A liberális hátterű Adevarul című román lap Orbán ráförmed a román igazságszolgáltatásra, de magyar bűnözőket bújtat címmel közölt cikke már csak azért is botrányosnak tartja a magyar miniszterelnök nyilatkozatát, mert Budapest rejtegeti a Romániából elmenekült Markó Attila volt RMDSZ-képviselőt, akitől a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérésére megvonták a mentelmi jogot és aki ellen nemzetközi körözést adtak ki. Markót a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó kollégium visszaszolgáltatása miatt ítélték el Romániában, egy másik restitúciós ügyben pedig vád alá helyezték.
A lap több volt román külügyminisztert is megszólaltatott. Mircea Geoana, aki 2000 és 2004 között vezette a román diplomáciát, az illiberális demokrácia bajnokának nevezte Orbán Viktort, akinek az elszállt nyilatkozata beleillik azoknak a gyújtó hangvételű szónoklatoknak a sorába, amelyekre szakosodott. A szintén szociáldemokrata Titus Corlatean volt külügyminiszter szerint Orbán Viktor belpolitikai megfontolásból bírálja Romániát és emlegeti, hogy kerítést tervez építtetni a két ország közé.
A bal- és jobboldali pártokban is megfordult Cristian Diaconescu, aki most a Traian Basescu volt államfőhöz közeli Népi Mozgalom Alapítványt vezeti, az Adevarulnak azt mondta: Magyarországnak nem csak Romániával, hanem az európai értékekkel is meggyűlt a baja, és a menekültválságra adott válaszával elszigetelődött. Diaconescu szerint Magyarország "kétkulacsos" politikát folytat a NATO és Oroszország között, és a magyar miniszterelnök a keleti destabilizáló szándék szóvivőjévé vált. A román politikus úgy értékelte: miután Orbán Viktor már nem szalonképes a nagy kancelláriákban, ezért a szűkebb régióra és Nagy-Magyarország térségére, utolsó megmaradt témájára koncentrál. Diaconescu szerint azért idegesíti Románia Orbán Viktort, mert annak igazságszolgáltatása akadályozza, hogy az ország erőforrásait Budapestre irányuló üzletekbe csatornázzák be.
Az Adevarul blogrovatában Paul Stan publicista A magyar kérdés című cikkében úgy vélte: bár a magyar kormányfő Romániának címzett fenyegetését sokan egyszerű "orbánizmusnak" hajlamosak minősíteni, a magyar kérdés mégis aggodalomra ad okot, tekintettel arra, hogy a magyar többségű megyékben a szélsőségességet és az etnikai autonómia gondolatát Románián kívüli erők tartják életben. A szerző szerint - ha már szóba kerültek a román-magyar diplomáciai kapcsolatok - Bukarestnek be kellene tiltania a magyar hivatalosságok gyakori erdélyi magánlátogatásait.