Előfizetés

Magyar-magyar verseny lesz Szerbiában

Arról már korábban döntött a Vucic-kabinet, hogy előrehozott köztársasági és tartományi választásokat rendeznek Szerbiában, a voksolás időpontja azonban még nem ismert. A Tanjug szerb hírügynökség szombaton úgy értesült, március 1-jén jelenti be a dátumot a miniszterelnök.

A kényelmes többséggel kormányzó Aleksandar Vucic azért döntött az előrehozott választás mellett, hogy megerősítést nyerjen az európai integráció követelte reformok véghezviteléhez. Pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) a voksolás favoritja, Vucic Szerbia legnépszerűbb politikusa. Előrejelzések szerint nem kényszerül koalícióra az SNS, mégis mind a köztársasági, mind a tartományi választásokon együtt indul jelenlegi partnerével, a Szociáldemokrata Párttal. A két pártelnök januárban jelentette be a közös indulást, s ezt ajánlották helyi szervezeteiknek is a tartományi választásra.

A 250 ezres lélekszámú vajdasági magyarság képviseletei viszont egymás ellenfelei lesznek. A legnagyobb magyar formációból, a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) tavaly kivált Magyar Mozgalom (MM) hétvégén döntött az indulásról.

A Pásztor István vezette VMSZ az Orbán-kormány szerbiai stratégiai partnere és támogatáspolitikájának kedvezményezettje. A VMSZ-ből kivált ellenzékiek vezetője, Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi elnöke a döntés után úgy nyilatkozott, hogy a mozgalom a jövőben a hatalom minden szintjén igyekszik megjelenni, mint magyar nemzeti politikai alternatíva, ami azt jelenti, hogy Erdély, Szlovákia és Ukrajna után Szerbiában is megkezdődik a magyar-magyar szembenállás korszaka. Az MM szombati fórumán egyhangúan döntöttek arról, hogy nem kívánnak szövetkezni Vucic pártjával.

Putyin-ellenes tüntetés az évfordulón

Publikálás dátuma
2016.02.29. 06:36
Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images
Putyin ellenes tüntetéssé változott Oroszország-szerte a Borisz Nyemcov meggyilkolásának első évfordulójára szervezett emlékmenet. Az ellenzéki politikusról több mint 50 orosz városban és külföldön is megemlékeztek szombaton.

Az orosz ellenzék külföldön legismertebb, de otthon nem túl népszerű vezetőjét, Nyemcovot 2015. február 27-én este lőtték agyon a Kreml közelében, amikor ukrán barátnőjével épp hazafelé tartott. Népszerűségvesztése annak köszönhető, hogy Borisz Jelcin elnöksége idején miniszterelnök helyetteseként a gazdaságért felelt. Az a korszak azonban a gazdasági összeomlás és életszínvonal csökkenés ideje volt Oroszországban.

Az emberi jogok védelmében következetesen kiálló politikus emlékére Moszkvában hivatalos adatok szerint 7500-an, más híradások szerint 15 - 30 ezren vonultak utcára. A felvonulók Vlagyimir Putyin elnök lemondását követelték és azt üzenték, nem félnek.

Orosz ellenzékiek és jogvédők megrendelt politikai gyilkosságnak tekintik Nyemcov halálát és a Putyin rezsim számlájára írják, a Kreml viszont provokációnak tartja, amelynek célja a belpolitikai bizonytalanság keltés. A hatalom a gyilkosságra való megemlékezésekhez is így viszonyult, több vidéki városban nem engedélyezték azt, Moszkvában pedig megtiltották, hogy az emlékmenet érintse a gyilkosság színhelyét. Az orosz parlament alsóháza, a duma pedig pénteki plenáris ülésén egyhangúlag megtagadta a Dimitrij Gudkov ellenzéki képviselő kezdeményezte egyperces néma megemlékezést.

Összecsapásokra nem került sor a megemlékezésen, de a rendőrség helyenként agresszíven lépett fel. A moszkvai emlékmenet élén Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök, Nyemcov párttársa haladt, aki az őszi parlamenti választásokon vezeti az ellenzéki Népi Szabadságpárt (PARNAS) jelöltlistáját. Folytatjuk azt, amit Borisz Nyemcovval kezdtünk el – a politikai rendszer és a választási rendszer megváltoztatását. Putyin választási bohózata helyett tisztességes választásokat akarunk – mondta Kaszjanov. A parlamenti megemlékezést indítványozó Gudkov is azt hangsúlyozta, hogy ha az ellenzék közös listát állít a választásokra, az változást hozhat az orosz belpolitikában. Erre azonban kevés esély van az ellenzék megosztottsága folytán.

A Nyemcov elleni merénylet kapcsán több csecsent is letartóztattak kivitelezőként, de a megrendelőjére azóta sem derült fény.

Bírálat a magyar demokráciának

R.T.
Publikálás dátuma
2016.02.29. 06:35
A GDP-növekedés nem járt együtt az életszínvonal emelésével FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PAULA BRONSTEIN
Aggodalomra okot adó jelenségeket tapasztal a demokrácia terén a Bertelsmann Alapítvány 2015-ös évre szóló transzformációs indexében (BTI). A Bertelsmann megállapítja, azokban az országokban is veszélyeztetik a demokratikus alapértékeket, ahol papíron legalábbis szilárd a demokrácia.

Elgondolkodtatónak nevezte a Bertelsmann transzformációs indexében, hogy autoriter tendenciák fedezhetőek fel azokban az országokban, amelyekben „szilárd a demokrácia”. A dokumentumban ezzel kapcsolatban külön szót ejtettek Magyarországról, ahol – a jelentéstevők megállapítása szerint – Orbán Viktor miniszterelnök megnyirbálta az alkotmánybíróság jogköreit, a különböző ellenőrző szerveket, a számvevőszéket, a hírközlési hatóságot, az állami tulajdonban lévő vállalatokat párttársaival tölti fel. S a magyar kormány példáját követi a varsói kabinet is. Az ősz óta hatalmon lévő, Beata Szydlo kormányfő-vezette varsói kormány intézkedései ugyanakkor nem szerepelnek még a BTI-ben – írta a dokumentumot részletesen ismertető Der Spiegel.

Nem ez az első eset, hogy a Bertelsmann jelentésében szót ejtenek a magyar kormány intézkedéseiről, hiszen már a két évvel ezelőtti BTI-ben is lesújtó képet adtak a magyarországi viszonyokról. Az előző, 2014 februárjában nyilvánosságra hozott transzformációs indexben például különösen nagy teret szenteltek a budapesti kabinet intézkedéseinek. Az akkori, a világ 129 államának demokratikus viszonyait vizsgáló dokumentumban a német szakértők egyebek mellett azt írták, hogy az Orbán-kormány semmibe veszi a demokrácia alapelveit, s nem működik a hatalmi ágak szétválasztása. Mint rámutattak, az önkényes intézkedések nem voltak összhangban a demokratikus alapértékekkel, a kormány törekvéseit az "agyoncentralizálás" jellemzi és nem tartja tiszteletben a fékek és egyensúlyok rendszerét, miközben demokratikus vita helyett demagóg kommunikációt folytat. A jelentés megállapította, hogy a kormány a politikai hatalom mellett a gazdaság és a kultúra felett is átvette az irányítást, s tudatosan terjeszti a Horthy-kultuszt.

A hétvégén közzétett jelentésnek azonban csak egy kis része foglalkozik a magyarországi viszonyokkal. Az említett 129 államokból a kutatók 74 országot minősítettek demokratikusnak, megjegyezvén azt, hogy távolról sem nevezhető minden országban tökéletesnek a demokrácia. Ötvenöt államot autoriternek minősítettek, 40-et pedig kemény diktatúrának. Ez kettővel több, mint amennyi a 2014-es jelentésben szerepelt. Különösen az arab világban figyelhető meg a diktatúra felé fordulás, hiszen az arab tavasz után az egyes országokban önkényes intézkedésekkel próbálták stabilizálni a helyi viszonyokat.

A kutatók megállapítják, hogy hasonló jelenségek figyelhetőek meg Kelet-Európában és Közép-Ázsiában is. Az ukrajnai események, a Majdanon történtek megrémítették Vlagyimir Putyint, áll a jelentésben. Az orosz elnök válaszként csökkentette a nem kormányzati szervezetek mozgásterét, munkatársait „külföldi ügynököknek” bélyegezte, betiltotta a tüntetéseket, elvette az igazságszolgáltatás függetlenségét. De nemcsak Oroszországban, hanem más volt szovjet tagköztársaságokban is aggasztó a helyzet. Kivált a közép-ázsiaiakban, amelyekben korrupt oligarchák uralják a gazdasági és politikai életet.

Ami Afrikát illeti, a Bertelsmann szerint a gazdasági fejlődés nem járt politikai nyitással. Sőt, Kenyában és Nigériában a kormányzat megnyirbálta az emberi jogokat. Több országban módosították az alkotmányt, hogy az adott elnök akár élete végéig maradhasson az államfői székben. A legfrissebb példa erre, Uganda. Az országban az elmúlt héten ismételten újraválasztották Yoweri Museveni elnököt, aki már harminc éve áll az ország élén, legveszélyesebb kihívóit bebörtönözték.

A jelentés szerint csak igen kevés országban figyelhető meg a demokratikus intézmények erősítése, pozitív példaként kizárólag Malit, Guineát, Nepált, valamint az európai államok közül egyedüliként Ukrajnát jelölték meg.

A BTI kitér a vallási fanatikusok folyamatos térnyerésére. Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök nem nyugodott addig, amíg pártjának nem sikerült abszolút többségre szert tennie a törvényhozásban. A tömörülés az ország iszlamizálását tűzte ki célként – állítja a jelentés. Nigériában 12 szövetségi államban vezették be az iszlám törvénykezést, a saríát, s szorították háttérbe a szekuláris alkotmányt. A világ 21 országában pedig a vallási dogmák fontosabb szerepet játszanak, mint két éve.

A vallás politikára gyakorolt befolyása nem kizárólag az iszlám többségű országokban figyelhető meg. Több afrikai államban, Etiópiában, Eritreában, Ugandában a keresztény egyházak válnak jelentősebbekké a politika szintjén is. Oroszországban a kormányzat saját céljaira használja fel az orosz-ortodox egyház képviselőit. A klérus tagjai a Kreml által is propagált „hagyományos orosz értékeket” hirdetik azzal a céllal, hogy megakadályozzák a nyugati befolyás beférkőzését a társadalomba.

A Bertelsmann dokumentuma megállapítja, a különféle egyházak növekvő politikai befolyása, ami ez Afrikában és Ázsiában is megfigyelhető, a demokráciát és a pluralizmust fenyegetik. Ott, ahol a politika és az igazságszolgáltatás nagyrészt olyan dogmákra és tradíciókra épül, amelyeket a hivatalos magyarázat szerint Isten legitimál, egyre kisebb a más véleményűek mozgástere – vélekednek a jelentés készítői.

Egyes iszlám országokban, így Szaúd-Arábiában, illetve Iránban az ellenzékieket „Isten ellenségeinek” minősítik, mivel elutasítják azt a tézist, hogy a vallásnak a politikai életben is meghatározó szerepet kell játszania. A BTI megemlíti, a két ország komoly riválisa egymásnak, s a közel-keleti térségben mindketten egyfajta egyeduralkodói szerepre törekednek. A vallást felhasználva próbálnak ideológiai befolyásra szert tenni Irakban, Szíriában, továbbá Libanonban. Ez nem túl jó kilátás az arab országokbeli szekuláris mozgalmak számára – írja a jelentés.

Térségünk államainak BIT-indexe
Csehország - 10
Szlovákia - 9
Lengyelország - 8
Horvátország - 8
Magyarország - 8
Oroszország - 7
Szerbia - 6
Bosznia-Hercegovina - 6
Ukrajna - 5

Elhibázott gazdaságpolitika, aránytalan elosztás

A dokumentum szerint a vizsgált 129 államnak mindössze egytizede sorolható a fejlett piacgazdaságok közé. Kétharmaduk viszont hibás, illetve rosszul működő piacgazdaságnak tekinthető. Ami több esetben is feltűnő: amennyiben egy ország gazdasági fejlődésen megy keresztül, a GDP gyarapodásából csak egy kis réteg tesz szert előnyökre. A kutatók hibának nevezik, hogy a 2008-as gazdasági válság után a bankokat jelentős pénzügyi támogatásokban részesítették az egyes kormányok, mert szerintük ez is hozzájárult a gazdasági visszaeséshez.

A jelentés készítői azonban rámutatnak egy másik érdekes jelenségre is. Szerintük sok nemzet túlértékeli saját gazdasági potenciálját, s nagy a különbség az általuk hangoztatottak, illetve a tények között. Több feltörekvő ország gazdasági teljesítménye esett vissza az elmúlt években. Példaként Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát említették.

Több afrikai országban zsákutcába jutott a szegénység elleni küzdelem, így Elefántcsontparton. A kontinens több államában 2006 óta nem csökkent a mélyszegénységben élő rétegek aránya. Ez a megállapítás különösen a nyugat-afrikai, illetve a Szaharától délre fekvő országokra érvényes. Az átlag feletti GDP növekedés nem vezetett az életszínvonal emelkedéséhez. Különösen aggasztó, hogy összességében több országban élnek nagyon szegények, mint 2006-ban.

A jelentés szerint a tehetős rétegek számára aggasztó jövőképet vázolhat fel, hogy a fejlődő országokban egyre többen szembesülnek azzal: a teljesen aránytalan vagyonelosztás következtében maradtak szegénysorban. Ez pedig újabb konfliktusokat sejtet a világban.