„Egy átlagos fideszes politikus felfogása szerint az újságírónak az a funkciója, hogy tisztelettudóan csak azt kérdezze, ami a dolga. Például Kósa Lajos nemrégiben pontosan ezt mondta ki, szó nincs vitáról, szó nincs diskurzusról, megmondások vannak” – vélekedett Polyák Gábor médiajogász az Együtt Médiaszabadság Újratervezés nevű konferenciáján. Ezt a véleményt osztotta Szigetvári Viktor is, aki beszédében azt mondta, Orbán Viktor kormányfő ugyanúgy fél a vitától és a lelepleződéstől, ahogyan Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A pártelnök szerint Magyarországon e félelem miatt adóztatják túl a médiapiac sikeres szereplőit, próbálják tönkretenni a Klubrádiót, verték szét a rádiós piacot, "szállták meg" a közmédiát. Ugyanakkor Polyák kifejtette: az Unión belül nincs esély kiirtani a kritikát a közbeszédből, ám erre a Fidesznek nem is volt szüksége, hiszen ha a média számukra irreleváns szegmensei működhetnek, „ki lehet rakni a kirakatba” a sajtószabadságot. „Ugyan nem múlik el nap anélkül, hogy ne érjen el minket valamilyen leleplezés mondjuk az Átlátszó által, de ezt követően semmi nem történik, ezt pedig ők is pontosan tudják” – mondta Polyák hozzátéve, hogy aki háborogni akar, annak meghagyják a „dühöngőket”, a kormány pedig tudta, hogy a médiapiac mely szegmenseit kell einstandolni. Például a közmédia jelentősége abban rejlik, hogy a legkevésbé tudatos, és manipulálható választók javarészt innen tájékozódnak.
Majtényi László álláspontja szerint a médiahatóságot és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) meg kell szüntetni, előbbi helyét egy média-ombudsman, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a vitás ügyek peres rendezése venné át. Az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint ugyanakkor valamilyen módon fenn kell tartani a közmédiát, de a „szélbe szórt százmilliárdok” helyett például az internetre is lehetne költöztetni. Polyák osztotta ezt a véleményt, bár véleménye szerint nehéz lenne egy új, független közmédiához szakembereket találni, „igaz, az M1 hírcsatorna is elindult szakemberek nélkül” – viccelődött. Hegedűs István amellett érvelt a vita során, hogy hiba lenne megszüntetni a magyar közszolgálati médiát, mivel az EU-ban minden tagállamban van. A Magyarországi Európa Társaság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás idején virágzott a médiapluralizmus, de amint a politikusok felismerték a tömegtájékoztatásban rejlő hatalmat, valamiféle médiaegyensúly iránti igény is megjelent.
A hírmédia manipulálásával kapcsolatban Kert Attila szerint pontosan az történt, amit az Orbán-kormány eltervezett: az orgánumok teljes polarizációja, minden médium tartozik valahová mind politikailag, mind gazdaságilag. Az Euronews magyarországi vezetője kifejtette, a magyarok jelentős hányada a rádióból értesül a hírekről, és a hazai adók mintegy 70 százaléka Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő cégétől vásárolja a beolvasott híreket. Ez pedig Kert szerint jelentős fegyver a kormány kezében. Ezzel kapcsolatban Gál J. Zoltán úgy vélekedett, "egy diktátor nem igába hajt", hanem rengeteg hírt önt a nyilvánosságra, így a kontextus egyszerűen elvész a közbeszédben: "minden nap felháborodhatunk valamin, de például arra már nem emlékszünk, hogy egy hete min háborogtunk" - mondta a Vasárnapi Hírek főszerkesztője.
