Bayer Zsolt és a patkányozás

Nem kevesebb, mint hatszor szerepel ez a szókép Bayer Zsolt legutóbbi publicisztikájában. Csak a szokásos. Már felháborodni sem háborodunk fel. Legyintünk.(...) Magyarországon nagy hagyományai vannak a dehumanizáló szóképeknek. Az 1920-as évek elején a Horthy-rendszer egyik kurzusírója, Tormay Cécile a Bujdosókönyv című antiszemita naplójegyzetében "patkányforradalomként" aposztrofálta az 1918-as forradalmat, és érzékletesen írja le, hogyan "tépték le a kanálisrácsokat" a patkányok, avagy a "kócos görbelábúak" - tehát a zsidók, akiket úgy en bloc azonosít a szocialista és liberális mozgalmakkal. Tormay-nak a jelenlegi hatalom szobrot emeltetett Budapesten(...) Hasonló a helyzet Wass Alberttel, akinek A patkányok honfoglalása című írása ma igen népszerű a magyar jobboldalon. (...) Sokan azzal védik Wasst, hogy ő nem a zsidóság allegóriájának szánta a patkányokat, "csak" a baloldali mozgalmakénak. Az, hogy az írást 1944-ben a kolozsvári gettó felszámolása idején jelentette meg az Ellenzék című szélsőjobboldali lapban, nem túlságosan kedvez ennek az értelmezésnek. De a lényeg nem is ez: hanem az, hogy Wass a társadalom egy csoportját idegen, élősködő, értéket nem termelő, kártevő szubhumán elemként ábrázolta. És ez bizony közös Tormay, Wass és Bayer írásaiban. Még akkor is, ha Bayer nem a zsidókra, még csak nem is általában a baloldaliakra, hanem "csupán" a baloldali-liberális újságírókra vonatkoztatta a patkányozását. (...)