"Kósa állítása nem igaz" - Blöffölt a frakcióvezető?

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a mai parlamenti döntéssel kapcsolatban korábban azt mondta: szerencsésebb, hogy a kormányzat vonta vissza a boltzár törvényt, mert ha azt egy népszavazással történt volna, akkor legalább három évig nem lehetett volna hozzányúlni, így maradna az eredeti állapotnak megfelelően az 50 százalékos vasárnapi bérpótlék is. Csakhogy Kósa állításait cáfolta választási és közigazgatási szakértőnk, szerinte csupán kommunikációs blöffről van szó.

Ahogy korábban is beszámoltunk róla, Kósa délután tovább magyarázta, miért is döntöttek úgy, hogy egy év után eltörlik a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást. A politikus szerint ha az Országgyűlés nem ezt a megoldást választja, akkor egy érvényes és eredményes népszavazás esetén három évig nem lett volna rendezhető a kereskedelmi dolgozók bérpótlékának ügye.

Ezt cáfolta a Népszavának Tóth Zoltán választási és közigazgatási szakértő, aki szerint a fideszes honatya állítása nem több kommunikációs blöffnél. A tartalmi kérdést kivéve, vagyis a vasárnapi nyitva tartást leszámítva, igenis lehet a jogszabályt módosítani akkor is, ha népszavazás dönt a változtatásról. Magyarán lehetne akár a vasárnapi bérpótlék mértékéről, vagy egyéb bérmegállapodásról is törvénymódosítást benyújtani az országgyűlés elé és arról szavazni. A szakember szerint a frakcióvezető és az államtitkár szándékosan nem a jogszabályok és a magyar nyelv értelméből indulnak ki, hanem a saját érdekeikből.

Tóth Zoltán is megerősítette, egyáltalán nem veszítette értelmét a népszavazás, mert így megakadályozható, hogy a kormányzat ismét bevezesse a vasárnapi boltzárat. A szakértő megjegyezte, 1989-ben a "négy igenes" népszavazás esetében háromról már törvény született, de éppen azért, hogy ne lehessen visszavonni azokat, mégis voksolhattak az emberek azokra a kérdésekre is.

A vasárnapi boltzár eltörléséről bővebben: Kőbe vésnék a boltzár eltörlését