"Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek" - indokolta közleményében Áder János köztársasági elnök, miért küldte előzetes normakontrollra az Ab-hoz a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvényekkel kapcsolatos, a parlament által a múlt héten elfogadott módosításokat. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontja a jogbiztonság alkotmányos védelme - írta az államfő. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia - tette hozzá.
Az MNB-ről szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt módosítás lényege, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok (és egyéb társaságok) gazdálkodási adatai, így a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekű adatok köréből, azt eltitkolhatnák a nyilvánosság elől. Ez a módosítás visszaható hatályú lenne, pontosabban a folyamatban lévő ügyeket is érintené. Márpedig több ilyen per is zajlik, és ezekben első fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lép hatályba, másodfokon nem születhet más ítélet, mint hogy az adatokat mégsem kell kiadni.
Éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők-e, így megismerhetők-e a jegybank alapítványai által kezelt források. Kövér László a szavazás másnapján azt mondta, közpénzről van szó, bár a házelnök előző nap a javaslat mellett voksolt. A sajtó Kövér ellenállása jelének tudta be, hogy aláírásával kivárta a rendelkezésére álló ötnapos időkeretet. Véleményének ellentmond, ahogyan a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos megpróbálta a nyilvánosságnak megmagyarázni, hogyan válik a közpénz magánpénzzé az alapítványokban. Az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is alaptörvény-ellenességet vetett fel. Péterfalvi Attila szerint az alaptörvény, az infotörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvények egyértelműen meghatározzák, hogy az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak.
A szocialista Tóth Bertalan a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletére is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a jegybank alapítványai közpénzt kezelnek. A DK az elfogadás esetére kilátásba helyezte, hogy az Európai Unióhoz fordul. Ugyancsak tiltakozott a PM, a Magyar Liberális Párt, valamint az Együtt is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt közölte: bár a kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon az MNB státusáról, de ha kell, kész közreműködni a probléma megoldásában.
Ligeti Miklós üdvözölte Áder János döntését, ám szerinte az államfőnek már korábban is lépnie kellett volna. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak elmondta: szervezetük másfél éve hangoztatja, hogy a jegybanki alapítványok pénze is közpénz, s korábban több alkalommal is kérték az államfő segítségét olyan helyzetekben, amikor az állam szűkítette a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát. Példaként említette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 2013-as és 2015-ös módosításait, valamint a Paks II. beruházás titkosítását. Ligeti felhívta a figyelmet: a postatörvénnyel kapcsolatban Áder a közérdekű adatok megismerhetőségét érintő rendelkezéseket nem kifogásolta. Hozzátette: gondolkodnak azon, szakmailag hogyan tudnák segíteni az Ab munkáját. „Nyilván elfogultak vagyunk, a vétó győzelmét szeretnénk érvényre juttatni” – tette hozzá.
Az államfő által visszaküldött másik jogszabály, a postatörvény módosítása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta. Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére, ám Bánki Erik módosításával fogadta el a változtatást, amely a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál. A postatörvénnyel kapcsolatban Áder nem csak az azonnali hatályba lépést kifogásolta, hanem a törvény visszaható hatályát is. Az államfői vétó nyomán az Ab-nak soron kívül, legfeljebb 30 napon belül kell döntenie. Ha nem talál kivetnivalót a törvényekben, Áder köteles aláírni őket, ellenkező esetben az Országgyűlés újratárgyalja.