Húzóágazat maradt az autóipar

Visszaesett idén januárban az ipari termelés, elsősorban az autógyárak szezonális leállása miatt. Elemzők szerint túlságosan is a járműgyártástól függ a hazai feldolgozóipar. A kormányzat iparosítási terve, az Irinyi-terv ugyan elvileg szélesítené a palettát, de a gyakorlati megvalósításról nem sokat árult el.

Elgondolkodtató adat jelent meg tegnap: az ipari termelés 0,2 százalékkal csökkent januárban a tavalyi év hasonló időszakához képest - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal hétfői jelentésében. A hazai ipart - mint az elmúlt években mindig - gyakorlatilag csak az autóipar teljesítménye "húzta" felfelé, a többi ágazat viszont ennél jóval kisebb arányban járult hozzá a GDP bővüléséhez.

De mi okozta a mostani visszaesést? Idén év az elején a karácsonyi ünnepek kiesett munkanapjai okozták az autóipar átmeneti megtorpanását. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte lapunkkal, hogy februárban igen jelentős élénkülésre lehetett számítani. Ám még így is a tavalyi 7,5 után idén 5,5 százalékra lassulhat az ipari termelés növekedése, mivel a hazai autógyárak (a Suzuki kivételével) elérték a teljes kapacitásukat. Az elemző szerint ezzel szemben több ágazatban növekedhet a teljesítmény 2016-ban is. Suppan Gergely úgy vélte, hogy a kínai és több feltörekvő gazdaság lassulásának hatásait a viszonylag kedvező európai és hazai kilátások ellensúlyozhatják. Biztató, hogy az európai autóeladások az év első két hónapjában továbbra is dinamikus, kétszámjegyű növekedést mutattak.

Ennél szerényebb növekedést prognosztizált Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője az ipari termelés bővülését idén 4-5 százalékra teszi. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a várakozásukkal szemben a következő hónapokban is gyengélkedni fog az ipari termelés, illetve a kiskereskedelmi adatok sem javulnak, akkor a Monetáris Tanács ismét az alapkamat csökkentése mellett dönthet, így akár már júniusban elindíthat egy kamatcsökkentési ciklust. Ez azonban egyelőre nem valószínű, mivel a hazai konjunktúra stabilizálódásával és az alapkamat változatlanságával számol 2017 végéig a szakember.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a járműgyártás aránya az iparon belül mára elérte a 28-30 százalékot. A kormányzat az iparosítás gyorsítására beharangozott Irinyi-tervében továbbra is nagy hangsúlyt fektet erre a szegmensre, miközben elismerték, hogy a járműipar túlsúlya sérülékenyebbé tette a magyar gazdaságot. Tavaly egyébként tekintélyes összeget, 760,8 millió eurót fektettek be a járműiparba, 67 beruházás során.

Ugyanakkor az építőipar tartós gyengélkedése fékezheti a GDP növekedését, az autóipar kiemelkedő teljesítménye ellenére is, mivel a Családi Otthonteremtési Kedvezmény legkorábban csak 2017-ben élénkítheti a gazdaságot, ha egyáltalán hatással lesz az új lakás építésre - erről beszélt lapunknak Némethné Pál Katalin. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az autóiparban várható érdemi változások, a hagyományos robbanó motorok mellett az elektromos, illetve hibrid és más megoldások előretörése hosszabb távon érintheti a magyarországi autógyárakat is. Rövidebb időszakra előretekintve a feltörekvő piacok, - főleg a kínai gazdaság - visszaesése adhat okot aggodalomra. Ma még nehéz megmondani, hogy okoz-e ez majd kereslet csökkenést vagy sem az újautó piacon. Azonban - a GKI kutatásvezetője szerint - nem szerencsés,ha egy ország gazdasága túlságosan egy termékcsoporttól függ.

Ennek kapcsán Némethné Pál Katalin ugyanakkor megjegyezte, az autóipar jól elboldogul a versenypiaci körülmények között is. Az figyelmeztető jel viszont, ha milliárdokat kell kifizetni csak azért, hogy az ilyen jellegű cégek Magyarországra jöjjenek. Ezeknek a cégeknek befektetési döntéseik meghozatalakor amúgy is csak az egyik szempont a kormányzati támogatás. Nagyon ostoba, beszűkült gondolkodásra vall, ha valaki azt hiszi, pénzt kell adni ezeknek a multiknak csupán azért, hogy hozzánk települjenek. A menedzsment számára ennél fontosabb kérdés annak az eldöntése, hogy a beruházása kellő biztonságban van-e, és időben megtérül-e - mondta a kutatásvezető. A kormány furcsa támogatáspolitikája miatt egyik másik - nem autóipari - külföldi cég egy-egy új munkahely létesítésére 10 millió forintnál is nagyobb költségvetési támogatást kapott. Ezeket a pénzeket másra is lehetne fordítani. A kormánynak inkább azon kellene gondolkodnia: hogyan tehetné vonzóbbá Magyarországot a befektetők számára és akkor a magyar vállalkozók sem külföldön keresnének beruházási lehetőségeket - említette meg Némethné Pál Katalin.

Már nem csak összeszerelő üzem vagyunk

A magyar járműipar exportja 2015-ben 19,6 milliárd euró volt, amely csaknem 14 százalékkal, 2,4 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbit - erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tegnapi járműipari konferenciáján, ahol hangsúlyozta: "idén még többet kell dolgozni, az autóipari beruházások vonzása érdekében." Az elmúlt másfél évben a HIPA 349 milliárd forintnyi autóipari beruházáshoz 38 milliárd forint állami támogatást kapott. Jelenleg 169 projektről tárgyal a kormány, amelyek közül 40 köthető a járműiparhoz - mondta a tárcavezető.

Tavaly 17,6 százalékkal nőtt a járműgyártás teljesítménye Magyarországon az előző évhez képest, így 7833,3 milliárd forintot ért el. Hazánk az elmúlt években nem csupán összeszerelő üzemként működött a járműgyártás esetében, egyre nagyobb szerepet kapott a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint az autóipari beszállítással foglalkozó hazai cégek becsatolása is az értékláncba.