A parlament aktuális ülésének utolsó napja délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, ahol a vasárnapi bérpótlékról, az egészségügyről és a Quaestor-ügyről is kérdeztek a képviselők.
Egészségügy
Ikotity István (LMP) egy konkrét eset kapcsán tette szóvá az egészségügy helyzetét. Emlékeztetett arra, hogy a vizsgálatok szerint a budapesti Szent Imre-kórház pszichiátriai osztályán tavaly nem halva született egy csecsemő, hanem a rossz kórházi körülmények miatt meghalt. Az ellenzéki képviselő szerint egy sor hiányosságot állapítottak meg, például az osztály zsúfoltságával, a gyógyszerezéssel kapcsolatban. Elmondta, a betegek nem tudják érvényesíteni a jogaikat.
Az egészségügy helyzetével kapcsolatban elmondta, a kórházakban nincs pénz gumikesztyűre, fertőtlenítőre, de nem működik a minőségbiztosítás sem. Hozzátette: pedig lenne pénz az egészségügy rendbetételére, nem üres stadionokra és olimpiai kampányra kellene költeni.
Rétvári Bence, az Emberi erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a konkrét eset kapcsán elmondta, a beteg nő ön- és közveszélyes állapotban volt, és kezelésekor a szabályoknak megfelelően jártak el. Hozzátette: az eset után az osztályvezető főorvost felfüggesztették, kórházi intézkedési tervet készítettek és átépítik a pszichiátriai osztályt.
Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy egyre kevesebb orvos és ápoló egyre nehezebb körülmények között gyógyít. A politikus egyebek mellett a várólisták csökkentésére szánt forrásokról kért adatokat. Rétvári Bence Emmi-államtitkár azt felelte, hogy az idén - 2015-höz hasonlóan - további 5 milliárd forinttal folytatódik a várólisták csökkentése. A 77 ezres várólisták 34 ezresre zsugorodtak - közölte.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány a kullancsok okozta fertőző betegségek megelőzése érdekében. Rétvári Bence elmondta, hogy az epidemiológiai központ két éve minden háziorvosnak tájékoztatót küldött a kullancsok okozta betegségek elleni hatékony védekezésről.
Dunai Mónika (Fidesz) célként fogalmazta meg a lakossági gyógyszerkiadások csökkentését, és arról érdeklődött, hogy milyen lépéseket tesz ennek érdekében a kabinet. Rétvári Bence közölte: legutóbb április 1-jén csökkent 59 gyógyszer ára átlagosan 13,6 százalékkal.
Quaestor-botrány
Volner János (Jobbik) nagykoalíciós brókerbotrányként hivatkozott a Quaestor-ügyre és szóvá tette, hogy megakadt a büntetőeljárás, mert az ügyészség és a bíróság "egymásra tolja a felelősséget". Megjegyezte, hogy az igazságszolgáltatási és rendőri szervek élén a Fidesz által kinevezett emberek állnak és a büntető törvénykönyvet is a kormánypárt alkotta meg. Az ellenzéki politikus közölte: továbbra is várják, hogy a kormánypárti képviselők nyilatkozatot tegyenek arról, hogy nem menekítettek ki pénzt a brókercég bedőlése előtt.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a hatalmi ágak szétválasztásával és a folyamatban lévő eljárással magyarázta, hogy a kormánynak nincs jogköre állást foglalni a jogértelmezési vitában, amely egy hiánypótlás miatt alakult ki. Visszautasította, hogy az érintett szervek élén pártalapon történtek volna a kinevezések.
Vasárnap
Lukács Zoltán (MSZP) bírálta, hogy a boltok vasárnapi zárvatartásának eltörlésével megszüntették a százszázalékos vasárnapi bérpótlékot. Szerinte erről egy másik törvény rendelkezett és azt nem kellett volna eltörölni. Elmondta, az MSZP átfogó törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, az nemcsak a kiskereskedelemben dolgozóra, hanem minden vasárnap munkát vállalóra vonatkoznak. Ismertetése szerint rögzítenék, hogy a napi munkaidő nyolc óra, a heti negyven óra; a munkaidőkeretet maximum csak fél évre lehetne előre meghatározni.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára úgy válaszolt: az MSZP szándéka szerint alakult a helyzet, a kiskereskedelmi szektorba az eredeti szabályokat állították vissza a vasárnapi munkavégzésre vonatkozóan. Miért nem álltak ki a vasárnapi bérpótlék emelése mellett 2010-ig? - kérdezte.
Oktatás
Kiss László (MSZP) arról beszélt, hogy a tankönyvrendelési folyamat indulásával újra megkezdődik az a "mizéria", ami évek óta jellemzi a területet. A politikus problémásnak nevezte a kísérleti tankönyveket és a kiadványok terjesztését is. Miért érdekük fenntartani ezt az állapotot? - kérdezte, azt követelve, hogy újra engedélyezzék a szabad tankönyvválasztást. Rétvári Bence azt válaszolta, a tankönyvrendszer átalakításával szeptembertől már az 1-4. osztályosoknak lesz ingyenes a tankönyv. A kormány minőségi és olcsó tankönyvet szeretne biztosítani minden magyar családnak - hangsúlyozta.
Ikotity István az iskolák állami fenntartását bírálta. Az LMP kiáll az alapítványi iskolák mellett, amelyek - fogalmazott - üde színfoltjai a magyar oktatásnak. Cseresnyés Péter válaszában jelezte, a nem állami fenntartású szakképző iskoláknak csak lehetőség a csatlakozás a szakképzési centrumokhoz.
Az LMP-s képviselő arra is kíváncsi volt, hogy növeli-e a kormány az állami felsőoktatási férőhelyek számát. Szerinte a jelentkezők számának csökkenését nem lehet csak demográfiai adatokkal magyarázni. Rétvári Bence államtitkár reagálásában közölte: 2013 óta nincsenek keretszámok a felsőoktatásban, a felvételi pontszám és az intézményi kapacitás határozza meg, kit vesznek fel.
Kivándorlás
Szél Bernadett (LMP) brutálisnak nevezte a fiatalok kivándorlására vonatkozó adatokat. Mint mondta, gyorsuló ütemben hagyják el az országot, tavaly 33 ezren döntöttek így. Rétvári Bence úgy felelt: Magyarország messze elmarad Romániától, ahonnan a lakosság 10 százaléka vándorolt külföldre, nálunk mindössze 2 százaléka. Szólt a fiatalok itthon tartását célzó intézkedésekről: az ifjúsági garanciaprogramról, a munkahelyvédelmi akciótervről, valamint a reálbér-emelkedésről.
Közfoglalkoztatottak
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy mindössze 52 ezer forint ma egy közfoglalkoztatott fizetése, ráadásul sokan újból és újból visszakerülnek a rendszerbe. Mikor akarják emelni a közfoglalkoztatottat bérét? - kérdezte. Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár válaszában azt mondta, a közfoglalkoztatás egy átmeneti foglalkoztatási forma, ezért a közfoglalkoztatási bér és a minimálbér összekötése nem lenne célravezető, mert az a közfoglalkoztatás rendszerében maradásra késztetné a dolgozókat.
