A sztrájkra azért kerül sor, mert a sztrájkbizottságot alkotó három szakszervezet - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet - vezetői több havi tárgyalássorozat után sem tudtak megállapodni a kormány képviselőivel a közoktatást érintő legfontosabb kérdésekben. Bár követeléseik 25 pontjából 18-20 esetében már "megállapodás közeli" helyzetbe kerültek, a kormánykommunikációval ellentétben valódi - tehát írásos - megegyezés még egyetlen egyben sem született.
A sztrájkbizottság a következő négy pont miatt hirdetett sztrájkot: az iskolák állami fenntartásának, önállóságának kérdése, a nem pedagógus, oktató-nevelő munkát segítők (röviden: NOKS-os dolgozók) siralmas bérhelyzetének javítása, a pedagógusok munkaterhelésének heti 22 órában történő meghatározása, valamint annak lehetővé tétele, hogy akik átlagon felül teljesítenek, minőségi bérpótlékot kaphassanak. Mindez azonban csak része a vitás pontoknak, hiszen a kormány a tankönyvpiacot továbbra sem akarja feloldani, valamint a szakszervezeteknek a tanulók terhelésének csökkentésére tett javaslatát sem fogadták el; a jelenlegi törvények azonban csak a munkavállalók szociális vagy gazdasági érdekeiért engedik sztrájk indítását.
A sztrájkbizottság hétfőn is tárgyalt a kormány képviselőivel, újból eredménytelenül. Igaz, Palkovics László oktatási államtitkár az egyeztetés után úgy nyilatkozott: közeledtek az álláspontok az intézményfenntartás és a NOKS-dolgozók kérdésében. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: a kormány még az idén kétszer nettó 35 ezer forintos bérkiegészítést adna a dolgozóknak, jövő januártól pedig 10 százalékkal emelkedne a bérük. A szóbeli ígéretekben viszont már nem bíznak az érdekvédők, mindezt leírva is szeretnék látni. Az ígéretek mellett a fenyegetésekkel sem fukarkodik a hatalom: kirúgással, jutalommegvonással büntetnék a sztrájkoló tanárokat.
Noha Palkovics László szerint a NOKS-dolgozók béremelését illetően az összegről vannak még viták, a szakszervezetekkel meg fognak állapodni. Galló Istvánné PSZ-elnök lapunknak ugyanakkor azt mondta: elsősorban nem az összegről vitáztak, hanem arról, hogy a kormány javaslata csak a Klik fenntartásában működő intézmények dolgozóira vonatkozik. A szakszervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a szakképzési centrumok alkalmazottai és az önkormányzati fenntartásban működő óvodák dolgozói ebből kimaradjanak. Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a kormány által életre hívott köznevelési kerekasztal keddi ülésén már úgy nyilatkozott: kérik majd, hogy az emelést biztosítsák más fenntartású intézményekben is. Galló Istvánné szerint ebben akkor születhet megállapodás, ha ezt nem csak kérik, hanem írásban garantálják.
A köznevelési kerekasztal keddi ülésével kapcsolatban külön érdekesség, hogy négy széket üresen hagytak Mendrey Lászlónak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnökének, a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Magyar Zeneművészek Szakszervezete képviselőjének, valamint Galló Istvánnénak is. Az üresen maradt székeket az MTI fotón megörökítette, majd egy hír is megjelent olyan címmel, hogy az említett szervezetek képviselői "most sem vettek részt" a kerekasztalon. A CKP és a szakszervezetek képviselői már több alkalommal jelezték, hogy a köznevelési kerekasztalon nem vesznek részt, mert azt - mivel főként a kormány baráti szervezeteiből áll - illegitimnek tartják. A PSZ pedig azért nem képviselteti magát, mert a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként tárgyal a kormánnyal - ezt úgy tűnt, korábban a kabinet is megértette. Most mégis azt a látszatot akarják kelteni, hogy a szakszervezetek és a civilek nem hajlandóak az együttműködésre - holott épp a kormány hagyja figyelmen kívül a CKP-t alkotó mintegy félszáz szakmai szervezet javaslatait.
A hétfői egyeztetéshez visszatérve: a szakszervezetek szerint az állami intézményfenntartás kérdésében valóban van elmozdulás a kormány álláspontjában, az egyeztetéseken jelenleg olyan megoldás körvonalazódik, amely az iskolák nagyobb önállóságát teremtené meg az állami fenntartás keretein belül. Megállapodás csak akkor születhet, ha a kormány kimondja: az iskola nem a fenntartó része, hanem önálló intézmény. Egyvalamiben nem akarnak engedni a kormány képviselői: ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kliken keresztül az állam maradjon a tanárok munkáltatója. A hivatalos álláspont szerint csak így tudnák a szakos ellátást a legjobban biztosítani, a valóság azonban egyértelműbb: ha ebben engednének, megszűnne a tanárok kézi vezérlése, és a nyomásgyakorlás eszközével sem élhetne a hatalom. Sztrájk idején sem fenyegethetnék a tankerületek az igazgatókat és a tanárokat azzal, hogy kirúgják őket, ha részt vesznek egy - egyébként teljesen jogszerű - munkabeszüntetésben. Az érdekvédők a hétfői egyeztetésen a fenyegetésekkel kapcsolatos aggályaikat jelezték az oktatásirányítás képviselőinek, akik elismerték, hogy ez bizony nem szép dolog. Ennél több nem történt, sőt a szakszervezetek tájékoztatása szerint kedden irodáikban égtek a telefonok, pedagógusok az ország több pontjából jelezték, tankerületi vezetők, de polgármesterek továbbra is próbálják "lebeszélni" őket arról, hogy részt vegyenek a sztrájkban. Előfordult, hogy egy nyugdíj előtt álló tanárnőnek azt mondták, ha sztrájkolni mer, nem kapja meg a jubileumi jutalmát. Máshol egy dadust fenyegettek meg azzal, hogy kirúgják, és közmunkást vesznek fel helyette.
Galló Istvánné minden pedagógustól azt kérte: ne féljenek, és ne engedjenek a fenyegetéseknek. Senkit nem érhetnek szankciók azért, mert részt vesz egy teljesen jogszerű sztrájkban. "Akit mégis valamilyen sérelem ér, azonnal forduljon a szakszervezethez. Tudomásunk van arról, hogy a legdurvább módszerekkel fenyegetik a kollégákat. Ez teljesen törvénytelen. De ki kell állnunk, és ha kell, egymást kell összekapaszkodva megvédenünk" - mondta.
