Hamis a betelepítési kvótakotta

Publikálás dátuma
2016.02.26 06:00
Menekültek Pireuszban – őket is el kellene osztani? FOTÓ:Fotó: Milos Bicanski/Getty Images
Nincs elfogadott, vagy hatályban lévő európai uniós (EU) döntés "kötelező betelepítési kvótákról", hiszen a tagállamok kormányfői, illetve illetékes miniszterei által elfogadott két "elosztási" határozat egyike sem erről rendelkezik, a javaslat szintjén létező állandó elosztási szisztéma pedig jó eséllyel önkéntes lesz. Nagy kérdés tehát, mégis mit kíván az Orbán-kormány kivédeni a kvótaügyi népszavazással, s hogy az egyébként is súlyos alkotmányjogi aggályokat felvető referendum tárgya valójában mi, és hogy mire szolgál a kommunikációs kampányon kívül. A kételyeket sem Brüsszel, sem Budapest kommunikációja nem segít tisztázni.

Az EU és Törökország között létrejött megállapodás a menekültválság kezelésére csupán illúzió - vélekedett Orbán Viktor a német Bildben és a Business Insiderben egyaránt megjelent interjúban. A kormányfő szerint Brüsszel olyan ígéreteket tesz a törököknek, amiket "nem tudunk, illetve nem akarunk" betartani. "Illúzió az a terv, hogy Törökországból menekültek százezreit veszi át az EU és osztja szét a tagállamok között" - emelte ki. "Amennyiben ehhez hozzájárulnék, akkor engem lámpavasra akasztanának fel Budapesten" - érzékeltette a belpolitikai hangulatot Orbán, egyúttal a március elejére tervezett EU-Törökország csúcsról kifejtette: az EU "alázatosan koldul" a külső határok biztonságáért, ami nem jó politika. Orbán a Business Insiderben megjelent nagyinterjúban arra a kérdésre, hogy meg akarja-e osztani Európát, úgy felelt: "nem akarjuk megosztani Európát, hanem inkább állampolgárainkat akarjuk megvédeni. Ez azt jelenti, hogy nem akarjuk, hogy menekültek érkezzenek hozzánk. Miért akarnánk importálni a nyugati államok problémáit?"

A miniszterelnököt leginkább az zavarja, hogy Brüsszel eltűri a "szerződésszegés kultúráját". A kérdésre, osztja-e Robert Fico szlovák kormányfő azon nézetét, hogy a németek diktátumot adtak a menekültkérdésben, azt válaszolta: nem beszélne diktátumról, ugyanakkor a "Németországból érkező hang goromba, durva, agresszív", és ez a "migrációs válság jelenlegi káoszában nagy probléma", hiszen a németek és "mi, közép-európaiak őrizzük Európa alapértékeit", a keresztény-zsidó világképet, a megbízhatóságot, hogy a szerződéseket mindig betartják. Most a vita helyett összetartásra lenne szükség, kiváltképp azért, mert Brüsszelből "egész más jelzések érkeznek: multikulti, rendetlenség, szerződésszegés" - mondta a kormányfő.

Nemmel válaszolt a kérdésre, hogy a német különút felelős-e a menekültválságért, és kifejtette: a menekülthullámot a közel-keleti káosz váltotta ki, a német kancellár pedig "csak reagált erre és üdvözölte a migránsokat", eközben pedig "bizonyára szem előtt tartotta népe javát". "Szívből kívánom Merkel asszonynak, hogy sikerüljön, amit elkezdett, de mi magyarok fenntartjuk magunknak a jogot, hogy ne vegyünk részt ilyen kísérletekben, mert azt gondoljuk, hogy ez áll népünk érdekében" - fogalmazott Orbán, majd kifejtette: nem szeretné, hogy gyermekeinek olyan világban kellene felnőniük, amelyben "Köln megtörténhet". Nem "szépségversenyről" van szó, reagált arra a kérdésre, tetszik-e neki a német kancellár legnagyobb ellenfelének szerepe. Orbán ugyanakkor azonnal hozzátette: tény, hogy ha tavaly nyáron Berlinben és Brüsszelben hallgattak volna a közép-európaiakra, akkor ma legfeljebb néhány tízezer "igazi menekült" lenne Európában, és nem több mint egymillió "ellenőrizetlen migráns".

"Európa nem lehet á la carte menü"
A finn pénzügyminiszter uniós tanácsadójának figyelmét is felkeltette Orbán Viktor népszavazási kezdeményezése. Pasi Rajala a Twitteren tette fel a kérdést: tartsanak-e a finnek is népszavazást? Az általa felvetett kérdés pedig ez lenne: Egyetért-e ön azzal, hogy Finnország és mások 22 milliárd eurót fizetnek Magyarországnak a strukturális alapokba és 3,45 milliárd eurót vidékfejlesztésre?
Magyarország és Ausztria javaslatai veszélyesek, kontraproduktívak és nem segítik a migrációs válság megoldását - jelentette ki Gianni Pittella. Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője szerint "Orbán Viktor ismételten kísérletet tesz arra, hogy politikai célokból felkorbácsolja az EU- és migránsellenes érzelmeket ahelyett, hogy gyakorlati javaslatokat terjesztene elő". Hozzátette: "Európának a szolidaritáson kell alapulnia, s nem csak a pénzügyi juttatások, hanem a politikai kötelezettségek esetében is, amikor az Európai Unió Tanácsa által megszavazott döntések teljesítését kérik, akkor teljesíteni kell azokat. Európa nem lehet á la carte menü, amelyből az ember kiválasztja a számára hasznos részeket, a többit pedig figyelmen kívül hagyja".
Szintén Twitteren reagált az Európai Zöldek egyik képviselője. Sven Giegold azt írta a közösségi oldalra, hogy Orbán Viktor népszavazási kérdése az igazi szocializmus emlékét idézi. Szerinte a magyar kormányfő megtámadta a demokráciát, hogy biztosítsa hatalmát.
Az EU-jog nem tiltja a népszavazásokat - mondta ugyanakkor Klaas Dijkhoff, az EU soros elnökségét képviselő Hollandia bevándorlási minisztere a magyar kormány bejelentéséről. Megjegyezte: az egyes országokra tartozik, milyen módot találnak arra, hogy megvitassák a Brüsszelben hozott döntéseket.
Még szerdán Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter is azt mondta: "minden országnak joga van saját nemzeti döntéseket hozni, az én politikai értékelésem azonban kritikus". "Nem hinném, hogy ma Európa úgy tudná kezelni a migrációs válságot, hogy egyes országok a saját polgáraikra testálnak bizonyos kérdéseket annak érdekében, hogy aláássák a közösen európai szinten elfogadott döntéseket".

"Vesztes helyzetbe kerül, aki a bevándorlás kérdésében a polgárok megkérdezése nélkül és az emberek akarata ellen akar dönteni" - mondta, majd pedig arról beszélt: Magyarország nem tartozik Németországnak, "kivittek vagyunk". Szerinte a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról hozott döntés "nem legális" és ellentmond az uniós jognak. Ez az elosztási képlet egyszerűen értelmetlen és nem működik, de ezt Brüsszelben nem akarják elismerni - húzta alá Orbán.

A miniszterelnök tehát ezúttal sem tette tisztába, mégis milyen kvóták ellen indítja harcba népét. Orbán ugyanis lényegében össze-vissza kavarva beszél kvótákról, miközben ma, az EU illetékes szervei, így elsősorban a tagállami kormányok képviselőit tömörítő Európai Tanács döntéseiben semmiféle "kötelező betelepítési kvótáról" nincs szó (az érvényben lévő uniós döntésekről keretes írásunkban bővebben - a szerk.). A határozat, amit az Orbán-kormány uniós bíróságon támadott meg, egy egyszeri, 160 ezer menekült nem betelepítéséről, vagy befogadásáról, hanem csupán a menekültügyi eljárások idejére szóló, ideiglenes elhelyezésről rendelkezik, noha az uniós döntés kommunikációja meglehetősen kaotikus.

Tény, hogy voltak javaslatok a kötelező és állandó befogadásra, így az állandó befogadási mechanizmus bizottsági ötlete, vagy épp Angela Merkelnek a törököktől való menekültátvételre utaló kezdeményezése, ám ezekről ma nincs hatályban uniós döntés. Sőt, a legutóbbi EU-csúcson az is egyértelművé vált, hogy nem is lesz, hiszen a nagyobb, befolyásosabb tagállamok többsége éppúgy nem ért ezzel egyet, mint Magyarország. Befogadási kvótákról tehát mindössze önkéntes alapon lehet szó, majd valamikor, ám vélhetően még csak nem is a március hetedikére tervezett, rendkívüli migrációs EU-csúcstalálkozón.

Ettől függetlenül a magyar kormány már eddig is minden lehetséges eszközt megragadott a "kvóták elleni harcban". Tavaly év végén például - noha erre nem volt szükség - olyan törvényt hozott az Országgyűlés, mely szerint a kormánynak még decemberben meg "kellett" támadni az uniós bíróságon az egyszeri menekültelhelyezési döntést is. Ráadásul a Fidesz jelenleg is aláírásokat gyűjt a kvótákkal szemben, noha nem egyértelmű, mire kérnek támogatást, ahogy az sem, mit elleneznek. Az akció tavaly novemberi elindításakor ugyanis Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető úgy fogalmazott: " az illegális bevándorlók kötelező betelepítésére vonatkozó európai uniós kvóta értelmetlen, növeli a terrorfenyegetettséget és a bűnözést, ellentmond a nemzetközi egyezményeknek, és nem jelent megoldást a modern kori invázióra". Csakhogy ilyen kvóta nincs, jogilag ma egyszerűen nem létezik, tehát aláírást éppúgy egy nem létező dolog ellen kér a Fidesz, mint ahogy a választópolgári "NEM" szavazatokat is csupán vélt vagy valós jövőbeni EU-tervek ellen vetné be a kabinet.

Éppen ezért érthető az Európai Bizottság értetlenkedése is. Natasha Bertaud szóvivő szerint "azt várják Magyarországtól, hogy tegye világossá szándékát a kötelező menekültkvótáról szóló népszavazási kezdeményezésről". Magyarország belügye a kötelező betelepítési kvóta kérdéséről a budapesti kormány által kezdeményezett népszavazás - közölte a Bizottság migrációs politikáért felelős tagja az uniós tagállamok belügyminisztereinek brüsszeli találkozója után. Dimitrisz Avramopulosz a tervezett kvótareferendum céljainak tisztázására is kérte a magyar kormányt. Az EU-biztos ugyanakkor tovább csavart az ügyön, hiszen kijelentette: "nem szabad elfelejteni, hogy a menedékkérők elosztására vonatkozó kvótarendszer felállításáról korábban kötelező érvényű döntés született az Európai Unió Tanácsában".

Nemcsak a görög - így nyilván nemzeti érdekből kötelező kvótákat támogató - uniós biztos, hanem az Orbán-kormány sem akarja azonban tisztázni a kvóta körüli zűrzavart. Ezt erősítette tegnap Szijjártó Péter nyilatkozata. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis "minden olyan döntésre, elképzelésre, koncepcióra vonatkoznia kell a tervezett népszavazásnak, amely bármilyen módon valamilyen kvótát akarna ránk erőltetni".

Hat lépés, két hatályos EU-határozat

1. Az Európai Bizottság 2015. május 13-án európai migrációs stratégiát terjesztett elő, ennek keretében három végrehajtási csomagot fogadtak el az uniós tagállamok vezetői, közös döntéshozatali eljárásokban; 2015. május 27-én, szeptember 9-én és december 15-én. A múlt heti EU-csúcson e döntések végrehajtását erősítették csupán meg egy nyilatkozatban.

2. A májusban elfogadott határozat 2015. szeptember 15-én lépett életbe, és 40 ezer szír, iraki és eritreai - egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló - menedékkérőre vonatkozik, akiket Olaszországban vagy Görögországban regisztráltak 2015. augusztus 15. és 2017. szeptember 16. között.

3. 2015 szeptemberében az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának migrációról szóló rendkívüli ülésén a tagállami szakminiszterek elfogadták a 120 ezer menekült áthelyezéséről szóló határozatot, minősített többségi döntéssel, tehát nem egyhangúlag, hiszen Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország ellene szavazott. A második határozatban szereplő, "ideiglenes szükséghelyzeti áthelyezési intézkedés" jogintézménye tavaly szeptember 25-én lépett életbe az Olaszországban és Görögországban - 2015. március 25. és 2017. szeptember 26. között - regisztrált menedékkérők átmeneti elhelyezésére.

- Ez a ma érvényes - szövegszerűen a határozatokban nem is szereplő -, egyszeri "kvóta" a menekültügyi eljárás lefolytatásának idejére szól, tehát nem betelepítésről. Az eljárás ideje után az érintett menedékkérő vagy menekültstátuszt szerez egy adott uniós országban (így lényegében az egész EU területén), vagy akiről bebizonyosodik, hogy nem jogosult nemzetközi védelemre, azt a vizsgálatot végző tagállam saját hatáskörben azonnal kiutasítja. Azok a migránsok, akik nem voltak hajlandóak regisztráltatni magukat Olaszországban vagy Görögországban, hanem anélkül tovább mentek, vagy továbbmennek Magyarország felé, nem kerülhetnek be az összesen 160 ezerbe, így az ő kvóta szerinti elhelyezésükről még átmenetileg sem lehet szó.

4. A két műveletben tehát összesen 160 ezer embert terveznek a két dél-európai országból más EU-tagállamokba áthelyezni, ideiglenesen (eddig nem sok sikerrel - a szerk.). Magyarországra 1294 ember jut Olaszországból és Görögországból. Az egyelőre gazdátlan 54 ezres keretből, amely azért keletkezett, mert Magyarország nem volt hajlandó részt vállalni a rendszerben, további 1058 a mi részünk, összesen tehát 2352 menedékkérőt kellene fogadnunk átmenetileg, a menekültügyi eljárások lefolytatásának idejére.

5. Az elfogadott számok kötelezőek Magyarországra is. Csakhogy az Orbán-kormány nem hajlandó fogadni egyetlen kvótás menedékkérőt sem, sőt, csatlakozott Szlovákiához a szeptemberi uniós határozat ellen indított uniós perben. A Európai Unió luxemburgi Bírósága ugyanakkor csak decemberben dönt a keresetről, az pedig jelenleg további jogi vitát képez, hogy a két ország keresete halasztó hatályú-e az érintett menekültek befogadására.

A görögök mindent blokkolnának?
Az EU nem egymás zsarolásáról szól, ez rendkívül európaiatlan magatartás és "jó lenne, ha Görögország megfelelne a schengeni közös szabályoknak és nem zsarolná a többieket" - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter arra reagált, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az athéni parlamentben szerdán azt mondta: Görögország mindaddig blokkolni fogja az Európai Unió politikai megállapodásait, amíg a menekültek igazságosabb elosztásáról szóló megegyezést végre nem hajtják a tagállamok. "Athén nem fogja elfogadni, hogy vannak államok, amelyek egyetlen menekültet sem fogadnak be, de cserébe kerítéseket építenek. Nem fogunk beleegyezni abba, hogy országunk lelkek raktárává változzon" - hangsúlyozta Ciprasz. Görögország egyébként nemcsak a magyar kormányra "rágott be", Ausztriából is visszahívta nagykövetét a szerdai döntések nyomán.



Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap