Arcfelismerők a párizsi repülőtereken

A gyanús viselkedésű embereket kiszűrő szakemberek dolgoznak a párizsi repülőtereken a márciusi brüsszeli terrortámadás óta, májustól pedig kísérleti jelleggel bevezetnek egy olyan arcfelismerő rendszert, amelyet az Egyesült Államokban és Japánban is használnak már - jelentette be csütörtökön a párizsi repülőterek igazgatósága.

A párizsi repülőtereken a tavalyi terrortámadások óta a legmagasabb szintű a biztonsági készültség, katonák és rendőrök együtt járőröznek. A legfőbb gondot a vezetőség szerint jelenleg azt jelenti, hogy a biztonsági intézkedések miatt megnövekedett az utasok számára a várakozási idő, ezért a tömeg gyorsabb ellenőrzésére kívánja az arcfelismerő rendszert bevezetni az igazgatóság.

Jövőben az utasoknak nem az ujjukat kell egy kis képernyőre helyezniük az azonosításhoz, hanem egyszerűen az arcukat egy kamera elé, amely a képet össze tudja hasonlítani az útlevélben szereplő fotóval, illetve a hatóságok nyilvántartásában szereplő adatbázisokkal. A körözött személyek arcát akkor is felismeri a rendszer, ha parókát vagy erős sminket viselnek.
"Az arcfelismerő rendszerrel a határőrök hatékonyabban tudnak fellépni, az utasok pedig gyorsabban tudnak áthaladni az ellenőrzésen" - mondta Augustin de Romanet, a párizsi repülőtéri igazgatóság vezetője a France2 közszolgálati televízió híradójában. "Ha egy emberrel (a fotója alapján) gondok vannak, a rendszer automatikusan riasztja a rendőri szerveket, amelyek azonnal kihallgatják az illetőt" - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, hogy a francia rendőrséggel azon dolgozik, hogy a következő három évben még hatékonyabbá tegyék az útlevelek automatizált ellenőrzését. A térfigyelő kamerákkal történő ellenőrzést is megerősítik a párizsi repülőtereken, ahol a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletek előtt alig ezer, jelenleg pedig 9 ezer kamera található.

Évi több mint 95 millió utassal a Párizstól északra található Roissy és a déli Orly repülőterek együttesen Európa második legnagyobb utasforgalmát bonyolítják le a londoni repülőterek után.

Szerző

Óriásmecset épül Bukarestben

A bukaresti I. kerületi polgármesteri hivatal kibocsátotta a településrendezési engedélyt a román fővárosban tervezett óriásmecset megépítésére - közölte csütörtökön az önkormányzat.

Az engedélyt a hét elején adta ki az önkormányzat, miután a romániai muzulmán egyház képviselői január végén nyújtották be kérelmüket. Az önkormányzat hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetési folyamatban ez volt az első lépés. Kifejtették, a bukaresti főpolgármesteri hivatal főépítészének is engedélyt kell még kibocsátania, aki javaslatot tesz az úgynevezett zonális városrendezési terv módosítására, amit a bukaresti fővárosi önkormányzatnak kell elfogadnia. Az építtető ezt követően kérheti a kerületi polgármesteri hivataltól az építkezési engedély kibocsátását - olvasható a dokumentumban.

A román kormány tavaly nyáron 49 évre ingyenesen a muzulmán felekezet használatába adott egy 11 ezer négyzetméteres telket a román főváros északi részén, hogy azon a felekezet közhasznú épületeket - egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot - építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki.

A mecset erősen megosztja a román társadalmat, tüntetést is szerveztek a projekt ellen. Traian Basescu volt államfő biztonsági kockázatnak nevezte, hogy a román főváros készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját. A Basescu által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) ügyvezető elnöke, Eugen Tomac csütörtökön bejelentette, hogy a bíróságon fogja kérni a településrendezési engedély érvénytelenítését.

Március végén az Agerpres hírügynökség azt jelentette, hogy a román elnöki hivatal nem ellenzi az óriásmecset megépítését, csak az időpontot tartja alkalmatlannak a "terrorizmus és bevándorlás" miatt.

Szerző

Kelet-Európa nem szenvedné meg nagyon a Brexitet

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságai nem sínylenék meg túlságosan, ha a júniusra kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint jóllehet Nagy-Britannia jelentős felvevőpiaca a magyar, a lengyel, a cseh és a román exportnak, az euróövezet azonban sokkal fontosabb e négy gazdaság számára.

Nagy-Britannia a négyek tíz legnagyobb exportpiaca között szerepel, e gazdaságok teljes áru- és szolgáltatásexportjából 4-6,5 százalék közötti hányad jut a brit piacra, Németország részesedése azonban 20-30 százalék, az egész euróövezeté 50-60 százalék - hangsúlyozzák a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

A ház szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból - a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságra ez komoly hatást gyakoroljon.
A cég elemzői alapesetként a brit export 10 százalékos csökkenését modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásként a hazai össztermék (GDP) 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a vizsgált négy közép- és kelet-európai EU-gazdaság áru- és szolgáltatásexportja.

A Bank of America-Merrill Lynch kidolgozott egy olyan forgatókönyvet is, amely a brit piacra a német beszállítói hálózaton keresztül irányuló közvetett exportot is figyelembe veszi, emellett a négy ország Nagy-Britanniában dolgozó munkavállalói által hazautalt megtakarítások 50 százalékos visszaesésével számol. A ház e számítási modellje is azt mutatja, hogy "kezelhetők" lennének a Brexit következményei a négyek külső fizetési egyensúlyi helyzetére.

A cég szerint e forgatókönyv a GDP arányában mérve 0,4-0,5 százalékos potenciális hatást gyakorolna a magyar, a cseh és a lengyel folyómérleg-egyenlegre, Románia esetében pedig 0,2 százalék lenne ez a hatás.

A Bank of America-Merrill Lynch szerint legalább 2019-ig nem valószínű az sem, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból negatív hatást gyakorolna a négy keleti EU-gazdaságnak járó uniós felzárkóztatási folyósításokra, mivel az EU-jogszabályok továbbra is vonatkoznának Nagy-Britanniára a kilépés napjáig, vagy a távozási szándék bejelentésétől számított két év leteltéig, függően attól, hogy melyik időpont lenne előbb.

A ház szerint Brexit esetén felmerülhetne az a kérdés, hogy "ki lesz a következő". A cég elemzői azonban nem tartják valószínűnek, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-ország a következő öt évben komolyan fontolóra venné a kilépést. Az EU-tagság lakossági támogatottsága ezekben az országokban egyrészt változatlanul magas, sőt meghaladja az uniós átlagot, másrészt egyszerűen túl nagy a négyek kereskedelmi és pénzügyi függősége az EU-tól, főleg Németországtól ahhoz, hogy megszakítsák kapcsolataikat az EU egységes piacával - vélekedtek tanulmányukban a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.

Más nagy londoni házak vizsgálatai szerint inkább a brit gazdaságot érintené érzékenyen, ha Brexit esetén szűkülne Nagy-Britannia hozzáférése a közép- és kelet-európai EU-térség munkaerejéhez.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóintézete, az Oxford Economics becslése szerint a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jórészt fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.

Az Oxford Economics elemzői modellszámítások alapján arra jutottak, hogy ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában - a brit kilépés egyéb hatásaival nem is számolva - 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.

Szerző