A RIA szerint egy referenciaként felmutatható blokk megléte nélkülözhetetlen feltétele a külföldön atomerőművek építésével foglalkozó cégek kínálatának. Az új, 3+ generációt képviselő orosz atomerőmű a jelenleg üzemelő helyébe lép majd Szosznovij Bor városban, Szentpétervártól 35 kilométerre nyugatra. Az épülő létesítmény első, nettó 1085 (bruttó 1170) megawatt teljesítményű, VVER-1200-as típusú (nyomott vizes) reaktorral felszerelt blokkját a tervek szerint 2018-ban helyezik majd üzembe, a másodikat pedig 2019-ben. A harmadik és a negyedik blokk is megkapta már a területengedélyt, ezek tervezése most van folyamatban.
Az orosz hírügynökség szerint a Leningrád Atomerőmű-2 műszaki és gazdasági mutatói jobbak a korábbi generációéinál és megfelel a korszerű, a fukusimai atomerőmű 2011-es tragédiája után megszabott biztonsági követelményeknek. Az erőmű fő tervezője a szentpétervári Atomprojekt, a VVER-1200-as reaktor fő kivitelezője pedig a podolszki Gidropressz kísérleti tervezőiroda.
A RIA Novosztyi emlékeztetett rá, hogy 2014 végén orosz-magyar megállapodás született a paksi erőmű ötödik és hatodik, VVER-1200-as reaktorokkal felszerelendő blokkjának megépítéséről. Oroszország 10 milliárd eurót hitelez Magyarországnak a projekt megvalósításához.
Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Leningrád Atomerőmű 2-es kiépítésnél a reaktorblokk passzív biztonsági rendszerét 4 tartály fogja képezni, amelyben bóros vizet tárolnak majd. Az egyenként 75 tonnás, 60 köbméter víz befogadására alkalmas tartályok szerepe, hogy egy extrém kis valószínűségű baleset esetén emberi beavatkozás nélkül is biztosítsa a reaktorban a láncreakció leállítását. A bórsavas víz gravitációsan jut be a reaktorba a tartályokból és a neutroncsapdaként működő bórvegyületek segítik a láncreakció leállítását. .
Egyébként a most épülő Leningrád 2-es új erőmű mellett hasonló rendszerrel szerelték fel Kínában az orosz tervek alapján épült és működő tianvani atomerőmű 1000 megawattos blokkjait, és a finnországi Hanhikivi 1 erőműben, a Belarusz erőműben is ilyen biztonsági rendszerek lesznek. Ezek megfelelnek a Európai Unió által szabott szigorú követelményeknek és magasan túlteljesítik a Fukusima után megszigorított biztonsági követelményeket. Biztonságára jellemző, hogy a számítások szerint 58 millió évente egyszer fordulhat elő az aktív zóna súlyos károsodása, de erre az extrém kis valószínűségű esetre is van megoldás, mert a reaktortartály alján van egy csapda, amely biztosítja, hogy ne kerülhessen ki radioaktív anyag kívülre. (Még egy egy utasszállító repülőgép rázuhanása esetén is megvédi a reaktort.)