Titkosított válsághelyzet

Publikálás dátuma
2016.04.06 07:03
A kerítés leendő helyét jelölő piros karó a magyar–román államhatáron, Berekböszörmény közelében. Hajdú-Bihar megyében 13 telepü
Ha kiderül, hogy Orbánék minden alap nélkül hirdettek migrációs válsághelyzetet az egész ország területére, az súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság koordinátora így kommentálta lapunknak azt, hogy 10 évre titkosították, pontosan milyen okokra hivatkozva kérte a rendőrség, illetve a bevándorlási hivatal a különleges állapot elrendelését. A koordinátor az ügyben az adatvédelmi hatóság elnökéhez fordult. A honvédelmi tárca bejelentette, hamarosan befejeződik a magyar-román határ geodéziai kitűzése, egyelőre piros karók jelzik, hol húzódik majd a határzár.

Péterfalvi Attilához fordult a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi koordinátora miután kiderült, 10 évig titkosították, miért kellett az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdetni. Léderer András azt várja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, utasítsa a rendőrséget, illetve az állampolgári hivatalt, hozzák nyilvánosságra mivel indokolták a különleges jogrend bevezetését. Vizsgálja meg, valóban vannak-e az anyagban titkos információk, de ezek kivételével a többit közöljék a hatóságok.

A koordinátor lapunkat arra emlékeztette, korábban az Alkotmánybíróság kimondta, a kormány számára készített döntés-előkészítő anyagokat sem lehet egészében eltitkolni. A Helsinki Bizottság szerint igenis a nyilvánosságra tartozik, milyen alapon rendel el a kormány jogkorlátozással, jelentős katonai jelenléttel, a katonákat egyebek mellett fegyverhasználattal és igazoltatási joggal felruházó válsághelyzetet. Ha kiderül, hogy a kabinet minden alap nélkül hirdetett válsághelyzetet az egész ország területére, az súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban - fogalmazott lapunknak a koordinátor. Arra figyelmeztetett, ez különös megvilágításba helyezi a kormány ismét előhúzott javaslatát a terrorvészhelyzet intézményének bevezetéséről.

Léderer közérdekű adatigényléssel fordult az ORFK-hoz és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, hogy megtudja: pontosan mi támasztja alá az alkotmányos jogokat is korlátozó intézkedést. A két szervezet szinte szóról szóra megegyező indokokkal tagadta meg a válaszadást. Azt írták, álláspontjuk szerint indokaik 10 évig titkosak. A jogvédő a Népszavának arról beszélt, miután sem a menedékkérők, sem a tranzitzónákban tartózkodók száma nem indokolta a kormány intézkedését, ezért csak arra lehet gondolni, hogy Orbánék erőszakos cselekmények, valamely konkrét település közbiztonságát közvetlenül veszélyeztető zavargások, esetleg járvány miatt hirdettek válsághelyzetet. Ezekről viszont mindenkinek tudnia kellene. Annál is inkább, mert válsághelyzetben járványveszélyre hivatkozva bárkinek a lakásába is bemehet a rendőrség. Léderer bízik abban, hogy Péterfalvi lépni fog az ügyben.

Pintér Sándor március 9-én, a kormányülés szünetében jelentette be az egész országra érvényes különleges jogrend bevezetését. A belügyminiszter ezt részben azzal indokolta, hogy akkor Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be a határán és nem tudni, az érintett országokban feltorlódott mintegy tízezer illegális menekültben, milyen reakciókat váltanak ki ezek a döntések. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó az ATV Start című műsorában az intézkedést azzal magyarázta, a kormány egyetlen pillanat alatt nem tud válsághelyzetet elrendelni, ehhez akár egy hétre is szükség lehet Ha esetleg Szlovénia, vagy Románia felől nagyon sok menekült érkezik, akkor már nem kell előterjesztéseket fogalmazni, kormánydöntésre várni, hanem a rendőrök és a katonák tehetik a dolgukat. A Helsinki Bizottság a kihirdetést követően kommunikációs hadjáratról beszélt, amely kizárólag arra alkalmas, hogy a valódi problémákról elterelje a figyelmet.

A jogvédő szervezet tegnap arra is figyelmeztetett, milyen embertelen körülmények között várakoznak hetek óta a röszkei és tompai tranzitzónánál a hivatalosan és nem illegálisan érkező menedékkérők. A rászoruló embereknek egyetlen kerti vízcsapon kívül semmi segítséget nem adnak magyar hatóságok. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a napokban petícióban követelte, hogy a déli határátkelőknél a kormány bánjon emberségesebben a menekültekkel, és tegye lehetővé, hogy a bajbajutottaknak segíthessenek a civilek. A felhíváshoz a közösség honlapján vagy Facebook-oldalán lehet csatlakozni.

Eközben a Honvédelmi Minisztérium az MTI-nek elmondta, a napokban befejeződik a magyar-román határ geodéziai kitűzése. Kerítés még nem épül, a leszúrt piros karók a határ pontos kijelölésére szolgálnak. Kelebia és Ásotthalom között a magyar-szerb szakaszon viszont már készül a plusz határzár a mostanáig csak gyors telepítésű drótakadállyal védett területen.

Schulz nyilatkozata miatt lép a KDNP
Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi a KDNP Martin Schulz Szegedet érintő nyilatkozata miatt. Az EP elnöke egy márciusi lapinterjúban Szegeddel kapcsolatban úgy fogalmazott, "elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni".
A nyilatkozat miatt a helyi Fidesz korábban aláírásgyűjtést indított, Lázár János kancelláriaminiszter pedig a múlt csütörtökön közölte, van olyan település, amely Brüsszellel tárgyal és be akarja fogadni a migránsokat, de korrekt lenne, ha erről a szegedieket is megkérdeznék, várható volt, hogy a kisebbik kormánypárt is akciót hirdet.
A fideszes kezdeményezést a szocialista városvezetés Szegedhez méltatlan és végtelenül ostoba lejáratási kísérletnek nevezte. Arra figyelmeztettek, menekülteket letelepítéséről nemzetközi egyezmények ellenére vagy azok figyelembevétele nélkül egy város polgármestere nem tud "külön alkut" kötni.


Jövő vasárnaptól változik a repülőtéri buszok menetrendje

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasárnapi forgalom kiugróan magas, így a járatok sűrítéséről döntöttek.
Az eddiginél sűrűbben, tízpercenként jár március 31-től vasárnap napközben a repülőtéri 100E járat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Mint írják, a járat kihasználtságáról szóló adatok szerint az utasok száma továbbra is dinamikusan növekszik, a vasárnapi forgalom pedig kiugróan magas a hét többi napjához képest is. „A BKK 2019. március 31-től vasárnap napközben sűríti a 100E repülőtéri autóbusz menetrendjét, így a legforgalmasabb utazási időszakokban, 7 és 19 óra között tízpercenként indulva biztosít közvetlen eljutást a belváros és a repülőtér között. A BKK továbbra is figyelemmel kíséri az autóbusz kihasználtságának alakulását és szükség esetén mentesítő autóbuszokat állít forgalomba” – olvasható a közleményben.

Megint éheztettek egy családot a tranzitzónában a magyar hatóságok, közbelépett Strasbourg

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:25
A tompai tranzitzóna a 2017-es átadáskor - illusztráció
Fotó: AFP/ ATTILA KISBENEDEK
A Helsinki Bizottság közölte, hogy a házaspár – akiket hat gyermekükkel tartanak fogva a tranzitban – március 19. óta nem kapott enni.
Fél órája kaptuk meg a strasbourgi bíróság legújabb azonnali intézkedését, amiben utasítják a magyar hatóságokat, hogy adjanak enni a tranzitzónában fogvatartott iraki ügyfeleinknek” – közölte a Magyar Helsinki Bizottság a Facebook-oldalán. Mint írják, a házaspár, akiket hat gyermekükkel tartanak fogva a tranzitban, március 19. óta nem kapott enni. „Reméljük, hogy most, péntek este, már kapnak végre vacsorát” – teszik hozzá. A jogvédő szervezet kiemeli, hogy 2018 augusztusa óta ez a kilencedik eset, amikor azért kell Strasbourgig menniük, hogy fogvatartottak enni kapjanak.