Zárt körű vetítésen mutatták be Kijevben a Saul fia c. filmet

Az Oscar-díjas magyar filmet bemutató esemény díszvendége a mű főszereplője, Röhrig Géza volt. Mintegy háromszázan tekinthették meg a filmet ukrán felirattal Kijev egyik legimpozánsabb belvárosi mozijában, a kijevi magyar nagykövetség szervezésében. 

Röhrig Géza  elmondta: fontosnak tartja, hogy Ukrajnában vetítették le a filmet, abban az országban, ahol Babij Jar és Kamjanec-Pogyilszkij található. 1941. szeptember 29-én és 30-án mintegy 34 ezer zsidót mészároltak le a német megszállók a Kijev melletti Babij Jarban. 1941. augusztus 27-én a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a ma Ukrajnához tartozó, az ország délnyugati részén található Kamjanec-Pogyilszkij - akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij - közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidó embert gyilkoltak meg a német SS-csapatok. 

Röhrig Géza szavai szerint jó lenne, ha Ukrajnában minél többen láthatnák a filmet. Reményét fejezte ki, hogy a fiatalabb nemzedékek - amelyek kevésbé előítéletesek nagyszüleiknél - jól fogadják a filmet és hatással lesz rájuk.

Szita Szabolcs, a budapesti Páva utcai holokauszt-emlékközpont igazgatója - aki szintén Kijevbe érkezett a film bemutatójára -  arról beszélt, hogy alapvetően az iskolákban kellene foglalkozni azokkal a tanulságokkal, amelyek a történelemből, és ebből a filmből levonhatók.

"Fontos, hogy jobban megismerjük a múltat, jobban szembenézzünk bele" - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a film rádöbbenti az embereket arra, miként kellene a mai feszült korban egymásra vigyázni, nehogy a múlt megismétlődjön. Hozzátette, hogy a mai Ukrajna területén - Babij Jarban, illetve Kamjanec-Pogyilszkijban - történt tragédiák okozta sebek csak akkor és úgy gyógyulnak be, ha ilyen filmeket készülnek, mint a Saul fia.

Szerző

Putyin kivonja haderői nagy részét Szíriából

Elrendelte a Szíriában harcoló orosz katonai erő fő része kivonásának megkezdését hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az állami televízió nyilvánossága előtt, az orosz védelmi és külügyminiszter jelenlétében nyilatkozó Putyin megítélése szerint az orosz katonai beavatkozás nagyrészt elérte célját Szíriában. Az elnök szavai szerint a csapatkivonásnak kedden kell megkezdődnie. Vlagyimir Putyin egyúttal elrendelte, hogy Oroszország vállaljon intenzívebb szerepet a békefolyamatban a szíriai konfliktus lezárása érdekében.

Szerző
Témák
Putyin Szíria

Pokolból pokolba - Exodus Idomeniből

Publikálás dátuma
2016.03.14. 19:24
Fotók: Matt Cardy/Getty Images
A pokolból menekültek, legtöbben Szíriából, de sokan Afganisztánból férfiak, asszonyok, gyerekek, valahol azt hallották, hogy Európa az egy olyan földrész, ahol emberséges emberek élnek. Nem számítottak arra, hogy alaposan megváltozott a helyzet. Mintegy 12 ezer menekült, köztük több ezer gyerek torlódott fel a határ görög oldalán Idomeniben. Macedónia, a többi balkáni országgal együtt lezárta a határokat - adja hírül az Euronews. Három menekült megfulladt a görög-macedón határon, amikor egy folyón próbált átjutni. Kos szigeténél pedig felborult és elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó a rendkívül szeles idő miatt a parti őrség 8 ember után kutat a vízben.

A görög-macedón határon embertelen állapotok uralkodnak. A hideg és esős időben a sátrakat a sárban verték fel az emberek, akik nem akarták elhinni, hogy nem nyílnak meg a határok. A kerítések, korlátok, zárak, lakatok, haderő, rendőrség, mindez igen hamar népszerű lett Európában, elég volt csak néhány országvezetőnek elkezdeni uszítani a menekülők ellen, és hangos és következetes kellemetlen hangzású "migránsozással" elfedni, hogy szenvedő embertársainkról van szó.

Több száz menekült úgy döntött, nem vár tovább, és megindult a görög-macedón határ mellett fekvő idomeni táborból a macedón határ felé, ahol megpróbáltak átjutni, és ha ez nem sikerül, másik útvonal után néznek - jelentette a helyszínről az al-Dzsazíra arab hírtelevízió balkáni irodájának tudósítója hétfő délután.

Erre a szenvedésre mondják, hogy bibliai mértékű
Ezt Kakuk György, a DK politikusa írja blogjában a helyszínről. Öt napja esik. Pontosabban csütörtökön néhány órára kisütött a nap. De aztán gyorsan elmenekült. Azóta esik. A határon északról érkező Vardar már kilépett medréből. Ha tovább emelkedik a vízszint nem lesz ami megállítsa csak a vasúti töltés, de annak a keleti oldalán ezrek táboroznak még. Erre a szenvedésre szokták mondani, bibliai méretű. És mintha csak ezt szerette volna alátámasztani, amikor néhány napja egy elázott piros sátorban, amit a szíriai fiúk akiket minap bevittem Szalonikibe, csak ólnak neveztek, ott a sártenger közepén megszületett egy menekült levantei kisgyerek, két kicsit nagyobb ott guggolt a sátorban, amikor kiadták az újszülöttet és egy palack vízzel mosták tisztára. Nem a pocsolyában! ( ahogy több portál is írta -  a szerk.) 
Idomeniben megszűntek az emberi szenvedés fokozatai. (...) Állunk az esőben a UNHCR konténere előtt Amin, egy afgán lép oda hozzám miután feladta, hogy elázott öngyújtójával rá tud gyújtani. Mosolyogva köszöni meg a tüzet. Vár valakire, az nem derül ki, hogy kire. Heratból jött, és pont tizenkét napja van itt. Látszik, hogy mindene átázott. Kiderül három gyerekével és a feleségével indult útnak, és nem mer innen táborba menni. (...) Miközben sokan elindulnak valamelyik hivatalos tábor felé a legtöbben maradnak. Legtöbben az Unió és Törökország közötti újabb csúcstalálkozóra várnak, amit ugye azért hívtak össze, hogy polírozzák a múlthét elején megkötött egyezséget, amivel az Unió vezetői megtalálni vélik a menekült válság megoldását. Simán kiszervezik az emberijogi jogsértéseket az Unió területén kívülre, és rátolják a menekülteket egy Uniós tagállamra, amely egyébként is a közösség páriája lett. És most, mindezek ellenére, itt Idomeniben abban reménykednek, hogy majd valami megváltozik.

A tudósító úgy értesült, hogy a határon található, az idomeni tárbortól mintegy 5-6 kilométerre fekvő folyókon próbálnak meg átgázolni a bevándorlók, ami az esőzések miatt kialakult sártenger és a járhatatlanná vált utak miatt újabb pokoli próbatétel elé állítja őket. A három afganisztáni menekült, aki megfulladt a macedón-görög határon fekvő Gyevgyelijánál, a Vardar folyó egyik mellékágán keresztül próbált meg átjutni Macedóniába, ám az esőzések miatt megduzzadt folyó valószínűleg elsodorta őket. A folyóból 23 embert mentettek ki élve.Macedónia válaszul megnövelte a határon szolgálatot teljesítő fegyveres erők létszámát.

A múlt héten a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a menekülők előtt, és Macedónia is csak azokat engedi be, akik útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akar menedéket kérni.

Külföldi fotóriportereket állított elő a macedón rendőrség
A macedón rendőrség hétfőn több mint harminc külföldi fotóriportert, illetve újságírót állított elő, akik a görög Idomeni táborából útnak induló menekülőket kísérték - közölte hétfő este az MTI fotósa, akit szintén előállítottak. Mintegy 2-3 ezer ember hétfő délután indult útnak a görögországi menekülttáborból,  és egy hozzávetőleg 20 kilométeres úttal megkerülte a görög-macedón határon felhúzott kerítést, közben két kisebb folyón is átkelt.  A menet a második folyó keresztezését követően egy macedón faluba jutott, ahol rendőrök várták a tömeget, majd a menekültek közül kiemelték a fotóriportereket, illetve újságírókat, akiket egy közeli rendőrségre vittek. A távirati iroda fotóriportere szerint a macedón rendőrség tiltott határátlépéssel gyanúsította meg az újságírókat, akikkel azt közölte, 260 eurós bírság ellenében elhagyhatják Macedóniát, ahova fél évig nem térhetnek vissza. Megjegyezte, a második folyó átlépését követően semmi jele nem volt annak, hogy Macedóniába léptek, így az újságírók tudtukon kívül keresztezték a görög-macedón határt.

A görög oldalon, a határnál tizenkétezren reménykednek továbbra is abban, hogy újra megnyílik előttük a határ, és továbbmehetnek Nyugat-Európa felé. Babar Baloch, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) helyi szóvivője szerint embertelen körülmények uralkodnak a táborban, nincsenek meg az alapvető higiéniai körülmények, és egyre többen betegszenek meg.

Büsszelben ezen héten újabb csúcstalálkozót szerveznek a menekültkérdésről. 

Mindeközben a magyar állami média
nap mint nap adja ki az ilyen "híreket":  Migránsok zaklatták egy vonat utasait és kalauzát Budapesten. Ezek aztán - miután az M1 "híradója" után az ingyenessé tett MTI is kiadja - befutják szinte minden médium felületét, vagyis eljutnak mindenkihez. Miközben a háborúk, nélkülözés, éhezés  - ök lennének ugyebár a "gazdasági bevándorlók" - miatt mindenüket kényszerűen hátrahagyva emberek százezrei menekülnek át a fél világon, és eközben pokoli szenvedéseknek vannak kitéve, a magyar állami média a következőket tartja fontosnak közreadni: Február 28-án "négy-öt, észak-afrikai kinézetű migráns" szállt fel a Győrbe induló vonatra, ahol hangoskodtak, sértegették az utasokat, akik közül két nőt szóban és fizikailag is zaklattak. "Amikor a kalauznő megpróbálta rendreutasítani őket, őt is inzultálták" - számolt be a csatorna, hozzátéve, a fiatal jegyvizsgáló menekülni akart, de elállták az útját és közben szóban és tettleg is megalázták.Az M1 úgy tudja az esetnek több szemtanúja is volt, és a történteket a kocsiban lévő biztonsági kamera is rögzítette. Elhangzott az is, a rendőröknek később sikerült azonosítani a csoport tagjait. Kiderült, hogy az utasokat és a kalauznőt zaklató migránsok valamennyien a bicskei befogadóállomás lakói, akik ellen már korábban idegenrendészeti eljárás indult. A rendőrség arról tájékoztatta az M1-et, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) garázdaság miatt büntetőeljárást indított a csoport hangadója, Mohamed Ahmed Mohamed 24 éves szomáliai állampolgár ellen. Talán ideje megismerkedni ezzel

Szerző