"Minden hang egy darab belőlem"

Publikálás dátuma
2016.03.14. 06:46
Eljött az ideje a lágyságnak, a megértésnek FOTÓ: EMMER LÁSZLÓ
A zenei stílusokon, műfajokon átívelő, mégis jellegzetesen közép-kelet-európai muzsikát alkotó és előadó Palya Bea március 18-án, pénteken este a belvárosi Akvárium klubban tartja Tovább Nő című lemezbemutató koncertjét. Kíváncsisággal és lelkesedéssel írja, tanulja az új dalokat, miközben főszerepet kapott egy francia nagyjátékfilmben és egy újabb gyereklemez zenei anyaga is elkészült. Bátrabbnak, magabiztosabbnak érzi magát, mint korábban.

- 2014-ben megjelent Nő című albuma jelentős sikert hozott, most pedig itt a folytatás. A Tovább Nő új lemez címadása arra utal, hogy a két lemez szerves egységet alkot. Mennyiben igaz ez?

- Ezen a lemezen már bátrabb lettem. Előttem kevés magyar női énekes-dalszerző van, így nem volt kit követnem. Ez néha magányos nehézséget jelent, de sokkal többször izgalmas szabadságot, utat az ismeretlenbe. A világ néhány más táján már rendben van az, ha egy nő a saját szavaival a saját testéről és belső történéseiről énekel. Úgy érzem, itthon ehhez csak most kezdünk hozzászokni. Én efféle újító, bozótban ösvényt vágó karakterrel a saját bőrömön tapasztaltam a furcsa tekinteteket, a hallgatók kételyét, ami idővel mégis felszabadultságba ment át. Lehet énekelni a szexualitásról, a női test élményeiről, a generációs láncban hordozott tudásról, a kapcsolatok mélységéről, szülésről és meg nem születő gyerekekről, vérről, csókról, nehéz apa-viszonyról, nehéz anya-viszonyról, dühről, szégyenről és törékenységről, exekről, a hivatalos kapcsolaton kívüli vágyról, az őszinte vágyról általában. Egyszerűen lehet énekelni mindarról, ami van belül. Szerintem eljött az ideje a nőies minőségeknek: a lágyságnak, a megértésnek, a kommunikáció finomságának, az erőfitogtatás helyetti összefogásnak. Ezek nemcsak női, hanem emberi értékek.

- A Tovább Nő már a tizenkettedik szólólemeze. Mennyire lehet korszakokra bontani ezeket?

- Nekem nyílegyenes és nagyon logikus az az út, amit ez a tizenkét lemez kiad. Akkor is, ha másnak ez kacskaringósnak tűnik. Minden kiénekelt hangnak értelme és jelentése van számomra, egy darab belőlem. Minden lemez egy-egy lenyomat arról, amilyen abban az adott időszakban voltam, arról, hogy milyen zenéket szerettem. Kíváncsiság viszont van ezen az úton bőven; én is most is gyermeki kíváncsisággal és lelkesedéssel állok neki egy-egy megtanulandó dalnak, és elég tágas az a világ, ahonnan ezeket a dalokat kiválasztom.

- Állandó zenekarának hangzása egyre inkább összeérik, ma már néhány motívumból, akkordból könnyen felismerhető. Mi adja ezt a rendkívüli kohéziós erőt?

- Két évnyi koncertezés után a műhelymunka gördülékenyebb, maga a közösség erősebb, én is magabiztosabb vagyok a vezető szerepében. Összeért hat ember, hat külön zenei és lelki világ. Szokolay Dongó Balázs népi fúvós hangszeres a maga játékmódjával, népzenei gyökereivel fújja a hangjait, egyre egyénibb a játéka, és mégis egyre inkább szervesül azzal, amit én csinálok. Tizenöt éve társam a zenében. Gerzson János az egyik legizgalmasabb dallam-improvizáló, akit valaha hallottam. Egyre több hangszeren játszik itt is: az oud és a buzuki mellett – ami keleti és balkáni zenei világokat hoz be – megcsillantja bravúros énektudását is, sőt néha ütőzik és hegedül. Ifjabb Tóth István, a gitáros egyéni hangú, érzékeny szólista és egyben alázatos, biztos kezű és fülű kísérőpartner is. Boldoczki Ernő, a bőgős hozza a „kerek” hangjait. A legmeglepőbb tőle ebben az anyagban az, ahogyan az Apa-blues groove-ját játssza. Azt mondta, emlékszik egy filmből egy jelenetre: láncra vert rabszolgák egy hajó aljában eveznek, robotolnak. És látom rajta, ahogy a képet fordítja le hangokra, és egy szempillantás alatt megvan a dalnak a rabszolga-menetelős hangulata. Czirják Tamás fiatal, mégis lakik benne egy öreg dobos. Hatvanas évekbeli hangszeren játszik, a tamok, pergők hangszínei nagyon finomak!

- Egy korábbi kritika szerint a magyar népzene mellett „cigány, szefárd, bolgár és keleti dallamokból is merít, hogy ebből kortárs és szuggesztíven személyes zenei karaktert gyúrjon.” Hogyan épülnek egymásra ezek a rétegek?

- A magyar népzene volt a bölcső. Szerencsésnek érzem magam, hogy legkorábban a népdalok barázdálták be gyermeklényemet, s csak aztán következett a zene grammatikája. Késő kamaszkoromban először a bolgár zene kezdett érdekelni, szinte ezzel párhuzamosan jöttek Martin György és Bari Károly cigány gyűjtései, amiket naponta hallgattam. A szefárd dalhagyomány pedig izgalmas olvasztótégely: a spanyolországi zsidóság zenéje találkozik a középkorral, az arab világgal, a török és bolgár zenével. A szintézis végül bennem történt meg. A tanult tradíció előbb személyes népzeném lett, majd ennek az anyagnak a talaján új zene született, egy modern dalírói hozzáállással. Ma már a saját dallamok és témák életre hívása érdekel a legjobban: mára megtapasztaltam, hogy ez az én igazi erőm. Döngetett belülről a szándék, hogy azt és csak azt énekeljem, amit igaznak érzek, és hogy leírjam azt, ami bennem van. A mély érzelmek, az emberélet fordulói ma is ugyanazok, de a forma más. Engem már nem adhatnának a szüleim olyannak, akit nem szeretek. A babámat nem viszik három évre katonának – ám élhetek távkapcsolatban, és kivárni nagyon nehéz. Meg persze van egy csomó téma, ami új – a modern, magára maradt, megtartó közösségből kiszakadt egyén témája. Mélyre ások magamban, amíg lejutok a közös alaprétegig. Tudom, mást is foglalkoztatnak ezek a témák, ezek a modern ember kérdései.

- Mire készül a lemezbemutató után?

- Egy francia nagyjátékfilmben kaptam fontos szerepet, már zajlik a forgatás. Django Reinhardt dzsessz-gitáros feleségét alakítom a róla szóló filmben. Óriási kihívás franciául játszani profi színészek - többek között Cecile de France - mellett. Ezért a lemezbemutató után csak egy koncert lesz júniusig: a Selymeim című sorozatom következő darabja a Müpában, május 26-án. Mayra Andrade lesz a vendégem, egy Zöld-foki szigetekről való világsztár énekesnő. Külön is, együtt is játszunk majd, alig várom! Írtam nemrég egy új gyereklemezt, a Nappali dalokat, s ezt idén felveszem. Legfőképpen szeretnék kiélvezni minden hangot, amit kiénekelek, és minden pillanatot, amit a kislányommal, a családommal tölthetek.

Nem enged a lengyel kabinet

Publikálás dátuma
2016.03.14. 06:38
Ismét sokan vonultak az utcákra Lengyelországban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Jóllehet pénteken a Velencei Bizottság élesen bírálta a lengyel igazságügyi reformot, amellyel jelentősen megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit, Beata Szydlo kabinetje hajthatatlannak tűnik, s véghez viszi az intézkedéseket. A kabinet szóvivője azt is közölte, nem veszik figyelembe az alkotmánybíróság azon szerdai döntését, amelyben kimondta: a kormány sérti a taláros testület függetlenségét.

A nemzeti konzervatív lengyel kormány kitart a vitatott igazságügyi reformja mellett Velencei Bizottság által megfogalmazott kemény bírálat ellenére is. Rafal Bochenek kormányszóvivő azt is közölte, nem veszik figyelembe az alkotmánybíróság szerdai döntését sem, amelyben külön-külön és több pontjában is alkotmányellenesnek minősítette a taláros testületről szóló törvényt. Hozzátette azt is, az ítéletet nem jelentetik meg a hivatalos közlönyben. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogszabály egésze pedig "lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság szabályos és hatékony működését", "sérti a testület függetlenségét".

Pénteken aztán a Velencei Bizottság fogalmazott meg éles bírálatokat. A testület megállapította, aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig magának a lengyel külügyminisztériumnak a kérésére, miután a reformot sok bírálat érte. Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.

A kormányszóvivő ugyanakkor szombaton azt is közölte, a Velencei Bizottság pénteken ismertetett jelentését a szejm elé terjeszti a lengyel kormány, hogy az összes parlamenti párt közös, kompromisszumos álláspontot dolgozzon ki a fennálló alkotmánybírósági válság ügyében.

Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást “nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el” – értékelték – így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást – közölte az MTI.

Több tízezren tüntettek szombaton a lengyel kormány ellen a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom, valamint az ellenzéki pártok, köztük a Polgári Platform (PO) és a Nowoczesna (Modern) által szervezett, az alkotmánybíróság varsói székhelye előtt zajló tiltakozáson.

A tüntetésen, melyet Helyreállítjuk az alkotmányos rendet jelmondattal rendeztek, a PO által vezetett varsói önkormányzat szerint közel 50 ezren, a varsói rendőrség becslése szerint mintegy 15 ezren vettek részt. Az uniós és a lengyel nemzeti zászlók alatt vonuló tüntetők a Szabadság, egyenlőség, demokrácia, illetve a Hirdessétek ki! jelszavakat skandálták. A tiltakozás rendbontás nélkül zajlott.

A magyar tag nem támogatta
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát. Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a határozat elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.

Szerző

Nem enged a lengyel kabinet

Publikálás dátuma
2016.03.14. 06:38
Ismét sokan vonultak az utcákra Lengyelországban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Jóllehet pénteken a Velencei Bizottság élesen bírálta a lengyel igazságügyi reformot, amellyel jelentősen megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit, Beata Szydlo kabinetje hajthatatlannak tűnik, s véghez viszi az intézkedéseket. A kabinet szóvivője azt is közölte, nem veszik figyelembe az alkotmánybíróság azon szerdai döntését, amelyben kimondta: a kormány sérti a taláros testület függetlenségét.

A nemzeti konzervatív lengyel kormány kitart a vitatott igazságügyi reformja mellett Velencei Bizottság által megfogalmazott kemény bírálat ellenére is. Rafal Bochenek kormányszóvivő azt is közölte, nem veszik figyelembe az alkotmánybíróság szerdai döntését sem, amelyben külön-külön és több pontjában is alkotmányellenesnek minősítette a taláros testületről szóló törvényt. Hozzátette azt is, az ítéletet nem jelentetik meg a hivatalos közlönyben. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogszabály egésze pedig "lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság szabályos és hatékony működését", "sérti a testület függetlenségét".

Pénteken aztán a Velencei Bizottság fogalmazott meg éles bírálatokat. A testület megállapította, aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete február elején indított vizsgálatot a lengyel alkotmánybírósági törvény módosításáról, mégpedig magának a lengyel külügyminisztériumnak a kérésére, miután a reformot sok bírálat érte. Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.

A kormányszóvivő ugyanakkor szombaton azt is közölte, a Velencei Bizottság pénteken ismertetett jelentését a szejm elé terjeszti a lengyel kormány, hogy az összes parlamenti párt közös, kompromisszumos álláspontot dolgozzon ki a fennálló alkotmánybírósági válság ügyében.

Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást “nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el” – értékelték – így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást – közölte az MTI.

Több tízezren tüntettek szombaton a lengyel kormány ellen a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom, valamint az ellenzéki pártok, köztük a Polgári Platform (PO) és a Nowoczesna (Modern) által szervezett, az alkotmánybíróság varsói székhelye előtt zajló tiltakozáson.

A tüntetésen, melyet Helyreállítjuk az alkotmányos rendet jelmondattal rendeztek, a PO által vezetett varsói önkormányzat szerint közel 50 ezren, a varsói rendőrség becslése szerint mintegy 15 ezren vettek részt. Az uniós és a lengyel nemzeti zászlók alatt vonuló tüntetők a Szabadság, egyenlőség, demokrácia, illetve a Hirdessétek ki! jelszavakat skandálták. A tiltakozás rendbontás nélkül zajlott.

A magyar tag nem támogatta
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát. Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a határozat elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.

Szerző