A garázda

Végre! Éppen ideje volt, hogy a bíróság megfegyelmezze Gulyás Mártont, aki mostanában civil aktivistának tünteti fel magát, noha közismerten egy agent provocateur (vagyis: provokátor, besúgó, uszító beépített ügynök). Garázdaságért elítélték, igaz, egy év próbára is bocsátották. Bár aligha remélhető, hogy pont ettől javulna meg.

Csak emlékeztetőül: ő az, aki nemrég - társaival együtt - megzavarta a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlését. Fekete György elnököt - a kormányzat hű emberét - pedig a magyar kultúra Pozsgay Imréjének nevezte. Nem pozitív értelemben. Három éve ő zavarta meg Az ember tragédiája balett adaptációjának bemutatóját is. Azért tiltakozott, mert Markó Iván balettigazgató soron kívül, pályáztatási kötelezettség nélkül, két részletben 155 millió forintos támogatást kapott a miniszterelnök kezdeményezésére. A Demokratikus Koalíció egyik rendezvényét is megpróbálta megzavarni, de akkor rajtavesztett. A párt szimpatizánsai többször megütötték és aztán a rendezők kivezették.

Gulyás Márton ma sem nyugszik. Egy nappal a Nemzeti Választási Irodánál történt sajnálatos események után újabb akcióba kezdett. Társaival a kormányzati kommunikációs plakátokra emlékeztető hirdetményeket ragasztottak ki a következő szöveggel: "A közigazgatási reformok jegyében, a további rendbontások elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. A demokrácia szünetel." És még le is szerelték a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság tábláit. Fájdalom, ezzel "csak" majdnem 40 ezer forintos kárt okoztak, pedig a rendőrség 51 ezerre becsülte és akkor ez már bűncselekmény lett volna, jelentősebb büntetési tétellel.

Így is minden dicséretet megérdemel a független és a törvényekhez ragaszkodó bíróság, amely példás ítélettel óvta meg társadalmunkat a további hasonló gaztettektől. Az pedig külön is kiemelendő, hogy amikor oly hatalmas teher hárul rájuk, a február végi akció tárgyalására már kevesebb mint egy hónapon belül sort kerítettek. Arról meg nem ők tehetnek, hogy pillanatnyilag még tart a garázdák tettét kiváltó eset nyomozása. Vagyis az még egyáltalán nem tisztázott, hogy a vagy egy tucat kigyúrt, kopasz úr miképpen akadályozhatott meg egy szocialista politikust, hogy az előbb adja be a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdését, mint az az idős hölgy, aki nála később érkezett a helyszínre.

Az viszont a tegnapi ítéletből egészen világossá vált, hogy Gulyás Márton egy garázda. Passzívan ellenszegült a rendőri intézkedésnek. Tette túlmutatott a politikai véleménynyilvánítás határain. Egyúttal megsértette a köznyugalmat, és kirívóan közösségellenesen lépett fel. Bár a bíró szerint nem keltett riadalmat, de a táblák levétele elvileg alkalmas volt a megbotránkoztatásra.

Ezzel szemben az egy nappal korábban ugyanazon a helyen a kigyúrt, kopasz urak nem sértették meg a köznyugalmat és nem voltak közösségellenesek. Riadalmat sem keltettek - noha az érintett szocialista politikus ezt nem így érezte - és semmi közük nem volt a politikai véleménynyilvánításhoz. A rendőri intézkedésnek pedig már csak azért sem állhattak ellent, mert a rendőrök nem tartották szükségesnek, hogy intézkedjenek. Az sem volt garázdaság, amikor Orbán Viktor és csapata a Kossuth téren kordont bontott.

Mindebből Gulyás Márton, sőt mindenki levonhatja a szükséges következtetéseket. Már csak arról kellene meggyőződnünk, hogy a demokrácia valóban nem szünetel.

Szerző
2016.03.23 07:09

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47

Tizenhárom éve zuhant le a szlovák katonai gép a Zempléni-hegységben

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:17
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megkoszorúzza a hejcei emlékművet
Fotó: MTI/ Vajda János
A szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása.
A tizenhárom évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.
Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok - a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő - emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert "ők is büszkén látták el feladatukat", ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették. Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél. A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára. 
Szerző
2019.01.19 17:17