„Úgy döntöttem, véget vetek az alkotmányról szóló vitának, azokról az intézkedésekről azonban nem mondok le, amelyeket az ország biztonságának erősítésére hoztam meg – fejtette ki a francia államfő. – Az ellenzék egy része ellenségesen viszonyul minden alkotmányos felülvizsgálattal szemben. Nagyon sajnálom mindezt” – fejtette ki. Hozzátette, ettől függetlenül javították a rendőrség, a csendőrség, a hadsereg, illetve a határőrség lehetőségeit arra, hogy növeljék az emberek biztonságérzetét.
Az alaptörvény módosítását azért vetette el a francia államfő, mert a szenátus ellenezte azt. S nemcsak a jobboldalnál kifogásolták az alkotmánymódosítást, hanem a baloldalon belül is akadtak bíráló hangok. Christine Taubira igazságügyi miniszter tiltakozásul januárban lemondott posztjáról, s helyét Jean-Jacques Urvoas foglalta el.
Keményen fogalmazott a jobboldal elutasítása kapcsán a szocialista képviselő, Bruno Le Roux. Mint mondta, a jobboldalt „nem érdeklik olyan kérdések, amelyek lényegesek az ország számára”. Franciaországban a tavaly november 13-án végrehajtott terrortámadás-sorozat után vezettek be rendkívüli állapotot, amelyet azóta kétszer is meghosszabbítottak.
