Titkosított válsághelyzet

Publikálás dátuma
2016.04.06 07:03
A kerítés leendő helyét jelölő piros karó a magyar–román államhatáron, Berekböszörmény közelében. Hajdú-Bihar megyében 13 telepü
Ha kiderül, hogy Orbánék minden alap nélkül hirdettek migrációs válsághelyzetet az egész ország területére, az súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság koordinátora így kommentálta lapunknak azt, hogy 10 évre titkosították, pontosan milyen okokra hivatkozva kérte a rendőrség, illetve a bevándorlási hivatal a különleges állapot elrendelését. A koordinátor az ügyben az adatvédelmi hatóság elnökéhez fordult. A honvédelmi tárca bejelentette, hamarosan befejeződik a magyar-román határ geodéziai kitűzése, egyelőre piros karók jelzik, hol húzódik majd a határzár.

Péterfalvi Attilához fordult a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi koordinátora miután kiderült, 10 évig titkosították, miért kellett az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdetni. Léderer András azt várja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, utasítsa a rendőrséget, illetve az állampolgári hivatalt, hozzák nyilvánosságra mivel indokolták a különleges jogrend bevezetését. Vizsgálja meg, valóban vannak-e az anyagban titkos információk, de ezek kivételével a többit közöljék a hatóságok.

A koordinátor lapunkat arra emlékeztette, korábban az Alkotmánybíróság kimondta, a kormány számára készített döntés-előkészítő anyagokat sem lehet egészében eltitkolni. A Helsinki Bizottság szerint igenis a nyilvánosságra tartozik, milyen alapon rendel el a kormány jogkorlátozással, jelentős katonai jelenléttel, a katonákat egyebek mellett fegyverhasználattal és igazoltatási joggal felruházó válsághelyzetet. Ha kiderül, hogy a kabinet minden alap nélkül hirdetett válsághelyzetet az egész ország területére, az súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban - fogalmazott lapunknak a koordinátor. Arra figyelmeztetett, ez különös megvilágításba helyezi a kormány ismét előhúzott javaslatát a terrorvészhelyzet intézményének bevezetéséről.

Léderer közérdekű adatigényléssel fordult az ORFK-hoz és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, hogy megtudja: pontosan mi támasztja alá az alkotmányos jogokat is korlátozó intézkedést. A két szervezet szinte szóról szóra megegyező indokokkal tagadta meg a válaszadást. Azt írták, álláspontjuk szerint indokaik 10 évig titkosak. A jogvédő a Népszavának arról beszélt, miután sem a menedékkérők, sem a tranzitzónákban tartózkodók száma nem indokolta a kormány intézkedését, ezért csak arra lehet gondolni, hogy Orbánék erőszakos cselekmények, valamely konkrét település közbiztonságát közvetlenül veszélyeztető zavargások, esetleg járvány miatt hirdettek válsághelyzetet. Ezekről viszont mindenkinek tudnia kellene. Annál is inkább, mert válsághelyzetben járványveszélyre hivatkozva bárkinek a lakásába is bemehet a rendőrség. Léderer bízik abban, hogy Péterfalvi lépni fog az ügyben.

Pintér Sándor március 9-én, a kormányülés szünetében jelentette be az egész országra érvényes különleges jogrend bevezetését. A belügyminiszter ezt részben azzal indokolta, hogy akkor Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be a határán és nem tudni, az érintett országokban feltorlódott mintegy tízezer illegális menekültben, milyen reakciókat váltanak ki ezek a döntések. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó az ATV Start című műsorában az intézkedést azzal magyarázta, a kormány egyetlen pillanat alatt nem tud válsághelyzetet elrendelni, ehhez akár egy hétre is szükség lehet Ha esetleg Szlovénia, vagy Románia felől nagyon sok menekült érkezik, akkor már nem kell előterjesztéseket fogalmazni, kormánydöntésre várni, hanem a rendőrök és a katonák tehetik a dolgukat. A Helsinki Bizottság a kihirdetést követően kommunikációs hadjáratról beszélt, amely kizárólag arra alkalmas, hogy a valódi problémákról elterelje a figyelmet.

A jogvédő szervezet tegnap arra is figyelmeztetett, milyen embertelen körülmények között várakoznak hetek óta a röszkei és tompai tranzitzónánál a hivatalosan és nem illegálisan érkező menedékkérők. A rászoruló embereknek egyetlen kerti vízcsapon kívül semmi segítséget nem adnak magyar hatóságok. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a napokban petícióban követelte, hogy a déli határátkelőknél a kormány bánjon emberségesebben a menekültekkel, és tegye lehetővé, hogy a bajbajutottaknak segíthessenek a civilek. A felhíváshoz a közösség honlapján vagy Facebook-oldalán lehet csatlakozni.

Eközben a Honvédelmi Minisztérium az MTI-nek elmondta, a napokban befejeződik a magyar-román határ geodéziai kitűzése. Kerítés még nem épül, a leszúrt piros karók a határ pontos kijelölésére szolgálnak. Kelebia és Ásotthalom között a magyar-szerb szakaszon viszont már készül a plusz határzár a mostanáig csak gyors telepítésű drótakadállyal védett területen.

Schulz nyilatkozata miatt lép a KDNP
Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi a KDNP Martin Schulz Szegedet érintő nyilatkozata miatt. Az EP elnöke egy márciusi lapinterjúban Szegeddel kapcsolatban úgy fogalmazott, "elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni".
A nyilatkozat miatt a helyi Fidesz korábban aláírásgyűjtést indított, Lázár János kancelláriaminiszter pedig a múlt csütörtökön közölte, van olyan település, amely Brüsszellel tárgyal és be akarja fogadni a migránsokat, de korrekt lenne, ha erről a szegedieket is megkérdeznék, várható volt, hogy a kisebbik kormánypárt is akciót hirdet.
A fideszes kezdeményezést a szocialista városvezetés Szegedhez méltatlan és végtelenül ostoba lejáratási kísérletnek nevezte. Arra figyelmeztettek, menekülteket letelepítéséről nemzetközi egyezmények ellenére vagy azok figyelembevétele nélkül egy város polgármestere nem tud "külön alkut" kötni.


Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap