Saul fia - Péntektől már Romániában is

Péntektől vetítik a romániai mozikban a Saul fiát, a film hivatalos bemutatóját nagy érdeklődés kísérte Bukarestben. Romániában a Transilvania Film forgalmazza Nemes Jeles László Oscar-díjas alkotását, az a független filmforgalmazó cég, amelyet a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői hoztak létre. A nagy érdeklősére tekintettel négy bemutatót is szerveztek Bukarestben, ezeken részt vett Molnár Levente, a film egyik főszerepét alakító kolozsvári színész is.

Csütörtökön este a sajtó számára tartott bemutatón Molnár Levente az MTI-nek elmondta: kíváncsian várja, hogy közös munkájuknak milyen fogadtatása lesz Romániában, hiszen a közönség nagyon várta a filmet. Kifejtette: örömmel töltötte el, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Izraelben is szurkoltak a film sikerének.

A romániai fogadtatásról elmondta, az első bemutatók után azt tapasztalta, hogy a közönséget mélyen megdöbbentette az alkotás, amire a vetítés utáni mély csendből lehetett következtetni. Kiemelte, a film után idő kell, hogy az emberek felálljanak a székből, és feldolgozzák a látottakat. Hozzátette: számára színészként sokat számított a szerepre való alapos felkészülés. Nemes Jeles Lászlóval többször átvették a forgatókönyvet, együtt gondolkodtak a felmerült kérdéseken - magyarázta -, így amikor Erdély Mátyás kamerája elé kerültek, már hatalmas munkaéhségük volt.

A csütörtök esti bemutatón Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntötte a résztvevőket. A diplomata azt mondta, hogy Magyarországon a holokauszt megértése generációk óta az értelmiség egyik központi kérdése. A magyar kultúra elmúlt évekbeli nemzetközi sikerei, a Mephisto című film Oscar-díja 1981-ben, Kertész Imre irodalmi Nobel-díja a Sorstalanság című regényért, vagy most a Saul fia sikersorozata a kiemelkedő példák, de - szerinte - a hatalmas mennyiségű tudományos és művészeti alkotások sora mutatja, hogy a magyar szellemi életben a 20. századi diktatúrákkal való szembenézés, különösen a holokauszttal kapcsolatos önvizsgálat meghatározó gyakorlat.

A film romániai bemutatása egybeesett azzal, hogy Bukarest kedden átvette Magyarországtól a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét. "Őszintén kívánom, hogy a Saul fia romániai premierje a most kezdődő román IHRA-elnökség számára olyan eszközt jelentsen, amely a romániai társadalom számára elérhetővé, értelmezhetővé és befogadhatóvá teszi a holokauszt tapasztalatait" - mondta Zákonyi Botond.

Szerző
Témák
Románia Saul fia

Fukusima élni akar - Fotógaléria

Publikálás dátuma
2016.03.10. 21:06

FUKUSHIMA 2016 - A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK - CHRISTOPHER FURLONG/ GETTY IMAGES

Minden idők legnagyobb földrengése rázta meg Japánt öt évvel ezelőtt, 2011. március 11-én. A 9-es erősségű rengés a fősziget, Honsu észak-keleti partvidékét - Mijagi, Ivate és Fukusima prefektúrát – érintette a legsúlyosabban. A természeti csapást nukleáris katasztrófa tetőzte, amelynek következményeivel évtizedekig küszködik még a távol-keleti szigetország. Öt év elteltével az atomerőmű körzetéből kitelepített mintegy 160 ezer ember közül körülbelül 100 ezren még mindig nem tudtak hazatérni otthonaikba. Az evakuáltak több mint fele távolabb, mintegy 43 ezren a környéken, de a tiltott zónán kívül élnek. Az 57 ezer fukusimai kitelepített közül több mint 18 ezren ideiglenes szálláson laknak. Bár a tiltott zóna határait egyre szűkítik, a korábbi lakosok közül elsősorban az idősek térnek vissza, a kisgyerekeseket a sugárveszély mellett az is visszatartja, hogy az elnéptelenedett településekre nehezen tér vissza az élet, egyelőre nincsenek üzletek, sem iskolák.

Szerző

Fukusima élni akar - Fotógaléria

Publikálás dátuma
2016.03.10. 21:06

FUKUSHIMA 2016 - A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK - CHRISTOPHER FURLONG/ GETTY IMAGES

Minden idők legnagyobb földrengése rázta meg Japánt öt évvel ezelőtt, 2011. március 11-én. A 9-es erősségű rengés a fősziget, Honsu észak-keleti partvidékét - Mijagi, Ivate és Fukusima prefektúrát – érintette a legsúlyosabban. A természeti csapást nukleáris katasztrófa tetőzte, amelynek következményeivel évtizedekig küszködik még a távol-keleti szigetország. Öt év elteltével az atomerőmű körzetéből kitelepített mintegy 160 ezer ember közül körülbelül 100 ezren még mindig nem tudtak hazatérni otthonaikba. Az evakuáltak több mint fele távolabb, mintegy 43 ezren a környéken, de a tiltott zónán kívül élnek. Az 57 ezer fukusimai kitelepített közül több mint 18 ezren ideiglenes szálláson laknak. Bár a tiltott zóna határait egyre szűkítik, a korábbi lakosok közül elsősorban az idősek térnek vissza, a kisgyerekeseket a sugárveszély mellett az is visszatartja, hogy az elnéptelenedett településekre nehezen tér vissza az élet, egyelőre nincsenek üzletek, sem iskolák.

Szerző