Ráadásul csupán az adathalmaz negyede valódi elemzés, a maradék, mintegy 60 ezer oldal olyan közvélemény-kutatási nyersanyag, amelynek szakértők szerint az iratok közt nem is lenne keresnivalója. Emellett a formátum miatt az anyagokban keresni, azokból másolni nem lehet, továbbá az sem látható, mikor keletkeztek, és ki írta azokat.
Az anyagokból kiderült, hogy a Századvég számos "igen érdekes" közvélemény-kutatást végzett 2012 és 2014 között. Egy több száz oldalasra felduzzasztott kutatási jelentés született például arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a termelői piacok hangulatával, és ennek függvényében mely párttal szimpatizálnak. A válaszokból valamiként arra a következtetésre jutottak, hogy aki teljes mértékben elégedett a vásárok hangulatával, az nagy valószínűséggel MSZP-szavazó, ha inkább elégedetlen, akkor jó eséllyel LMP-s.
A két kérdést - a piacok látogatására és a pártszimpátiára vonatkozót - nem egymással összefüggésben, hanem külön-külön tették fel a kérdezőbiztosok, ezzel is gyarapítva az oldalszámot. Emellett a terjedelmet úgy is növelték, hogy a kutatásokat feldolgozó számítógépes programmal nemcsak a releváns kérdéspárokat elemeztették ki, hanem mindent mindennel, így tökéletesen értelmetlen és értelmezhetetlen adatok keletkeztek óriási mennyiségben. Az adatokból készült úgynevezett kutatási gyorsjelentések emiatt általában legalább két-háromszáz oldalasak, de gyakori az ezer-, és előfordul öt-tízezer oldalas is. Hasonlóan "érdekes" az az 1100 oldalas kutatás, amelyből kiderült, hogy akik szerint az erdőtelepítés beletartozik a közfoglalkoztatottak munkakörébe, majdnem minden második megkérdezett vállalna munkát külföldön, ám azok körében, akik szerint a gépjárműjavítás is a közfoglalkoztatottak dolga, már csak 37,5 százalékos ez az arány.
A portál által megkérdezett szakemberek szerint a Századvég "grafomániája" szakmailag vállalhatatlan, akár nemtörődömségből, akár oldalszám gyarapítás céljából írtak ennyit. Az ilyen mindent mindennel összevető elemzéseknek egyetlen előnyük van: nem kell velük foglalkozni, mivel nem kell törődni a leválogatással, vagyis az értelmezhető kérdéspárok kiválasztásával, a megfelelő számítógépes program automatikusan lefuttat minden lehetőséget. A Századvég-dokumentumok így inkább tűnnek szakmai szempontból nyersanyagnak, mert a kutatócégek általában csak az ezekről készült 5-10 oldalas kiértékeléseket adják ki a megrendelőknek - ilyet egyébként a Századvég is készített.
A tanulmányokkal kapcsolatban a Magyar Liberális Párt hűtlen kezelés gyanúja és közérdekű adat visszatartása miatt feljelentést tesz. Fodor Gábor pártelnök szerint ugyanis a közvéleménynek tudni kell, hogy a Századvég részéről kik tekinthettek bele titkosított iratokba. Az ügyben a Párbeszéd Magyarországért is feljelentést tett gazdasági csalás és hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen. "Egyértelmű vált, hogy a Századvég nem más, mint egy pénzmosoda, amin keresztül nagy valószínűséggel Habony Árpádot és Orbán Viktor más titkos tanácsadóit és egyéb hűbéreseit fizetik" - vélekedett Tordai Bence szóvivő.
Megírtuk, a Századvég Politikai Iskola, a Századvég Gazdaságkutató és a Strategopolis konzorciumától rendelt tanulmányok megismeréséért a Vs.hu munkatársa, Joó Hajnalka még 2012-ben, még az Origo újságírójaként perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a szerződéssel kapcsolatban. Az ügy végére 2015 novemberében tett pontot a Kúria, amely helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, s kötelezte a Miniszterelnökséget az adatok kiadására. A tárca korábban rendre arra hivatkozva tagadta meg a közpénzből fizetett Századvég-anyagok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő tanulmányok, amelyek közzététele nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeket sértene. A másodfokú eljárásban arra hivatkoztak, hogy a dolgozatok szerzői jogvédelem alá esnek, ezt azonban a Fővárosi Ítélőtábla nem fogadta el, mivel a szerzői jogi törvény nem ír elő a megismerhetőséggel kapcsolatos korlátozásokat. Az ítélet után a kormány úgy módosította a törvény, hogy ne lehessen közzétenni a hatálya alá eső anyagokat, ám a Kúria szerint ez nem vonatkozik a három éve indult keresetre.
Reagált a Századvég
A Századvég szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből egyértelműen kitűnik, hogy a Századvéggel kapcsolatosan a vs.hu következetesen valótlanságokat állít és tudatosan tájékoztatja félre a közvéleményt. Mindezt megerősíti a mai napon a vs.hu portál által írt, a Századvég-tanulmányokkal kapcsolatos írás is, ugyanis szerintük nem igaz, hogy a Magyar Kormány négymilliárd forintot fizetett ezekért a tanulmányokért a Századvégnek, ezért a Századvég sajtó-helyreigazítási pert indít a vs.hu ellen.
A Századvég minden esetben az előírásoknak és a megrendelések szakmai- és formai követelményeinek megfelelő, a teljesség igényével elkészített anyagokat nyújtott át a teljesítései során. A Századvég egyben visszautasítja a cikk szerzőinek szakmaiatlan állításait, melyek a legtöbb esetben a közvélemény-kutatási adatok találomra történő kiválasztásából és az összefüggések téves értelmezéséből állnak. A cég azt kérte a vs.hu-tól, hogy nevezze meg azokat a cikkben említett, „közvélemény-kutatások készítésében jártas, a piacot évtizedek óta ismerő szakértő” kollégákat, akik szakmailag minősítették számukra a dokumentumokat, mert ha valóban ilyen kiváló szakemberek segítették a vs.hu munkáját, akkor nehezen képzelhető el, hogy nem csupán a félrevezetés szándéka vezérelte az ismeretlen szerzőket.
