Kitiltási botrányba keveredett a Jobbik alelnöke

Nem engedték be Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániába; ezt maga az országgyűlési képviselő közölte közleményben szerdán.

Azt írta, kedden Erdélybe utazott volna, hogy részt vegyen a székely szabadság napján, valamint sajtótájékoztatót és lakossági fogadóórát tartott volna Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben is. Csaknem félórás várakoztatás után az ártándi román határállomáson közölték vele, nem mehet tovább, mert három évre kitiltottak az országból. Mint írta, a határőr arról tájékoztatta, hogy a kitiltásáról szóló döntés 2015. október 21-e óta érvényes.

"Tehát 2014 márciusa és 2015 márciusa közötti első kitiltásomhoz hasonlóan ismét csak a határon tudtam meg, hogy nem léphetek Erdély földjére. Előzetesen ugyanis most sem tájékoztatott erről senki, mint ahogyan kitiltásom konkrét okáról sem" - írta közleményében a politikus.

"Az érdemi indoklás nélküli, uniós alapjogokat durván megsértő, önkényes román hatósági döntést és az egész eljárást elképesztőnek és felháborítónak" tartja egy EU-tag, valamint NATO-szövetséges szomszédos ország részéről. Szávay István emlékeztetett arra, hogy korábbi, egy évig tartó kitiltása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult és Strasbourgban beperelte a román államot. Hozzátette, most is kihasználja az összes rendelkezésemre álló romániai és nemzetközi jogi lehetőséget. 

Két éve márciusban négy magyar állampolgárnak, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselőjének, Szávay Istvánnak és Zagyva György Gyulának tiltották meg, hogy belépjen Romániába egy évig.Akkor Monica Dajbog, a román belügyminisztérium szóvivője azt mondta, a négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.

Szerző

Többet árt a házi feladat, mint használ?

Publikálás dátuma
2016.03.09. 06:10
FOTÓ: Thinkstock
Semmi sem bizonyítja, hogy az általános iskolások számára kiadott házi feladatok pozitív hatással lennének a diákok iskolai teljesítményére egy friss kutatás szerint. Harris Cooper, a vizsgálatban részt vevő Duke University kutatója szerint a lecke mennyisége sem mérvadó, ha több házit kapnak a gyerekek, akkor sem lesznek okosabbak, mintha kevesebbet vagy semmit nem adnának fel nekik. Mindezzel Etta Kralovec, az Arizonai Egyetem oktatója is egyetértett, mint mondta, a kutatási eredmények egyértelműek: a házi feladatnak semmi haszna az általános iskolákban.

A házi feladat persze hasznos is lehet, csak a kutatók szerint nem minden életkorban: a középiskolai években már kimutatható a jótékony hatás, de csak mértékletesség esetén. Maximum két óra a felső határ, innentől kezdve ez a jótékony hatás eltűnik. Az általános iskolások fejlődését viszont elsősorban az iskolai munka segíti, az otthoni lecke csupán "pluszmunka", amelynek nincsen pozitív hatása. Sőt épp ellenkezőleg: a házi feladat miatt az iskolát épp csak elkezdő gyerekeket szembefordíthatja a tanulással, elveszi a gyerektől a lehetőséget attól, hogy megtanulja szeretni és értékelni a tanulást. Ezenfelül felesleges konfliktusokat is szül a szülők és a gyerekek között, ráadásul, mivel a feladatok nagy részéhez a szülők segítségére van szükségük, a gyerekek gyakran épp a házi feladat készítését képtelenek megtanulni, aminek pedig később érzik majd a kárát, amikor annak valóban jelentősége lenne.

Pedig a kutatók szerint az általános iskolás korú gyerekek nem attól lesznek okosabbak, ha iskola után még a délutánjukat is magolással és körmöléssel töltik. Ehelyett sokkal fontosabb lenne a játék és a családdal eltöltött közös, minőségi idő, ami a memóriájukat, koncentrációs készségüket is javítja, nem is beszélve arról, hogy testi-lelki egészségük is kiegyensúlyozottabb lesz. A kutatás ugyanakkor rámutatott: a házi feladatokkal összefüggő szinte egyetlen pozitív dolog az általános iskolásoknál az olvasás - ez akár olyan formában is történhet, hogy a szülő olvas fel a gyereknek.

Leterheltek a magyar diákok
A magyar diákok iskolai terheltsége jóval meghaladja a nemzetközi átlagot, nálunk a gyerekek hetente átlagosan 6,2 órát töltenek az otthoni házi feladatok elkészítésével - mutatott rá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2015-ös, 28 ország 15 éves fiataljai között elvégzett kutatása, a teljes listán hazánk a 11. helyen áll. A nemzetközi átlag 4,9 óra, a listában pedig olyan országok előztek meg minket, mint Kazahsztán, Oroszország vagy a dobogó legfelsőbb fokán álló Kína, ahol hetente mintegy 14 órát töltenek leckeírással az iskolások. A legkedvezőbb helyzetben a finnországi fiatalok vannak, ők heti 2,8 órát szánnak a házi feladatok elkészítésére. A nemzetközi kutatásokból pedig jól látszik, nem ott teljesítenek a legjobban a diákok, ahol a legtöbb házit kapják, sőt a sok házi feladat a szándékkal ellentétes célt érhet el: a gyerekek teljesítménye romlik, ha az iskolában és otthon is túlterheltek.



Szerző

Mit titkolna az újraírt MNB-törvény?

Publikálás dátuma
2016.03.09. 06:07
Az Eiffel Palace FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Csak a fideszesek nyernek a jegybanki költekezésen, míg a magyar emberek ráfizetnek. Matolcsy Györgyék számolatlanul költik a közpénzt, "jut abból fideszes politikusoknak és haveroknak is" füstölgött tegnap Pápa Levente, az Együtt alelnöke amikor kiderült, a Trócsányi László igazságügyi miniszter résztulajdonában álló ügyvédi iroda eddig 137 millió forintot kapott az MNB ingatlanokkal kapcsolatos jogi tanácsadásért.

A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda 9 ingatlan megvásárlásánál segédkezett az MNB-nek, köztük van az Eiffel Palace irodaház is. Az ügyvédi iroda óránként nettó 55 ezer forintért dolgozott, de a pénz egy részét szakértőknek tovább is utalta. Az adatokat Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület és a váci Együtt önkormányzati képviselője kérte ki közérdekű adatigényléssel.

Az igazságügyi miniszter ugyan szünetelteti ügyvédi tevékenységét, de tulajdonrésze megmaradt a cégben, "üzlettársai pedig nyilván továbbra is ebből élnek" - fogalmazott Pápa. Hozzátette: "Lám, milyen jól jön egy fideszes főgóré üzlettárs! Persze az üzlet megy tovább". Az Együtt alelnöke arra emlékeztetett, hogy az ügyvédi iroda feladata részben a tulajdonosok átvilágítása és az ingatlanok átvilágítása volt. De vajon milyen minőségben végezték el ezt a munkát, amikor az eladó cégek többnyire offshore hátterű vállalkozások, illetve az ingatlan értékeléseket nem a szokásos piaci érték meghatározásával tették meg, hanem a sokkal rugalmasabb befektetési értéket számolták ki - tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Arra figyelmeztetett, kormányváltás után elszámoltatják majd azokat, akik "meglopták a magyar embereket, a jegybanki alapítványoknál zajló bűnöket" pedig kiemelt ügyként fogják kezelni.

Bár Kövér László vasárnap aláírta és tovább küldte az államfőnek az MNB alapítványainak költéseit titkosító törvényt, a Fideszben szinte biztosra veszik, hogy azt Áder János nem írja alá. Azt ugyanis, hogy az MNB saját alapítványaiba tett pénze "elveszíti közvagyon jellegét", így mintegy 250 milliárd forint sorsát senki nem firtathatja, mások mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek tartja. A házelnök a napokban egy rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy egy jegybank által létrehozott alapítványban lévő pénz közpénz, vagy sem azt válaszolta: "mi más lenne".

Közpénz az, amit a kormány annak tart
"Ez közpénznek minősül, nem magánadománynak, így a magyar kormánynak kötelessége a társadalom felé elszámolni ezeknek a pénzeknek a felhasználásával". Erre 2014 nyarán, a Norvég Alap-ügy kapcsán figyelmeztetett Csepreghy Nándor, aki akkor még a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt. Csepreghy, a kormány más tagjaihoz hasonlóan, tudta, hogy az alap nem magyar költségvetési pénzt kezel, ennek ellenére rászálltak az Ökotárs Alapítványra, az alap lebonyolítójára. A cél az volt, hogy a kormány ellenőrizhesse a civil szervezeteknek juttatott norvég pénzeket.

Szerző