A sajtóbeszélgetésen kitértek arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint a múlt év negyedik negyedévében 3,2, a 2015-ös év egészében 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakával összehasonlítva.
"A várakozásoknak megfelelően a mezőgazdaság és az építőipar nem járult hozzá a növekedéshez, a gazdaságot a termelési oldalról nézve elsősorban a feldolgozóipar, azon belül is az autóipar hajtotta, de a szolgáltatások nagy mértékben hozzájárultak a növekedéshez. A háztartások is kivették a szerepüket a növekedésből, a lakosság fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal nőtt" - értékelte az adatokat Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője elmondta: az idén vegyesek a kilátások, az első két negyedévben veszíthet lendületéből a magyar gazdaság, akár 2 százalék körüli tempóra lassulás sem zárható ki. Ezt követően jöhet némi gyorsulás, összességében az idén 2,3 százalékos lehet a növekedés üteme.
Országh Mihály, a K&H piaci igazgatóságának vezetője elmondta: a nagy jegybankok, köztük a Fed, az Európai Központi Bank vagy éppen a japán központi bank túlvállalta magát annak érdekében, hogy felpörgesse a gazdaságokat. A piac egyre jobban fél attól, hogy hosszú távon elfogynak az egyébként is kimerülni látszó jegybanki eszközök - fogalmazott Országh Mihály. Hozzátette, hogy a magyar jegybank is követte ezt a nemzetközi trendet, és összességében olyan intézkedéseket hozott, amelyek segítették Magyarország megítélésének javulását.
Országh Mihály szerint hasznosnak bizonyultak a kamatcsökkentések, az önfinanszírozási programok mellett a növekedési hitelprogramok is, ugyanakkor Magyarországra is igaz, hogy kimerülőben lehet a monetáris eszköztár. A szakember úgy vélte: új kockázatot jelent az, hogy a magyar gazdaság egyre érzékenyebb a rövid futamidejű papírok kamatszintjére.
A finanszírozást tekintve az a helyzet, hogy a jegybank változó kamatokat fizet, miközben fix kamatot kap, amíg alacsony az infláció, és stabil az árfolyam, ez nem jelent gondot. A kockázat akkor erősödhet, ha megindul egy esetleges kamatemelési ciklus, vagy kamatemelési kényszerbe kerül a jegybank, és emelkedik az infláció. Ebben az esetben komoly - százmilliárdos - költségek jelenhetnek meg a rendszerben - fogalmazott a szakember.
A magyar gazdaságról Németh Dávid elmondta: a fejlődés egyik pillérét az uniós források alkotják, amelynek elköltésében jelentős különbségek vannak a régiós országokban. "A 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a csehek kutatásra, innovációra költöttek többet a régiós átlagnál. A lengyelek és a szlovákok elsősorban infrastruktúrára, például energiahálózat és az utak fejlesztésére fordítottak átlagon felül. Magyarország egyenletesebben költekezett, bár a kis- és középvállalkozások versenyképességére, és a fosszilis energiahordozók visszaszorítására relatíve nagyobb összeget fordított - mutatott rá Németh Dávid.
A K&H vezető elemzője úgy vélte: a 2014-2020-as időszakot tekintve Csehországon kívül a többi régiós országnak többet kellene költenie innovációra és kutatás-fejlesztésre.
Németh Dávid szerint 2010 és 2014 között a tejes GDP-arányos költségvetési kiadás Magyarországon az uniós átlag felett volt, és magasabb szintet ért el a régiós országokban mért szintnél is. Kiemelte: Magyarország régiós versenytársai kisebb állami újraelosztással működnek. Hozzáfűzte, Magyarország sokat fordít az oktatás és egészségügy nélkül számított állami szolgáltatásokra, például a végrehajtói, jogalkotói szervezetekre, állami háttérintézményekre. A GDP arányában erre 10 százaléknál is több megy el, ez a legmagasabb érték a régióban - tette hozzá.
Jelentős kiadást mutatnak költségvetési szempontból a különböző ágazatokba, például a közlekedésbe vagy a munkaerő-piacra irányuló állami támogatások. Magyarország a GDP arányában erre több mint 7 százalékot költ, ezzel szemben a csehek 6 százalékkal beérik, a lengyelek pedig 5 százalék alatti mutatóval rendelkeznek - mondta Németh Dávid.