"Csak sztrájkkal lehetne észhez téríteni a kormányt" - Fogyóban a kerekasztal

Kilépett a köznevelési kerekasztalból a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), míg az OECD szakértője ma kapcsolódik be a fórumba. Hazai szakemberek szerint a nemzetközi szervezet meghívása csak színjáték, a külföldi szakértőknek ugyanis semmilyen valós jogköre nincs a kormány kerekasztalánál.

A pedagógus szakszervezetek nélkül folytatja munkáját a kormány által összehívott köznevelési kerekasztal: a PDSZ kongresszusa a hétvégén úgy döntött, hogy a február 9-i alakuló ülés bőven elég volt nekik, a továbbiakban nem vesznek részt az egyeztetésekben. Mendrey László elnök azzal indokolta a döntést, hogy a PDSZ illegitimnek tartja a kerekasztalt, mivel ott többségében csak a kormánytól függő, vagy a kabinethez közeli szervezetek kaptak helyet. A másik nagy tanárszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) már az alakuló ülésre sem ment el. A kerekasztal következő ülésére a ma kerül sor.

Palkovics László sajnálja, hogy a PDSZ kiszállt, az oktatási államtitkár szerint ugyanis az elmúlt két hétben "nagy munka zajlott" a kerekasztal résztvevői között. Mint ismert, a fórumot az országossá nőtt tiltakozóhullám nyomására hozta létre a kormány, egyre több iskolában kezdték ugyanis felismerni, hogy az orbáni oktatáspolitika elbukott. Az elmúlt hetekben országszerte több száz tantestület törte meg a hallgatást és állt ki a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara mellett, amely elsőként foglalta össze egy nyílt levélben a közoktatás legnagyobb problémáit. Ennek ellenére a kabinet a valódi szakmai szereplők nélkül kezdett tárgyalni, a kerekasztalhoz pedig olyan szervezeteket hívott meg, mint az iparkamara vagy a Magyar Művészeti Akadémia.

Palkovics most felidézte, hogy az alakuló ülés után Mendrey pozitívan nyilatkozott a kerekasztalról, kiemelve, hogy ott nem volt tabutéma. Való igaz, az egyeztetésen a kormányzat képviselői mindenkit türelmesen végighallgattak, és még a legkényesebb felvetésekre - mint például a fideszes oktatáspolitika szimbólumának, a működésképtelen Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) a teljes átalakítása vagy megszüntetése - sem vágták rá kapásból, hogy "nem". Mendrey nem sokkal később közleményben tudatta, hogy a kormány asztala mellett az oktatásban valóban érdekelt szervezetek nélkül nem lehet valódi változásokat elérni. A PDSZ éppen ezért nem is kíván "díszellenzékként" részt venni a tárgyalásokon. Palkovics erre azt mondta, nem tudja, a szakszervezet milyen fórumon fog majd egyeztetni. "Bármilyen szakmai ügyet, ami bármilyen területről felmerül, az utcán, tüntetésen nehéz rendezni" - mondta az államtitkár, hozzátéve: szerinte a PDSZ nem megoldani kívánja a problémákat, "hanem valami mást akar."

A PDSZ nem mást, mint a kormányzat által előirányzott korrekciók helyett a köznevelésinek nevezett rendszert valódi reformját, egy új közoktatási törvény kidolgozását szeretné elérni. A szakszervezet kongresszusa épp ezért döntött úgy, hogy a kerekasztal helyett inkább a több mint 40 szakmai és civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform munkájában vesz részt. "A kormánynak egy érdeke van, hogy 2225-ig csak tárgyaljon, húzza az időt, közben megoszt, megfélemlít, fenyeget" - mondta Mendrey, aki szerint csak egy módon lehet "észhez téríteni" a kormányt: sztrájkkal. A kongresszus kezdeményezte, hogy nyissák össze a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságait, és hogy a PSZ mondja fel a 2013. évi sztrájkbizottsági megállapodást és az abban foglalt sztrájkmoratóriumot; eszerint ugyanis addig nem sztrájkolhatnak, ameddig zajlanak a tárgyalások.

Jön az OECD?

Míg a PDSZ távozik a kerekasztaltól, addig az OECD bekapcsolódik az egyeztetésekbe. Legalábbis Palkovics László azt mondta, a mai ülésen már a nemzetközi szervezet - amely az utóbbi években nem túl jó bizonyítványt állított ki a magyar oktatás helyzetéről - szakértője is jelen lesz. Többek szerint gyakorlatilag feleslegesen, hiszen - mint Mendrey László is emlékeztetett - a külföldi szakemberek semmilyen jogkörrel nem rendelkeznek a kerekasztalnál, nem hozhatnak döntéseket. "Felkérték őket, hogy mondják el azt, amit egyébként a felmérésekből is tudni lehet" - fogalmazott Mendrey. Hasonlóképp vélekedik Radó Péter is, "nem látom, ennek mi értelme, ha a magyar szakértők, szakmai és érdekcsoportok nincsenek jelen" - mondta az oktatáskutató, hozzátéve: a külföldi szakértők meghívása csak a kormány szokásos legitimációs játékának része.