A tranzakcióval kapcsolatos utolsó számításokat a napokban végzik el a felek a bank 2015-ös mérlegének auditált számai, illetve a 2016-2020-ig tartó időszakra szóló üzleti terve alapján - mondta hétvégi interjújában Jelasity Radován. A tervek nem változtak, az EBRD és a magyar állam is 15-15 százalékban lesz tulajdonos az Erste Bank Hungary-ben - jegyezte meg a bank elnök-vezérigazgatója.
A tranzakció nyélbe ütésének időpontja árulkodó, egyfajta bizalmatlanságot sugall. Ugyanis az üzlet egyik feltételéül a bankadó további csökkentését kötötte ki az eladó, amit a kormány az EBRD-vel kötött szerződésében vállalt is. Az adócsökkentés feltételeit és mértékét a 2017. évi költségvetéssel párhuzamosan elfogadandó jövő évi adótörvényekben kell szentesíteniük a parlamenti képviselőknek.
A Erste tulajdonrész-vásárlást tavaly februárban jelentette be Orbán Viktor kormányfő, ám azóta egyre csak húzódik a tranzakció. Legutóbb tavaly ősszel a bank attól tette függővé az ügylet megkötését, hogy az év végéig "barátságosan" megoldódik-e a Quaestor befektetők ügye. Mint ismeretes a kártérítés jó részét egy korábbi verzióban a bankokra hárították volna. Mára ez a veszély elhárult, így már csak a bankadó további csökkentésének megerősítését várja az osztrák tulajdonú bank vezetése.
Az Erste Bank tavaly "egy szintet felfelé lépett": a lakossági új hitel folyósításban az előző évhez képest közel 40 százalékos bővülést értek el, a nem teljesítő hitelállomány pedig jelentősen csökkent, bár a nettó kamatbevétel visszaesett és a nettó veszteség 72,6 millió euró (mintegy 22,5 milliárd forint) volt. 2016 végére azonban már nyereséget vár a bank - számolt be az elnök-vezérigazgató.
