Az állami statisztikusok szerint a vizsgálati módszer elavult, de azóta sem álltak elő jobb összesítéssel, sokak szerint pedig egyszerűen nem tetszett a kormánynak, hogy a lakosság nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően rossz jövedelmi viszonyairól, a hazai szegénységről ilyen egyértelmű adat lásson napvilágot.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) és a szabad és szolidáris állam megteremtését segítő Friedrich Ebert Stiftung támogatásával elvégzett kutatás és számítás azt mutatta, hogy az elmúlt egy évben is romlott a helyzet. Az egy fogyasztási egységre számított létminimum értéke havi 88 016 forint volt, a tipikusnak tekintett 2 felnőttből és két gyermekből álló család pedig 255 246 forintból tudott kijönni úgy, hogy a szükséges élelmiszerek és a lakásfenntartás kiadásai mellett a ruházkodás vagy a kulturális szolgáltatások szerény fedezetét is biztosítani tudta. Belyó Pál kutatásvezető ismertette azt is, hogy ennél valamivel kevesebb pénz elegendő a nyugdíjasok normális megélhetéséhez, egy egyedül élő idős ember létminimuma 79 214 forint.
Kordás László, a MSZSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az adatokat a kormánnyal folytatott bértárgyalásokon akarják felhasználni, a most jóval a létminimum alatti, 73 815 forintos minimálbér két évre bontott megemelésével szorgalmazzák a létminimum elérését minden hazai munkavállaló számára. A kérdésről egyeztetnek a többi szakszervezettel is, mert – ahogy fogalmazott – a dolgozó szegénység megszüntetése valamennyi érdekvédő közös célja.
