Vajna szerint gyakorlatilag nekik köszönhető a Saul fia sikere

Publikálás dátuma
2016.02.29 14:54
Andrew G. Vajna és Nemes Jeles László
Fotó: /
A magyar filmtámogatási rendszernek köszönhetően lett egy háromoldalas tervből világsiker a Saul fia - ezt Andy Vajna filmügyi kormánybiztos találta mondani a The Hollywood Reporter amerikai portálnak hétfőn, a film Oscar díja után. Azt is hozzátette, hogy szerinte Magyarország komoly lehetőséget kínál a tehetséges rendezőknek.

Mint ismeretes, Nemes Jeles László Saul fia című alkotása kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat magyar idő szerint hétfőn hajnalban Los Angelesben. 

Ha valaki hajlandó keményen dolgozni és van kreatív ötlete, akkor van rá lehetőség, hogy megvalósítsa - nyilatkozta Andy Vajna. Úgy gondolom, ez megmutatja a fiatal magyaroknak, hogy igen, mindez lehetséges - tette hozzá a filmügyi kormánybiztos és kaszinótulajdonos.

A Magyar Nemzeti Filmalap 321,6 millió forinttal támogatta Nemes Jeles László első játékfilmjét. Andy Vajna ennek kapcsán az interjúban felidézte: mielőtt a támogatásról döntöttek volna, alaposan átbeszélték a Saul fia filmtervét, és számításba vették Nemes Jeles László addigi rövidfilmjeit is. Mivel ez volt az első játékfilmje, elég szigorúak voltunk a finanszírozásban, adtunk neki 300 millió forintot, valamint támogattuk és segítettük őt a kidolgozásban. Amikor láttuk a kész alkotást, lenyűgözött bennünket, nem volt vele tennivalónk. Egyszerűen jó volt - fogalmazott.

Attól függetlenül, hogy szerinte a magyar filmtámogatási rendszernek köszönhetően lett világsiker a Saul fia, azt is kijelentette, hogy "nagyon büszke Lászlóra", amiért képes volt olyat teremteni, ami messze túlment a forgatókönyv lapjain.  Andy Vajna, "fantasztikusnak" és "különleges élménynek" nevezve az Oscar-díjjal jutalmazott alkotást.

A filmügyi kormánybiztos beszélt arról is, hogy idén új programot indítanak el öt kezdő rendező alacsony költségvetésű filmjének támogatására. Emellett képzést is indítanak filmes stábok tagjai számára, hogy könnyebben megfelelhessenek az olyan nemzetközi produkciók technikai elvárásainak, amelyek szívesen vennék igénybe Magyarország fejlett stúdióhálózatát és a kedvező adózást.

Szerző
2016.02.29 14:54

MNB-képvásárlás: elég indok, hogy a tulajdonos magyar állampolgár volt

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:00
Jan Van Der Heyden: Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal
Fotó: /
Bár Jan Van Der Heyden Városlátképe sosem volt magyarországi gyűjtemény része, az MNB Értéktár programja szerint az egykori tulajdonos, Heinrich Thyssen magyar állampolgársága miatt került „haza” a festmény.
„Magyar érintettség miatt, a Bornemisza-gyűjtemény okán volt fontos a festmény hazakerülése” – válaszolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztálya lapunk levelére, amelyben arra szerettünk volna választ kapni: mi indokolta, hogy az MNB Értéktár programja 400 ezer euróért megvásárolta Jan Van Der Heyden holland barokk festő Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című képét. Az Értéktár program deklarált célja ugyanis, hogy „külföldre vagy külföldi tulajdonba került” műkincseket szerezzen vissza Magyarországnak, ám ez a kép mindez idáig sosem volt Magyarországon, vagy magyarországi gyűjteményben. Heinrich Thyssen-Bornemisza báró 1920-ban vásárolta meg az alkotást, és az akkor már Ausztriához tartozó rohonci birtokára került mintegy tíz évre. Ezt az MNB nem is kérdőjelezte meg, mégis, a „festmény hazakerülését” most azzal indokolta: a német báró magyar állampolgár (is) volt – miután első felesége, Bornemisza Margit apja adoptálta. A gyűjteményt egyébként 1993 óta önálló múzeumban mutatják be Madridban.
„A festmény a XIX. század első fele óta ismert a művészettörténeti szakirodalomban, ritkaságértékét pedig növeli az a tény, hogy története szinte keletkezéséig visszakövethető. Ebben a történetben fontos, és a magyar gyűjtéstörténet szempontjából is jelentős állomás volt a Thyssen-Bornemisza család gyűjteményében eltöltött idő” – idézte az MNB az igazságügyi szakértő tanulmányát. Az MNB lapunkhoz eljuttatott válaszából kiderül: a festményre a Szépművészeti Múzeum szakemberei hívták fel az MNB Értéktár program Tanácsadó Testületének figyelmét. (A Népszava úgy tudja: a Szépművészetinek letétbe adott festmény már meg is érkezett a budapesti múzeumba, az állandó kiállítás része lesz.) A festmény megvásárlásáról a végső szót az MNB Igazgatósága mondta ki a Tanácsadó Testület ajánlása és értékbecslése alapján. „Fontos hangsúlyozni, hogy az MNB Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzte meg” – írták, feltehetően korábbi cikkünk azon felvetésére, hogy a londoni Sotheby's 2005 decemberi árverésén 250-350 ezer font közé – akkori árfolyamon számolva ár 276 ezer euróra – becsülték a festmény értékét. Az akkori katalógus szerint egyébként a mű 1660–65 körül készülhetett, míg az MNB Értéktár program honlapja szerint 1684 körül. Nem feltétlenül, de egy-egy festmény értékét befolyásolhatja, hogy készítőjének korai vagy érett alkotói korszakában keletkezett-e. A most Budapestre került festményhez hasonlóan Jan Van Der Heyden több kölni városlátképet festett: azokat a képeket a londoni Nemzeti Galériában és a müncheni Alte Pinakothekban 1665 körülire datálták.
2019.01.22 18:00
Frissítve: 2019.01.22 19:38

Oscar-jelölések: nincs magyar résztvevő

Publikálás dátuma
2019.01.22 16:04

Fotó: Shutterstock/
Három év után először fordul elő, hogy nem tudunk magyar filmnek szurkolni az Oscar-díjátadón.
Magyar idő szerint kedd kora délután bejelentették a 91. Oscar-díj jelöltjeit. Magyar szempontból rossz hír: a várakozásainkkal ellentétben sem a Tóth Barna rendezte Susotázs című etűd, sem a Milorad Krstic jegyezte Ruben Brant, a gyűjtő című animációs film nem jutott végső jelöltek közé. Ezzel egy páratlan sikersorozat szakad meg, mivel három év után először fordul elő, hogy nem tudunk magyar produkciónak szurkolni. Csak emlékeztetőül: 2016-ban a Saul fia, 2017-ben a Mindenki című rövidfilm kapott Oscar-díjat, 2018-ban pedig a Testről és lélekről című dráma jutott el a jelölésig.
 
De mely filmek lesznek a 2019-is Oscar-gála főszereplői? Igazából nincsenek nagy meglepetések. Amikor a díjakról döntő Akadémia bejelentette a terveit, hogy a jövőben a „szórakoztató” művek nagyobb figyelmet kapnak, egyértelmű volt, hogy A fekete párduc kiemelése volt a cél – ott is van a film a legjobb kategóriában. Az sem túl meglepő ma már, hogy ugyan Cannes-ban nem tartották igazi filmnek, a Netflix nevű streaming szolgáltató által forgalmazott Alfonsó Cuarón rendezte Roma az Oscaron simán a legnagyobb nyertes lehet, hiszen még a teljesen ismeretlen szereplőknek is jutott színész jelölés. (A film összesen tíz kategóriában esélyes a díjra.)
 
A Netflix egyébként ünnepelhet, hiszen a Coen testvérek által jegyzett Buster Scruggs balladája is feltűnt, két kisebb (jelmez, dal), és egy nagyobb (adaptált forgatókönyv) díjnál. Az európai filmművészet is erősen jelenlétet mondhat magáénak, hiszen Pawel Pawlikowski Hidegháborúja kvázi erején felül teljesített: nemcsak a legjobb film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában kapott egyszerre nominációt (ez igen ritka precedens), hanem a rendezői és operatőri mezőnyben is. A görög Jorgosz Lanthimosz is az öreg kontinens statisztikáját erősíti: A kedvenc című abszurd komédiája, a Rómához hasonlóan tíz kategóriában kapott jelölést.
 
Az idegen nyelvű film kategória kakukktojása egyébként a Florian Henckel von Donnersmarck Mű szerző nélkül című, mintegy háromórás drámája, amelynek senki sem várta a jelölését. Mint ahogy azt sem, hogy a bukmékerek szerint legnagyobb befutónak tartott Zöld könyv rendezője, Peter Farelly bukta a nominációt, csakúgy, mint ahogy a Csillag születik direktora, Bradley Cooper is. Viszont, azt is elmondhatjuk: Lady Gaga Oscar-jelölt színésznő. Ki gondolta volna ezt még néhány hónappal ezelőtt?
2019.01.22 16:04
Frissítve: 2019.01.22 16:11