Vasárnapi zár - A DK a tönkretett vállalkozók kártalanítását sürgeti

Publikálás dátuma
2016.04.12. 14:29
Illusztráció/Getty Images
A Demokratikus Koalíció azt követeli a kormánytól, hogy kártalanítsa azt a 2500 magyar kisvállalkozót, akiket a párt szerint tönkretettek a vasárnapi boltbezárással.

Oláh Lajos keddi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Fidesz újabb politikai kudarcot volt kénytelen elkönyvelni azzal, hogy feloldják a vasárnapi boltzárat. Az emberek visszakapják a jogot, hogy szabadon dönthessenek a vasárnapjukról, de azok nem kapják vissza a megélhetésüket, akiknek a kisvállalkozásuk tönkrement a vasárnapi boltbezárás miatt - mondta a független képviselő, közölve: a KSH adatai szerint 2500 kisvállalkozás ment tönkre, ami tízezer foglalkoztatottat is jelenthet.

A kormány megint az ellenkezőjét csinálta annak, amiről beszélt, a DK szerint a kabinetnek nem a "fideszes oligarchákat", hanem a családi vállalkozásokat kellett volna támogatnia - jelentette ki.

Szerző

Századvég-saga: drasztikus nyugdíjreform, fizetős állami egészségügy

Publikálás dátuma
2016.04.12. 14:17
Fotó: Vajda József
Több évnyi per után jutott hozzá a VS.hu az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég intézet több tízezer oldalnyi kutatásához és elemzéséhez. Cikksorozatuk harmadik részében feltárul, hogy az érdemi kutatásokban milyen kormányzati ötleteket szondázott a cég, illetve milyen válaszok érkeztek a választóktól, amikor egy-egy emblematikus ügyről kellett véleményt mondani.

  • Hajlandó volna szükség esetén részben vagy egészben lemondani egyes TB-ellátásokról – például az ingyenes kórházi kezelésről vagy nyugdíjról - ha cserébe kevesebb járulékot kellene fizetnie? – szegezték a kérdést 834, véletlenszerűen kiválasztott embernek a Századvég kérdezőbiztosai 2012 márciusában.

  • A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából készült felmérés alapvetően a vállalkozói kedvet és az adózási hajlandóságot szondázta, utolsóként került a kérdések közé a fizetős állami egészségügyet és drasztikus nyugdíjreformot előrevetítő puhatolózás.

  • Egy hónappal később egy a közigazgatási reformot vizsgáló felmérésben - a járási rendszerre való átállás minősítése mellett - arra vártak választ a megkérdezettektől, hogy hajlandóak lennének-e többet fizetni azért, hogy továbbra is biztosítva legyen környezetükben az oktatás és az egészségügyi ellátás, illetve azért, hogy a kulturális intézmények működése ne kerüljön veszélybe.

  • A dohánytermék-árusítás állami monopolizálása óta visszatérő pletyka, hogy a kormány a nemzeti dohányboltokhoz hasonló hálózatba terelné a röviditalok árusítását is. Bár a gazdasági tárca évek óta kitartóan cáfolja a híreszteléseket, egy 2012 novemberi kutatásban egyértelműen ott a kérdés. Hogy a felmérés eredményének volt-e köze ahhoz, hogy mindebből egyelőre nem lett semmi, nem tudni biztosan, a megkérdezettek 60 százaléka mindenesetre ellenezte a változtatást.

A grafikonokat itt nézheti meg!

A teljes cikket itt olvashatja.

Megírtuk: Ravasz, de átlátszó manipuláció

Igen érdekes módszerrel adta ki a Miniszterelnökség a kiperelt, 4,1 milliárd forint értékű Századvég-elemzéseket a VS.hu-nak. Lázár János tárcája ugyanis az eredetileg ígért 30 ezer oldal helyett mintegy 80 ezer oldalnyi dokumentumot küldött a portálnak: mindezt úgy oldották meg, hogy az ábrákat és a betűméretet felnagyították.

Ráadásul csupán az adathalmaz negyede valódi elemzés, a maradék, mintegy 60 ezer oldal olyan közvélemény-kutatási nyersanyag, amelynek szakértők szerint az iratok közt nem is lenne keresnivalója. Emellett a formátum miatt az anyagokban keresni, azokból másolni nem lehet, továbbá az sem látható, mikor keletkeztek, és ki írta azokat.

Az anyagokból kiderült, hogy a Századvég számos "igen érdekes" közvélemény-kutatást végzett 2012 és 2014 között. Egy több száz oldalasra felduzzasztott kutatási jelentés született például arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a termelői piacok hangulatával, és ennek függvényében mely párttal szimpatizálnak. A válaszokból valamiként arra a következtetésre jutottak, hogy aki teljes mértékben elégedett a vásárok hangulatával, az nagy valószínűséggel MSZP-szavazó, ha inkább elégedetlen, akkor jó eséllyel LMP-s.

Pert indít a Századvég
A Századvég szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből egyértelműen kitűnik, hogy a Századvéggel kapcsolatosan a vs.hu következetesen valótlanságokat állít és tudatosan tájékoztatja félre a közvéleményt. Mindezt megerősíti a mai napon a vs.hu portál által írt, a Századvég-tanulmányokkal kapcsolatos írás is, ugyanis szerintük nem igaz, hogy a Magyar Kormány négymilliárd forintot fizetett ezekért a tanulmányokért a Századvégnek, ezért a Századvég sajtó-helyreigazítási pert indít a vs.hu ellen.
A Századvég minden esetben az előírásoknak és a megrendelések szakmai- és formai követelményeinek megfelelő, a teljesség igényével elkészített anyagokat nyújtott át a teljesítései során. A Századvég egyben visszautasítja a cikk szerzőinek szakmaiatlan állításait, melyek a legtöbb esetben a közvélemény-kutatási adatok találomra történő kiválasztásából és az összefüggések téves értelmezéséből állnak. A cég azt kérte a vs.hu-tól, hogy nevezze meg azokat a cikkben említett, „közvélemény-kutatások készítésében jártas, a piacot évtizedek óta ismerő szakértő” kollégákat, akik szakmailag minősítették számukra a dokumentumokat, mert ha valóban ilyen kiváló szakemberek segítették a vs.hu munkáját, akkor nehezen képzelhető el, hogy nem csupán a félrevezetés szándéka vezérelte az ismeretlen szerzőket.

Szerző
Témák
Századvég

Századvég-saga: drasztikus nyugdíjreform, fizetős állami egészségügy

Publikálás dátuma
2016.04.12. 14:17
Fotó: Vajda József
Több évnyi per után jutott hozzá a VS.hu az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég intézet több tízezer oldalnyi kutatásához és elemzéséhez. Cikksorozatuk harmadik részében feltárul, hogy az érdemi kutatásokban milyen kormányzati ötleteket szondázott a cég, illetve milyen válaszok érkeztek a választóktól, amikor egy-egy emblematikus ügyről kellett véleményt mondani.

  • Hajlandó volna szükség esetén részben vagy egészben lemondani egyes TB-ellátásokról – például az ingyenes kórházi kezelésről vagy nyugdíjról - ha cserébe kevesebb járulékot kellene fizetnie? – szegezték a kérdést 834, véletlenszerűen kiválasztott embernek a Századvég kérdezőbiztosai 2012 márciusában.

  • A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából készült felmérés alapvetően a vállalkozói kedvet és az adózási hajlandóságot szondázta, utolsóként került a kérdések közé a fizetős állami egészségügyet és drasztikus nyugdíjreformot előrevetítő puhatolózás.

  • Egy hónappal később egy a közigazgatási reformot vizsgáló felmérésben - a járási rendszerre való átállás minősítése mellett - arra vártak választ a megkérdezettektől, hogy hajlandóak lennének-e többet fizetni azért, hogy továbbra is biztosítva legyen környezetükben az oktatás és az egészségügyi ellátás, illetve azért, hogy a kulturális intézmények működése ne kerüljön veszélybe.

  • A dohánytermék-árusítás állami monopolizálása óta visszatérő pletyka, hogy a kormány a nemzeti dohányboltokhoz hasonló hálózatba terelné a röviditalok árusítását is. Bár a gazdasági tárca évek óta kitartóan cáfolja a híreszteléseket, egy 2012 novemberi kutatásban egyértelműen ott a kérdés. Hogy a felmérés eredményének volt-e köze ahhoz, hogy mindebből egyelőre nem lett semmi, nem tudni biztosan, a megkérdezettek 60 százaléka mindenesetre ellenezte a változtatást.

A grafikonokat itt nézheti meg!

A teljes cikket itt olvashatja.

Megírtuk: Ravasz, de átlátszó manipuláció

Igen érdekes módszerrel adta ki a Miniszterelnökség a kiperelt, 4,1 milliárd forint értékű Századvég-elemzéseket a VS.hu-nak. Lázár János tárcája ugyanis az eredetileg ígért 30 ezer oldal helyett mintegy 80 ezer oldalnyi dokumentumot küldött a portálnak: mindezt úgy oldották meg, hogy az ábrákat és a betűméretet felnagyították.

Ráadásul csupán az adathalmaz negyede valódi elemzés, a maradék, mintegy 60 ezer oldal olyan közvélemény-kutatási nyersanyag, amelynek szakértők szerint az iratok közt nem is lenne keresnivalója. Emellett a formátum miatt az anyagokban keresni, azokból másolni nem lehet, továbbá az sem látható, mikor keletkeztek, és ki írta azokat.

Az anyagokból kiderült, hogy a Századvég számos "igen érdekes" közvélemény-kutatást végzett 2012 és 2014 között. Egy több száz oldalasra felduzzasztott kutatási jelentés született például arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a termelői piacok hangulatával, és ennek függvényében mely párttal szimpatizálnak. A válaszokból valamiként arra a következtetésre jutottak, hogy aki teljes mértékben elégedett a vásárok hangulatával, az nagy valószínűséggel MSZP-szavazó, ha inkább elégedetlen, akkor jó eséllyel LMP-s.

Pert indít a Századvég
A Századvég szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből egyértelműen kitűnik, hogy a Századvéggel kapcsolatosan a vs.hu következetesen valótlanságokat állít és tudatosan tájékoztatja félre a közvéleményt. Mindezt megerősíti a mai napon a vs.hu portál által írt, a Századvég-tanulmányokkal kapcsolatos írás is, ugyanis szerintük nem igaz, hogy a Magyar Kormány négymilliárd forintot fizetett ezekért a tanulmányokért a Századvégnek, ezért a Századvég sajtó-helyreigazítási pert indít a vs.hu ellen.
A Századvég minden esetben az előírásoknak és a megrendelések szakmai- és formai követelményeinek megfelelő, a teljesség igényével elkészített anyagokat nyújtott át a teljesítései során. A Századvég egyben visszautasítja a cikk szerzőinek szakmaiatlan állításait, melyek a legtöbb esetben a közvélemény-kutatási adatok találomra történő kiválasztásából és az összefüggések téves értelmezéséből állnak. A cég azt kérte a vs.hu-tól, hogy nevezze meg azokat a cikkben említett, „közvélemény-kutatások készítésében jártas, a piacot évtizedek óta ismerő szakértő” kollégákat, akik szakmailag minősítették számukra a dokumentumokat, mert ha valóban ilyen kiváló szakemberek segítették a vs.hu munkáját, akkor nehezen képzelhető el, hogy nem csupán a félrevezetés szándéka vezérelte az ismeretlen szerzőket.

Szerző
Témák
Századvég