menekültek;Bundestag;reformcsomag;
2016-02-25 14:04:00
A Bundestag 429 igen szavazattal, 147 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett fogadta el a többnyire szigorításokból álló csomagot, amelynek legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről.
Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el. A különleges intézményekben elhelyezett kérelmezők nem hagyhatják el az adott járást, ha megszegik a szabályt, elveszítik jogosultságukat a menekültügyi juttatásokra.
A csomag másik fő eleme, hogy két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.
A menedékkérők juttatásait havi szinten 10 euróval csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finanszírozásába. Megszigorítják a hazatoloncolásra vonatkozó szabályokat is, egészségügyi okokból csak azok a halálos, vagy súlyos betegségben szenvedő elutasított menedékkérők kerülhetik el a toloncolási határozat végrehajtását, akiknek állapota a kitoloncolás következtében előre látható módon tovább romlana.
A tartományi hatáskörbe tartozó kitoloncolási eljárások felgyorsítása céljából a szövetségi kormány felállít egy koordinációs központot, amely a hazaszállítandó menedékkérők úti okmányainak beszerzésével foglalkozik. A kormány ezzel igyekszik felszámolni azt a széles körben elterjedt gyakorlatot, hogy az ország elhagyására kötelezett emberek okmányaik szándékos elvesztésével vagy megsemmisítésével próbálják elkerülni a hazatoloncolást.
Egy másik módosítással szigorították a bűnözés útjára lépő külföldi állampolgárok kiutasítására vonatkozó szabályokat. Az indoklás szerint erre a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által szilveszterkor elkövetett szexuális támadások és rablások miatt van szükség.
A két törvényt a tartományokat képviselő Bundesratnak is napirendre kell vennie, de szavaznia nem kell. A felsőház ugyan feltartóztathatja a csomagot azzal, hogy a két kamara között egyeztető bizottság elé utalja azt, de nincs arra utaló jel, hogy ilyen szándéka lenne. A menekültválság elmélyülése óta kidolgozott második reformcsomag így várhatóan márciusban életbe lép.
A kormány a szilveszteri szexuális támadások és rablások miatt azt is kezdeményezi, hogy sorolják át a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát. Ehhez az ellenzék támogatására szorul, mert a Bundesratnak ebben az ügyben szavaznia is kell, és a testületben a kormánypártok nincsenek többségben. A reformnak ezt az elemét várhatóan majd csak a március 13-án három tartományban - Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt - tartandó helyi törvényhozási választás után terjesztik a törvényhozás elé.
A Bundestagban a csütörtöki szavazás előtti vitában a kormánypártok - a jobboldali CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - képviselői kiemelték a tavaly ősszel elfogadott első menekültügyi csomag eredményeit, és az újabb szigorítások mellett érveltek. Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek szónokai úgy vélték, a kormány javaslatai embertelenek és méltatlanok Németországhoz. A családegyesítés korlátozásáról kiemelték, hogy annak hatására gyerekek és nők nagy számban indulhatnak el a Németországba vezető életveszélyes úton.
Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője azt mondta, szerinte a javaslatok egy "pánikba esett kormány zűrzavaráról" tanúskodnak. Ulla Jelpke, a Baloldal vezérszónoka hangsúlyozta: a kormánynak csak az a fontos, hogy minél hamarabb kitoloncolhassa azokat, akiktől meg akar szabadulni, és ez "elviselhetetlen és undorító".