, és Magyarországon is elhagytuk már az ötvenet, és közeledünk a százezerhez. Tehát bennünket egyszerre ér délről egy nagy néptömegmozgás, -vándorlás, és közben a nehéz ukrajnai helyzet miatt keleti irányból is."