M1;Nézőpont Intézet;állami televízió;
2016-03-11 20:15:00
A Nézőpont az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében emlékeztetett rá: március 15-én lesz egyéves a megújult M1.
Azt írták: bár az egy éve megújult M1 indulását és működését több kritika érte, a negatív vélekedések többsége megdőlni látszik az elmúlt egy év adatait vizsgálva. A hosszú műsoridőt sikerült kitölteni aktuális hírekkel és tudósításokkal, a Nielsen közönségmérései alapján az M1 szinte minden héten megelőzi a napi átlagos közönségarány alapján az ATV-t.
A Nézőpont összesítése szerint az átalakítás óta eltelt időben a közszolgálati hírcsatorna fő híradójában jelent meg a legtöbb, 11 041 tudósítás, a másik két hírcsatorna (ATV, Hír TV) híradói ettől lényegesen elmaradtak. A kereskedelmi csatornák közül e tekintetben a TV2 közelítette meg az M1-et, hasonló mennyiségű hírt szolgáltatott a csatorna Tények című műsora, mint az M1 híradói.
Felhívták a figyelmet: az M1-nél a sok hír mellett sem volt meghatározóan magas a politikai hírek aránya, hiszen míg a közszolgálati hírcsatornán a politikai események a tudósítások 39 százalékát tették ki, addig a Hír TV és az ATV esetében ez a mutató lényegesen magasabb: 45 és 47 százalék volt. A TV2 Tények című műsorában csupán 19 százalék politikai vonatkozású hír volt a vizsgált időszakban.
Kiemelték azt is, hogy a csatornák kiegyensúlyozottságát nemzetközi szinten mérő úgynevezett francia és angol modell alapján az M1 "a legkiegyensúlyozottabb a hírcsatornák közül", hiszen a közmédia "szinte teljes egészében betartja a kormány-kormánypártok-ellenzéki pártok megjelenési arányaira vonatkozó nemzetközi mintákat".
Azt írták: a kormánypártok csaknem kétharmados parlamenti többségének köszönhetően mindkét modell alapján a hírműsorokban az az ideális, ha a kormány és a kormánypártok megjelenésének aránya 66 százalék körül, míg az ellenzéki pártoké 33 százalék körül alakul. Részletezték: ennek a feltételnek az M1 eleget tesz; egyéves működése alatt az összesített adatok alapján a kormány és a kormánypártok 63,4 százalékos arányban szerepeltek az állami csatorna híradójában, az ellenzék pedig több mint 36 százalékban. Nem mondható el ugyanez a Hír TV-ről - fűzték hozzá -, amelynél a kormány és a kormánypártok megjelenési aránya 60 százalék alatt maradt. "Egyáltalán nem tartja be a nemzetközi mintákat" az ATV, amelynél az ellenzék szereplési aránya magasabb, mint a kormányoldalé - írták.
A Nézőpont elemzése szerint szintén kevésbé érvényesülnek a kiegyensúlyozottságra vonatkozó szabályok az RTL Klub esti híradójában, amelyben az ellenzék 42,4 százalékban szerepel. A kevesebb politikai eseményt feldolgozó TV2-nél érvényesültek leginkább a kiegyensúlyozottság nemzetközi szabályai, az ellenzék szereplési aránya 35,5 százalék.
A kereskedelmi csatornák híradójában az alacsony politikai híraktivitás magas baleseti, bűnügyi és bulvártartalommal párosult. A bulvárhírek aránya azonos az RTL Klubnál és a TV2-nél, ugyanakkor a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó hírek aránya kiugróan magas a TV2 híradójában.
Ismertették: a hírcsatornáknál az ilyen jellegű tudósítások háttérbe szorultak, a legkisebb arányban (4 százalék) a közszolgálati hírcsatorna műsorában kaptak helyet. A Hír TV és ATV híradójában a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó hírek aránya azonos, 9 százalék volt.
A Nézőpont elemzésében kitért arra is, hogy a közmédia a többi vizsgált csatornával szemben a baleseti és bulvárhírek alacsony aránya mellett a legnagyobb mértékben ad teret kulturális eseményeknek: az állami csatorna híradójában a kulturális hírek aránya 4,2 százalék volt, míg a többi csatornánál kevesebb, mint 3 százalék.
Közölték: a híradóelemzésnél öt csatorna esti, fő híradóinak kvantitatív elemzését végezték el tavaly március 15-e és idén február 29-e köz