Előfizetés

Drágán fizettük vissza az olcsóbb hitelt

Visszafizette Magyarország az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitelből lehívott 5,5 milliárd euró utolsó, 1,5 milliárd eurós részletét is - jelentette be tegnap Varga Mihály gazdasági miniszter. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott 8,8 milliárd eurót már 2013. nyarán törlesztette a kormány. Összesen 20 milliárd eurós hitelt vett fel 2008-2009-ben a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány, ám abból csak 14,3 milliárd eurót használtak fel az éppen regnáló kormányok. 

A tárcavezető állítása szerint a lépéssel formálisan is teljessé vált a kormány törekvése, hogy a finanszírozás oldaláról is megteremtse gazdaságpolitikájának függetlenségét. Varga Mihály úgy vélte, a válság okozta problémákat, súlyosbított a baloldali kormányok adó emelésre, megszorításokra és a családok terheinek növelésére épülő hibás gazdaságpolitikája. 

Az állítólag működő mostani reformok, és a növekvő gazdaság ellenére az Orbán-kormányok eddig egyetlen egykor visszavont juttatást sem adtak úgymond vissza - jegyezte meg a Népszavának Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere, aki emlékeztetett arra, hogy a gazdasági világválság idején - 2008. októbere és 2009. februárja között - gyakorlatilag minden európai országban befagytak a kötvénypiacok. Ráadásul 2008. októberében hazánk ellen egyes brókercégek és egy magánszemély a forint és magyar tőzsdei részvények ellen támadást indított, amelyet később több külföldi pénzügyi felügyelet is elismert, majd eljárásokat kezdeményezett az elkövetők ellen, sőt, különböző mértékű büntetéseket is kiszabtak emiatt - emlékeztetett Veres János. A szocialista kormány gyors lépéssel, az IMF-től és az EB-től felvett kedvező kamatozású hitellel sikerrel védte ki ezt a támadást. 

Varga Mihály tájékoztatóján hangsúlyozta, Magyarország a nemzetközi hitelek helyett még inkább a piaci alapú finanszírozásra tért át az IMF-EB hitel törlesztésével. Veres János szerint azonban ez egyáltalán nem előnyös az országnak, mint ahogy az sem volt jó ötlet, hogy évekkel a lejárat előtt, az olcsóbb IMF hitelt drágább piaci hitelből törlesztette az Orbán-kormány. 

Az emberektől elkobzott magán-nyugdíjpénztári vagyont az adósság csökkentésére kellett volna fordítani, de ez csak részben történt meg. A Fidesz állításával ellentétben pedig az államadósság nem csökkent, hanem forintban, vagy devizában kifejezett értéke folyamatosan nő - tette hozzá Veres János.

Varga Mihály a tegnapi tájékoztatóján bejelentette, hogy a magyar kormány szakmai vitában áll az Eximbank kihelyezései miatt az Eurostattal, az EU statisztikai hivatalával, és kész a bíróság előtt is megvédeni álláspontját. Ha a szakmai vita kedvezőtlenül végződik számunkra, akkor bírósághoz fordulunk - mondta. Megjegyezte, kicsit célzottnak tartjuk az Eurostat felvetését, az elmúlt években ugyanis ezt a problémát nem jelezte az uniós intézmény. 

Újabb adalékok az offshore-botrányhoz

Publikálás dátuma
2016.04.07. 07:22
A szocialista kormány megakadályozta, hogy az olajcég osztrák kézre kerüljön FOTÓ: NÉPSZAVA
A panamai eredetű offshore-botrány napról napra dagad, s úgy tetszik az adatokat közlők jól végiggondolt, célzott információkkal kívánják meglepni a világot. Eközben újabb magyar szál csak egy akadt, amelyhez egy évekkel ezelőtti Mol-ügylet is kapcsolódik.

Amióta a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda tranzakcióiról kiszivárogtatott hatalmas mennyiségű bizalmas dokumentum nyilvánosságra került a nemzeti adóhatóságok arra kíváncsiak, hogy akad-e az érintettek között olyan adóalanyuk, aki elkövette az adócsalás (a magyar jogban költségvetési csalás) bűntettét. A Direkt36, a Falter című osztrák lappal karöltve tegnap egy olyan, magyar vonatkozású ügyletről számolt be, amely nemcsak, hogy megfelelt az érvényes jogszabályoknak, de az állam érdekeit is szolgálta. Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank volt elnöke hivatali ideje alatt, amely a 2002 és 2010 közötti időszakra esett, működtetett egy panamai offshore-céget, amelyen keresztül Heinrich Pecinával volt üzleti kapcsolatban, 2007 és 2009 között - erről az Index számolt be. (Az osztrák befektetőnek az FHB Bankban, valamint a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary-ben van érdekeltsége.)

Ebben az időszakban, mint emlékezetes, az ugyancsak osztrák OMV meg akarta venni a Molt, amely ügynek különböző oldalakon mindkét érintett a szereplője volt. A Falter nyomozása szerint jelentős, milliárdos nagyságrendű pénzmozgás volt Heinrich Pecina érdekeltségei és az Erős János tulajdonában lévő, panamai bejegyzésű Garuda Group között. Ennek kapcsán pénzmosás gyanújával vizsgálódtak is az osztrák hatóságok, de tavaly a nyomozás eredménytelenül zárult. Az osztrák hetilap arról is ír, hogy Heinrich Pecina egy cége 2007-ben 6,1 százalékos tulajdonrészt szerzett a Molban, amit azonnal továbbadott az OMV-nek, a lap forrásai szerint a tőzsdei árfolyamnál jóval drágábban. Ezzel Pecina vélhetően elég jól járt, de a magyar kormány - az Erős János vezette MFB közreműködésével - végül megakadályozta, hogy az osztrákok megszerezzék a Molt. Így elhárult annak a veszélye, hogy a magyar olajtársaságban ma németül folyjanak a megbeszélések.

Az egyes országok vezetői is sorra megszólalnak az offshore-botrány kapcsán. David Cameron brit miniszterelnöknek és közvetlen családtagjainak nincsenek olyan befektetései offshore alapokban, amelyekből "a jövőben" anyagi hasznuk származna - hangsúlyozta szerdai közleményében a Downing Street. A kormányfő 2010-ben elhunyt édesapjának, Ian Cameronnak részesedése volt egy offshore befektetési cégben, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

Egy másik kormányfő, az izlandi Sigmundur David Gunnlaugsson, viszont a korábbi hírekkel szemben csak ideiglenesen félreáll, de végérvényesen nem mond le posztjáról, miután kiderült, hogy ő és felesége a panamai dokumentumok szerint közel 4 millió dollár (több mint egymilliárd forint) értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején.

Ugyanakkor Franciaország felkéri a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy nyilvánítsa adózási kérdésekben nem együttműködő országnak Panamát a világ prominenseinek pénzügyi titkait megszellőztető offshore-botrányt miatt – jelentette be Michel Sapin francia pénzügyminiszter szerdán.

Pogátsa Zoltán közgazdász Kettősmérce-blogjában arról ír, hogy nemzetgazdasági szempontból is igen jelentős összegek került Magyarországról is offshore cégekbe. A Tax Justice Network (TJN) nevű nemzetközi szervezet szerint Magyarország benne van a húsz legnagyobb offshore vesztes között, és az államadósságunk két és félszeresét kitevő összeg vándorolt el az országból offshore-ba a rendszerváltás óta. Ha igaz a szám, a masszív adóelkerülés kiküszöbölésével gyakorlatilag az összes eddigi megszorítás feleslegesnek bizonyult volna - írja. Míg azonban a nemzetközi sajtó tele volt ezzel az állítással, addig a magyar kormányok egyike sem vizsgálta meg a TJN kutatóinak számításait. Vajon miért?

Offshore cégek létrehozása önmagában az esetek többségében legális. Nem legális viszont anonim számlákon vagyont eltitkolni az adóhatóság elől. Márpedig többségében ez történik - tette hozzá Pogátsa.

Tiborcz milliárdossal üzletelt

Publikálás dátuma
2016.04.06. 22:27
Tiborcz István Orbán Viktorral. Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava
Egy szaúdi üzletembernek adta el a József nádor tér sarki épületét, a volt Postabank-székházat az a cég, amely Tiborcz Istvánhoz (Orbán Viktor vejéhez) köthető – írja a Heti Válasz ma megjelenő számában, amelyben arra is kitérnek, hogy a szóban forgó szaúdi üzletembert korábban az FBI is kereste.

Az az AMX Nador House Hungary Kft. vásárolta meg a volt Postabank-székházat, amely cégnek az egyik tulajdonosa az a BDPST Zrt., amelynek bejegyzéséhez az illetéket Tiborcz István tette le. A vállalkozás március végén egy jordániai üzletember, Ammar M. A. Abu Namous kezébe került és átnevezték Pharaon-Kappa Kft-re. A Heti Válasz korábban arról írt, hogy ez a cég az arab milliárdoshoz, Ghaith Pharaonhoz köthető, az ő nevében járt el a jordániai férfi is.