Előfizetés

Szijjártó szerint így nem kell megállapodni Törökországgal

Elvesztette aktualitását az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó átfogó megállapodás. Alapvetően megváltoztak ugyanis a körülmények azáltal, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a migránsok előtt - közölte hétfőn Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt.

A külgazdasági és külügyminiszter a találkozóra érkezve hangsúlyozta: új helyzet jött létre azzal, hogy az érintett országok "visszatértek a közös szerződések és kötelezettségek betartásának kultúrájához, vagyis úgy döntöttek, hogy megvédik a saját határaikat és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a zöldhatáraikon ne legyen lehetséges az illegális határátlépés".

A magyar kormány meglátása szerint a megoldásnak alkalmazkodnia kell ehhez új helyzethez. Az Ankarával kötendő általános egyezmény helyett egy három elemből álló tervezetre van szükség, amely alapján a Törökországnak nyújtandó hárommilliárd eurós támogatást is újra kell gondolni - mondta újságírók előtt Szijjártó Péter.

Ennek a tervnek az első pontját a nyugat-balkáni országok támogatása jelenti, hogy fenn tudják tartani a határaik védelmét célzó erőfeszítéseiket. A második pont értelmében segítséget kellene nyújtani Athénnak annak érdekében, hogy Görögország meg tudjon felelni a közös európai szabályoknak, létre tudja hozni az uniós menedékkérő-regisztrációs központokat, az úgynevezett hot spotokat és végig tudja vinni a megfelelő eljárásokat.

Szijjártó Péter szerint végül fel kell ismerni, "nekünk nem az a felelősségünk, hogy az Európába útnak induló bevándorlóknak európai életet biztosítsunk, hanem az, hogy segítsük őket abban, hogy minél előbb visszakapják a régi életüket". A miniszter szerint ennek megfelelően támogatást kell nyújtani Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki kurd régiónak, hogy el tudják látni az oda érkező menekülteket.

A miniszter leszögezte, hogy a kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja a menedékkérők áttelepítéséről és az abból fakadó kötelező elosztásról, illetve letelepítésről szóló elképzeléseket.

Szijjártó Péter elmondta: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője köröztetett egy levelet a tanácsülés előtt, amelyben egyebek mellett az áll, hogy az iraki és líbiai helyzet arra enged következtetni, hogy növekedni fog az Európára háruló bevándorlási nyomás.

Az uniós és török vezetők előző heti csúcstalálkozóján körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Nincs magyar áldozata az ankarai merényletnek

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) információi szerint nem volt magyar áldozata a vasárnap este Ankara belvárosában történt robbantásos merényletnek - hangzott el az M1 Híradójában.

Körülbelül százan lehetnek a török fővárosban - tették hozzá. Menczer Tamás, a KKM szóvivője az M1-nek azt mondta: nem tudnak magyar áldozatról, vagy sérültről. Hozzátette: mindenkit arra kérnek, hogy minél hamarabb regisztrálja magát a konzuli szolgálatnál, a www.konzuliszolgalat.kormany.hu oldalon, illetve a 00-90-533-699-3694-es ügyeleti számon.

A KKM szóvivője azt is elmondta: folyamatosan elemzik az információkat, de egyelőre nincs olyan döntés, hogy a 2-es kategóriába, vagyis a fokozott biztonsági kockázattal járó országok közé tartozó Törökország besorolásán változtatnának.
Tavaly október óta ez már a harmadik merénylet, amely a török fővárosban történt.

A kormányzó tájékoztatása szerint a robbanószerrel megrakott gépkocsit a város központjában lévő Kizilay tér mellett repítette levegőbe egy öngyilkos merénylő. A Dogan török hírügynökség jelentése szerint a robbanószerrel megtömött autó akkor robbant fel, amikor a tér egyik buszmegállójában hátulról belerohant az egyik buszba.

A detonáció olyan hatalmas erejű volt, hogy két és fél kilométerre is hallották és látták a helyszín felett gomolygó füstöt. A helyszínre sok tűzoltót és mentőt vezényeltek. A teret a hatóság lezárta attól tartva, hogy második robbanás követheti az elsőt.

A menekültválság nagy szerepet játszott a német tartományi választásokban

Németországban nagy jelentősége volt a menekültválságnak a vasárnapi tartományi (Landtag-) választásokon, a "szupervasárnap" eredményei azonban csak az első pillantásra tűnnek a Merkel-kormány menekültpolitikája elleni népszavazásnak - írta az urnazárás után kiadott elemzésében a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet, amely szerint Angela Merkel kancellár bírálata nem használt az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) ellenzékből indult listavezetőinek, és az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is csak "középről" lehet választást nyerni Németországban.

Az egyszerre három tartományban rendezett Landtag-választás az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörését hozta, de a párt elutasítottsága jóval nagyobb a támogatottságánál. Mindhárom tartományban - Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt - a szavazók "nagyon nagy többsége nagyon határozottan elutasítja" a szövetségi kormány menekültpolitikájának bírálatára építő pártot.

Az AfD abból profitál, hogy a Merkel-féle menekültpolitika "érzelmekkel erősen átitatott" ellenzőit össze tudja fogni, de a választási gyűléseiken hangoztatott jelszó, miszerint "mi vagyunk a nép", korántsem írja le pontosan ezt a tiltakozó mozgalmat - olvasható az elemzésben.

Baden-Württembergben a CDU Guido Wolf vezetésével igyekezett ellenzékből indulva megszerezni a kormányalakítási felhatalmazást jelentő első helyet a Landtag-választáson. Rajna-vidék-Pfalzban Julia Klöckner próbálkozott ugyanezzel. A kampányban mindketten a berlini vezetés válságkezelő törekvéseinek kiigazítását sürgették, februárban egy közös nyilatkozatot is kiadtak, amelyben nemzeti szintű intézkedéseket javasoltak a menekülthullám csillapítására.

A mannheimi kutatóintézet adatai szerint ez nem volt szerencsés taktika. A CDU-szavazók többsége mindkét tartományban úgy vélte, hogy a listavezető eljárása "nem fair" a pártelnök-kancellárral szemben, Julia Klöckner esetében a bázis csaknem kétharmada, 61 százaléka vette rossz néven az elszakadást a Merkel-féle menekültpolitikai vonalvezetéstől.

A két nyugati tartományban eleve kiugróan magas a kancellár menekültpolitikájának támogatottsága, Baden-Württembergben a lakosság 55 százaléka szerint Angela Merkel jól teljesít a menekültügy területén, Rajna-vidék-Pflazban pedig 60 százalék vélekedik így a Forschungsgruppe Wahlen felmérése szerint.

Guido Wolf és Julia Klöckner manőverezése azt mutatja, hogy "aki a néppártokban túlságosan a szélek felé kacsintgat, mint most a CDU listavezetői Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a Merkeltől való leválással, az középen veszít, és nem tud választást nyerni" - áll az elemzésben.

A CDU támogatottsága mindkét tartományban visszaesett, és végül Baden-Württembergben a Merkel-féle menekültpolitika elkötelezett támogatójaként számon tartott Winfried Kretschmann miniszterelnök győzelemre vezette pártját, a Zöldeket, Rajna-vidék Pfalzban pedig a szociáldemokraták (SPD) nyertek Malu Dreyer kormányfő vezetésével, aki ugyancsak kiállt Angela Merkel politikája mellett.

Az ország keleti felén, a volt NDK területén fekvő Szász-Anhaltban más volt a kiinduló helyzet, a mannheimi intézet kutatása alapján a tartomány választójogú népességének relatív többsége, 49 százalék szerint Angela Merkel rosszul teljesít a menekültpolitikában, több mint 50 százaléka szerint pedig Szász-Anhalt nincs felkészülve a jövő kihívásaira, és míg országos szinten a lakosság 11 százaléka véli úgy, hogy rossz a személyes anyagi helyzete, a tartományban 23 százalék ez az arány. Az AfD teljes mértékben ki tudta használni ezt az elégedetlenséget, a vasárnap esti részeredmények szerint története eddigi legnagyobb sikerét elérve a szavazatok 23-24 százalékát szerezhette meg.

A CDU ugyan gyengült, de az első helyen végzett, ez azonban a mannheimi kutatóintézet szerint nem elsősorban annak tulajdonítható, hogy Reiner Haseloff miniszterelnök az elsők között kezdte bírálni Angela Merkel menekültpolitikáját, hanem inkább annak, hogy a választók 62 százaléka jónak ítélte az előző öt évben végzett munkáját, míg kihívói elég "színtelenek" voltak.