Előfizetés

Válaszol: Miklósi László, a Civil Közoktatási Platform szóvivője

Mikor mennek el a kormány köznevelési kerekasztalára?

Az nem megoldás, ha egy el nem ismerhető kerekasztalba, sőt, annak egyik albizottságába kapunk meghívást. Abban nem lehetünk partnerek, hogy egy alapjaiban elhibázott oktatási rendszert a mi részvételünkkel legitimáljanak és próbáljanak működőképes állapotba hozni. A valódi megoldás egy új, megfelelő rendszer kialakítása lenne, ám ennek a kerekasztalnak ez nem célja.

M4-es - Titkolózik a hatóság

Publikálás dátuma
2016.03.22. 06:21
A bíróságon folytatódhat a torzóban maradt M4 autópálya kivitelezői ellen indított hadjárat FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Büntetőeljárásokat is indított a Közbeszerzési Hatóság a leállított M4-es autópálya szakasz ügyében, de az nem szerepel a közleményükben, hogy pontosan milyen gyanú miatt is léptek fel. A hatóság eddig 38 közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát indította el.

Két büntetőeljárást is kezdeményezett a Közbeszerzési Hatóság a tavaly leállított M4 autópálya - mint különösen nagy értékű beruházás - egyes szakaszainak kivitelezését érintő ügyében. Az eljárás várhatóan az év első felében zárul - közölte a hatóság. Arról azonban nem számoltak be, hogy pontosan milyen gyanú alapján kezdeményezték az eljárásokat.

A Népszava kérdésére a Közbeszerzési Hatóság megismételte a közleményében foglaltak, és a nyomozás érdekeire hivatkozva, ennél többet nem voltak hajlandóak közölni.

A hatóság most - mások ügyek mellett - az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres autópálya szakaszt kivitelező a Swietelsky Magyarország Kft. - Colas Hungária Zrt., - Közgép Zrt. - A-Híd Zrt,. konzorcium, illetve a Strabag Kft. vállalkozói szerződéseit ellenőrizte, és megállapították, hogy szabálytalanságok találhatóak egyes megállapodásokban. A bűntetőeljárás megindításáról a megvádolt kivitelezők csak a sajtóból értesültek. Ez a vizsgálat is beleillik abba a sorba, amely még 2015-ben indult azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, és addigi legközelebbi szövetségese Simicska Lajos, a Közgép Zrt. tulajdonosa nyíltan szakítottak, és máig tartó háborúskodásba kezdtek.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) éppen egy éve előbb felfüggesztette, majd leállította ezt a beruházást. A kormányzat indokai között szerepelt egyebek mellett, hogy Brüsszel kartell gyanújának adott hangot, mert konzorciumok kirívóan drágán vállalták az építkezést, és az Európai Bizottság (EB) nem támogatja a beruházást. Az uniós illetékesek ezt az állítást azonban cáfolták. Ráadásul Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője több ízben is elmondta, hogy a magyar kormány 2014. végén rendeletben emelte meg a beruházás 110 milliárd költségvetését több mint 50 milliárd forinttal. Brüsszel pedig sosem támogatta az M4-es beruházást, mert indokolatlannak tartotta azt, vissza is vonta az erre irányuló magyar kérelmet. Lapunk információi szerint a NIF a mai napig nem számolt el a konzorciumokkal, ezért továbbra is a korábbi kivitelezők végzik az állagmegóvó munkákat a 29 kilométeres szakaszon.

A kormány úgy döntött, az M4-t csökkentett műszaki tartalommal, nem autópályaként építteti meg. Tasó László a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára korábban a Népszavának ezzel kapcsolatban meg is erősítette, hogy az Abony-Fegyvernek közötti szakasz eddig megépült nyomvonalát is felhasználják.

A Parlamentben is szóba került az M4 építése, Bene Ildikó fideszes országgyűlési képviselő a tegnapi ülésén Budapest és Szolnok gyorsforgalmi összeköttetéséről érdeklődött, jelezve, hogy a környéken nagyon várják a beruházás megkezdését. Tasó László azt közölte: legkésőbb 2018-ra kiépül a gyorsforgalmi kapcsolat a főváros és Szolnok között. Az M0 és Cegléd között pedig várhatóan augusztusban, míg a Cegléd-Abony-Szolnok-szakaszon legkésőbb 2017 tavaszán kezdődnek majd meg a munkálatok.

A hatóság egyébként ezidáig összesen 38 közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát indította el, s helyszíni szemlével egybekötve ellenőrzi az adott beruházás műszaki, jogi, közbeszerzés-szakmai körülményeit, akár a beépített anyagok, eszközök minőségének részletes vizsgálatát is magában foglalóan - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A közbeszerzési törvény megsértése miatt két esetben is jogorvoslati eljárás indul a Közbeszerzési Döntőbizottságnál: a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje, valamint a Szeged-Algyő vízközmű-beruházás kivitelezése kapcsán további iratbekérések, szakértő kirendelések és helyszíni ellenőrzések várhatók.

M4-es - Titkolózik a hatóság

Publikálás dátuma
2016.03.22. 06:21
A bíróságon folytatódhat a torzóban maradt M4 autópálya kivitelezői ellen indított hadjárat FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Büntetőeljárásokat is indított a Közbeszerzési Hatóság a leállított M4-es autópálya szakasz ügyében, de az nem szerepel a közleményükben, hogy pontosan milyen gyanú miatt is léptek fel. A hatóság eddig 38 közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát indította el.

Két büntetőeljárást is kezdeményezett a Közbeszerzési Hatóság a tavaly leállított M4 autópálya - mint különösen nagy értékű beruházás - egyes szakaszainak kivitelezését érintő ügyében. Az eljárás várhatóan az év első felében zárul - közölte a hatóság. Arról azonban nem számoltak be, hogy pontosan milyen gyanú alapján kezdeményezték az eljárásokat.

A Népszava kérdésére a Közbeszerzési Hatóság megismételte a közleményében foglaltak, és a nyomozás érdekeire hivatkozva, ennél többet nem voltak hajlandóak közölni.

A hatóság most - mások ügyek mellett - az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres autópálya szakaszt kivitelező a Swietelsky Magyarország Kft. - Colas Hungária Zrt., - Közgép Zrt. - A-Híd Zrt,. konzorcium, illetve a Strabag Kft. vállalkozói szerződéseit ellenőrizte, és megállapították, hogy szabálytalanságok találhatóak egyes megállapodásokban. A bűntetőeljárás megindításáról a megvádolt kivitelezők csak a sajtóból értesültek. Ez a vizsgálat is beleillik abba a sorba, amely még 2015-ben indult azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, és addigi legközelebbi szövetségese Simicska Lajos, a Közgép Zrt. tulajdonosa nyíltan szakítottak, és máig tartó háborúskodásba kezdtek.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) éppen egy éve előbb felfüggesztette, majd leállította ezt a beruházást. A kormányzat indokai között szerepelt egyebek mellett, hogy Brüsszel kartell gyanújának adott hangot, mert konzorciumok kirívóan drágán vállalták az építkezést, és az Európai Bizottság (EB) nem támogatja a beruházást. Az uniós illetékesek ezt az állítást azonban cáfolták. Ráadásul Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője több ízben is elmondta, hogy a magyar kormány 2014. végén rendeletben emelte meg a beruházás 110 milliárd költségvetését több mint 50 milliárd forinttal. Brüsszel pedig sosem támogatta az M4-es beruházást, mert indokolatlannak tartotta azt, vissza is vonta az erre irányuló magyar kérelmet. Lapunk információi szerint a NIF a mai napig nem számolt el a konzorciumokkal, ezért továbbra is a korábbi kivitelezők végzik az állagmegóvó munkákat a 29 kilométeres szakaszon.

A kormány úgy döntött, az M4-t csökkentett műszaki tartalommal, nem autópályaként építteti meg. Tasó László a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára korábban a Népszavának ezzel kapcsolatban meg is erősítette, hogy az Abony-Fegyvernek közötti szakasz eddig megépült nyomvonalát is felhasználják.

A Parlamentben is szóba került az M4 építése, Bene Ildikó fideszes országgyűlési képviselő a tegnapi ülésén Budapest és Szolnok gyorsforgalmi összeköttetéséről érdeklődött, jelezve, hogy a környéken nagyon várják a beruházás megkezdését. Tasó László azt közölte: legkésőbb 2018-ra kiépül a gyorsforgalmi kapcsolat a főváros és Szolnok között. Az M0 és Cegléd között pedig várhatóan augusztusban, míg a Cegléd-Abony-Szolnok-szakaszon legkésőbb 2017 tavaszán kezdődnek majd meg a munkálatok.

A hatóság egyébként ezidáig összesen 38 közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát indította el, s helyszíni szemlével egybekötve ellenőrzi az adott beruházás műszaki, jogi, közbeszerzés-szakmai körülményeit, akár a beépített anyagok, eszközök minőségének részletes vizsgálatát is magában foglalóan - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A közbeszerzési törvény megsértése miatt két esetben is jogorvoslati eljárás indul a Közbeszerzési Döntőbizottságnál: a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje, valamint a Szeged-Algyő vízközmű-beruházás kivitelezése kapcsán további iratbekérések, szakértő kirendelések és helyszíni ellenőrzések várhatók.