Ma hivatalosan is bejelenthetik az új szlovák kormány, Robert Fico harmadik kabinetje megalakulását. Bár múlt héten Bugár Béla, a Híd elnöke még azt közölte, nem tárgyalnak a Smerrel a kormányalakításról, ehhez képest hétfő óta nagyot fordult a világ kereke. Nemcsak hogy tárgyalnak, kedden megegyeztek a koalíció alapelveiről, szerdán pedig lényegében már a tárcák elosztásáról is megállapodtak.
Három nagyon vitatott része van az új kabinetnek. Egyrészt az, hogy Fico maradt a miniszterelnök, aki azért nem viselkedett mindig nagyon gálánsan a magyar kisebbséggel. Másrészt az, hogy a magyarok kedvencének semmiképpen sem nevezhető Robert Kalinák marad a belügyminiszter, aki a Malina Hedvig-ügy kapcsán próbálta bizonygatni, hogy a 2006-ban megvert magyar diáklány lényegében saját magának okozott súlyos sérüléseket. A harmadik vitatott pont pedig az, hogy a Szlovák Nemzeti Párt kapja az oktatási tárcát. Ugyan Andrej Danko jelenlegi pártelnök jóval mérsékeltebb Ján Slotánál, az SNS tagsága azért nagyjából ugyanazokból az emberekből áll, mint mondjuk 5-10 éve. Ráadásul a magyar nyelvi oktatásra nézve aligha jó hír, hogy egy nacionalista párt irányíthatja az oktatásügyet.
A kulcstárcákat egyébként megtarthatta magának a Smer, a Hídnak pedig csak két minisztérium irányítása jutott, az igazságügyi és a környezetvédelmi. Bugár Béla pedig parlamenti alelnök lesz. Megegyezés született arról is, hogy a Smer-SNS-Híd-Háló kabinetben úgynevezett keresztellenőrzés lesz, vagyis az adott tárcán belül más pártállású lesz a miniszter és más az államtitkár. Ez az elv 2010-ig érvényesült a minisztériumoknál, tehát a Smer-SNS-HZDS-kormány idején. A Radicová-kabinetnél a miniszter és az államtitkár egyazon párt tagja volt.
A kormány megállapodott ugyan az alapelvekről, de a részletes, az új parlament elé kerülő program kidolgozása még várat magára, ezért egyelőre csak találgatni lehet, hogy a számos vitatott kérdésben hogyan sikerül dűlőre jutniuk a megalakítandó koalíció pártjainak. Az eddig kidolgozott program inkább csak tézisek gyűjteménye, amelyből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
Márpedig a Híd létezése forog kockán, ha nem tudja kellőképpen elmagyarázni választóinak, miért lépett be a kormányba, s egyáltalán meg tud-e valósítani bármit is programjából. A párton belül növekszik az elégedetlenség, hogy a polgárinak nevezett politikai erő olyan tömörülésekkel szövetkezik, mint a Smer, vagy az SNS. A komáromi tagszervezet omladozik, három tag is bejelentette kilépését. Simon Zsolt, a Híd alelnöke már kedden bejelentette, hogy távozik, ha koalícióra lépnek e két párttal, szerdán pedig már meg sem hívták az elnökségi ülésre. Az utolsó felmérések szerint a Híd legalább 2-3 százalékot veszít ezzel.
Azokat a programpontokat szedtük egy csokorba, amelyek a legnagyobb feszültségforrást jelenthetik a Híd, illetve az SNS és a Smer között, s amelyek megoldása nélkül nem képzelhető el egy tartós koalíciós kormányzás.
Menekültkérdés
Nem mellékes, miként működik majd együtt a Híd a Smerrel menekültkérdésben. Bugár Béla pártja ugyanis ebben a témakörben nagyon is szembemegy Ficóéknak a kvótákat elutasító álláspontjával. Nagy József, a Híd európai parlamenti képviselője már tavaly szeptemberben úgy vélte, menekültügyben nem Brüsszel vallott kudarcot, hanem a nemzeti egoizmus. „Természetes módon elvárható, hogy mindenki a lehetőségei szerint segítsen a rászorultakon”. Úgy vélte, a menekültkérdésben felmerülő európai patthelyzetet „éppen az olyan országok hozzáállása eredményezte, mint Szlovákia, melynek kormánya eddig semmilyen számottevő felajánlást nem tett a háborús menekültek javára.”
Bugár Béla pártelnök tavaly decemberben azt hangoztatta, hogy a Híd álláspontját Ferenc pápa befogadást szorgalmazó menekültpolitikája határozza meg. „Ferenc pápa emberi hozzáállása befolyással van a hívekre. S így rám is" – fejtette ki. Januárban aztán úgy vélte, a kormány a menekültek témájával Fico csak el akarja terelni a figyelmet „az olyan valós problémákról, mint a rosszul működő egészségügy és iskolaügy, a növekvő korrupció, vagy a kedvezőtlen vállalkozói környezet”. Mint fogalmazott, a menekültek jobban félnek Szlovákiától, mint Szlovákia a menekültektől. „Elutasítjuk a félelemkeltést és az olyan külföldi eseményekkel való összefüggéseket, amelyek minket nem fenyegetnek” - jelentette ki.
A Híd mindemellett Angela Merkel menekültpolitikája mellett állt ki. Erre utalnak Bugár Béla szavai is, aki egyúttal úgy vélte, a menekültválsággal kapcsolatban csak egy európai megoldás lehet hatékony, azonban „a miniszterelnökünk ilyenre még csak nem is utalt. „Ezért felszólítom a miniszterelnököt, hogy mutassa be a menekültválság megoldásának tervezetét, amelyet Szlovákia kínál majd az év második felében az EU-s elnökségünk során“ - szólított fel Bugár Béla. A Híd elnöke úgy vélte, a miniszterelnöknek európai szintén kellene megoldást keresnie.
Ezek azért olyan kijelentések, amelyek meredeken eltérnek a Fico által képviselt állásponttól. A miniszterelnök Orbán Viktorral számos alkalommal utasította el a menekültkvótákat. Tavaly decemberben a pozsonyi kormány benyújtotta keresetét az Európai Bírósághoz az Európai Tanács ellen a kvótarendszer kapcsán. Az Európai Tanács 2015. szeptember 22-én döntött 120 ezer nemzetközi védelemre szoruló ember szétosztásáról az unió tagállamai között. Fico szerint a kötelező kvóták „az európai politika fiaskóját” jelentik. Idén januárban a szlovák miniszterelnök úgy fogalmazott, a menekülthullámmal „romlik a közbiztonság”, s amint egy januári televíziós műsorban fogalmazott, elutasítja, hogy „védett fajt” csináljanak a menekültekből. „Itt nem a diplomáciáról van szó, hanem arról, hogy meg tudjuk-e védeni az országot és a schengeni területeket. Milyen diplomácia tudna itt segíteni? A diplomaták majd felállnak a határokra? Oda a rendőröknek kell menniük” – közölte.
Oktatás
Miközben decemberben több intézet még 40 százalék feletti eredményt jósolt a Smernek, a párt a választáson a harminc százalékot sem érte el. Ebben nagy szerepe volt a pedagógussztrájknak. Januártól oktatási intézmények százai maradtak zárva, legalább tízezer pedagógus csatlakozott a tiltakozó akcióhoz, s a tanárok több kormányellenes tüntetést is tartottak. A munkabeszüntetés több százezer gyermeket érintett. A tanárok egyebek mellett idén 140, jövőre 90 eurós béremelést szorgalmaztak. Emellett a pedagógusok továbbképzésének megoldását, illetve az intézmények felszerelését is felvették követeléseik közé.
Robert Fico azonban többször is közölte, nincs pénz a pedagógusok és a nővérek béreinek emelésére, még ha követeléseik jogosságát nem is vitatta. Ugyanakkor azt is mondta, az oktatás feltételeinek korszerűsítésére sincs mód. A kormány kissé cinikus hozzáállását mutatta, hogy miközben a tanárok plusz 400 millió euró plusz költségvetési hozzájárulást követeltek az oktatásügy számára, a kormány 200 millióval csökkentette az erre szánt kiadásokat.
A Híd egyetértett a pedagógussztrájkkal. Bugár Béla pártja január 25-i közleményében kifejtette, „különösen a miniszterelnök kijelentései és hozzáállása” után jogos a munkabeszüntetés. A párt úgy vélte, hogy az iskolaügy gondjait a „rendszerszintű változások hiánya” idézte elő. Bugár Béla akkor úgy vélte, az új kormány egyik prioritásának „egy komplex, a tudomány és iskolaügy finanszírozásáról és fejlesztéséről szóló törvény elfogadásának kell majd lennie 2030-ig”. A Híd szakpolitikusa, Prékop Mária a bumm.sk-nak adott nyilatkozatában a béremelést érintő követelésről így beszélt, első lépésként „az oktatásügyre rárakódott, túlburjánzott és gyakran céltalan bürokrácia leépítésével és az oktatásügy újra egy kézbe, az oktatásügyi minisztérium alá történő betagozásával lehetne forrásokat átcsoportosítani”. Ám a párt feltételezése szerint számtalan egyéb forrás is rendelkezésre állhat, hiszen az oktatásügy egyszerre alulfinanszírozott és pazarló, vagyis igenis lehetséges a pedagógusok bérének emelése, szemben a kormány állításaival.
Miroslav Kusy politológus az Új Szóban azon véleményének adott hangot, az oktatásügy kérdésében nem is a Híd és a Smer, hanem a Híd és a Szlovák Nemzeti Párt között lesznek a legnagyobb ellentétek. A politológus úgy vélte, a tárcát azért nem kaphatta magyar miniszter, mert az összeegyeztethetetlen lett volna a „szlovák szellemiséggel”. Az, hogy az oktatást az SNS irányítja, „újabb nacionalista lendülettel fenyeget”.
Petőcz Kálmán emberi jogi szakértő, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke az Új Szónak elmondta, hogy az új kormánynak az oktatásügyről szóló tézisei meglehetősen homályosak. Felhívta a figyelmet arra, nincs benne külön a kisebbségi oktatásról szóló rész.
Egészségügy
Az egészségügyben sem sokkal jobb a helyzet, mint az oktatásügyben. Csehországban és más uniós államokban az egészségügyre fordított költségvetési pénzek legalább 80 százalékát a betegek gyógyítására fordítják. Csak a többit a másodlagos kiadásokra. Szlovákiában viszont ennek az összegnek mindössze a 45 százalékát.
A Híd több ízben is élesen bírálta a kormány egészségügyi politikáját. Bugár Béla egy februári sajtóértekezletén kiemelte, a szlovák egészségügy költségei az EU tagállamaihoz képest nagyon magasak, ami azt jelenti, hogy nem a források hiánya a probléma, hanem azok kihasználásának módja. „Az egészségügyi ellátás minősége romlik, és Csehországhoz hasonlítva is hanyatlik. Azonban egyidejűleg növekszik az egészségügyre szánt források összege is“ – emlékeztetett Bugár Béla. Ezen forrásokat azonban véleménye szerint nem a páciensek ellátására fordítják.
A Health Policy Institute úgy vélte, a pártok egészségügyi programjai közül a Hídé volt a legjobb. Bugár Béla a választási kampány során a megoldást abban látta, hogy a következő kormánynak elsősorban válságmenedzselést kell bevezetnie egy bizonyos időszakra. „Többek között a közbeszerzéseket kellene központosítani” – jelentette ki.
Miroslav Kusy politológus ezzel kapcsolatban elmondta, a legproblematikusabb ágazat az egészségügy. Úgy vélte, ha a tárcák végső elosztásánál nem a Smer kapná meg, akkor fennállna a veszélye annak, hogy valaki feltárja, hogyan herdálták el a pénzt az ágazatban. "Az egészségügy nagyon kényes a Smer számára. Úgy tűnik, a kezükben akarják tartani, mert a további botrányok a létezésében veszélyeztetnék a pártot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egészségügyben a reformok elmaradnak, ami rossz hír" – vélte Kusy.
Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, előre feszültségeket generálhat az egészségügyben, hogy az új kormány nem kívánja bevonni az egészségügyi dolgozókat a kormányprogram kialakításába. Az alapelvekben pedig egy szóval sem tesznek említést a nővérek követeléseiről. Az egészségügyi prioritások vérszegények, véli Tomás Szalay elemző, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa.
Malina Hedvig-ügy
Válóok biztosan nem lehet a Smer, illetve az SNS és a Híd között a 2006-ban megvert diáklány ügye, hiszen 2013 decemberében Zák Malina Hedvig felvette a magyar állampolgárságot és családjával Győrbe költözött. Ugyanakkor a szlovákiai magyar kisebbség tagjai közül sokan nem felejtik el azt, hogy Fico kormányának egyes tagjai hogyan tálalták egykor az egész ügyet. Mint ismeretes, Malina Hedviget 2006 augusztusában verték meg Nyitrán azért, mert megszólalt magyarul. Személyleírása ugyan két helyi szélsőjobboldali fiatalra illett, ám az elkövetőket a rendőrség nem fogta el, sőt, az ő elbeszélésüknek adtak hitelt. Malina Hedvig ellen viszont hamis vallomástétel vádjával eljárást indítottak. Robert Fico miniszterelnök és Robert Kalinák belügyminiszter hazugnak titulálták a megvert diáklányt, és kategorikusan kijelentették, hogy a támadást csak kitalálta. Az évek óta húzódó ügynek végül magyar bíróságon kerülhet pont a végére.
