Keményen bírált a Századvég - De ki figyelt oda?

A magyar EU-elnökséget nem túlzás kommunikációs vereségnek minősíteni - írta a Külügyminisztériumról (KüM) a Századvég azokban a tanulmányokban, amelyeket a kormány megrendelésére készített, és amelyeket a VS.hu perelt ki a Miniszterelnökségtől.

Egy 2012-es tárcaértékelő elemzésükben azt írták, "a sikereket - a Duna Stratégia vagy a Roma Stratégia - vagy egyáltalán nem hozzánk, hanem a nagyok alkuképességéhez társították, vagy egyéb, a médiában sokkal jobban reprezentált ügyeink - médiatörvény, Alaptörvény, sarkalatos törvények, ombudsmanok, jegybanktörvény - miatt elsikkadt pozitív szerepünk". Legfőbb javaslatuk az volt, hogy "a Miniszterelnökség rendelkezzen utasítási jogokkal a külügyi vezetés felett. Kényszerítse a minisztériumokat szabványosított, tényszerű, emészthető terjedelmű, angol nyelven jól elkészített háttéranyagok rendszeres és ad-hoc biztosítására a KüM számára". A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkárságával kapcsolatban arra a megállapításra jutottak, hogy az nem tudja a kormányzás általános irányától eltartó előterjesztéseket azok nyilvánosságra kerülése előtt mederbe terelni, a felső szintű politikai akarat folyamatos közvetítésére sem feltétlenül alkalmas.

A kormány Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) kötött felzárkóztatási megállapodásával kapcsolatban készült egy intézkedési terv is, ám az sok esetben nem tartalmazott határidőket vagy forrásokat. Monitoring rendszer kiépítését is szorgalmazták, mivel így mérhető a terület eredményessége, másrészt "a korábbi korszakok visszaélései miatt alapvető bizalmi és hitelességi kérdéssé alakult az integráció ügye, ezért az átláthatóság rendkívül fontos összkormányzati szempontból is". Az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) többek közt a nyugdíjpolitika kapcsán bírálták: "a nyugdíjasok megnyerésére nagyobb forrásokat kellene átcsoportosítani, mert a nyugdíjak értékállóságának biztosítása nem biztos, hogy elég lesz a szavazatszerzéshez" - írták. A Századvég szerint a kormány szociális intézkedései összességében nem javítottak az emberek helyzetén: a leszakadó területeken élők helyzete romlott vagy stagnált, csak a felső rétegekben volt javulás.

A minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága ugyan sokat tett a terület létszámproblémáinak megoldására, de az elvégzett munkákkal csak elodázni lehet az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalását. Az oktatási államtitkárság 2010 és 2012 közti tevékenysége rontotta a kormányzat megítélését. A felsőoktatási törvény megalkotása és elfogadása körüli negatív sajtóvisszhang azt a látszatot keltette, hogy a kormányzat nem tudja kezelni az oktatáspolitikai kérdéseket. A kultúrpolitikával kapcsolatban azt javasolták a kormánynak, hogy bizonyos feszültségektől terhelt területeket érdemes lenne átengedni a liberálisoknak például a budapesti kulturális élet egyes vonatkozásai, színházi szféra, Nemzeti Színház igazgatói posztja.

Egy másik, 2013-ban készült elemzésben teljesen korszerűtlennek, technológiailag fejletlennek mutatta be a Századvég a jobboldali sajtót. Ezt arra alapozta a cég, hogy "Magyarországon a blogos piac hozzávetőlegesen 80 százalékát egy cég, az lndex.hu liberális és módfelett belterjes szerkesztősége határozza meg. Az Index szívóhatásának következmé­nyeként az elmúlt nyolc évben a blogszolgáltatók közötti verseny gyakorlatilag megszűnt, a talpon marad felületek közéleti véleménybefolyásoló képessége leszűkült." Ezen felül a Századvég szerint a többi fontosabb szereplő, mint a Telekom által birtokolt Origo, a WAZ-Mediengruppe tulajdonában lévő HVG és a Népszabadság, amelyet a Ringier tulajdonol, az Indexhez hasonlóan "balliberális összetételűek". Szerintük a sajtó jobboldali szereplői nem korszerűsítették a meglévő médiaparkot, azaz például a Magyar Nemzet, a Hír TV, az Echo TV vagy a Magyar Hírlap nem voltak tekintettel a változó médiafogyasztási szokásokra. A jobboldali sajtóban továbbá kevésbé volt jellemző a szerkesztőségi autonómia. A politikakutató intézet rámutatott, a magasan kvalifikált, fiatal, fővárosi férfiak, a tipikus célközönség nagy része nem jobboldali szavazó.

Szerző

Erőltetik az alkotmánymódosítást

Publikálás dátuma
2016.04.21. 07:05
A kép még az április 12-i egyeztetési forduló előtt készült - MTI Fotó: Illyés Tibor
Új szövegtervezetet készített a honvédelmi tárca, hogy esélyt adjon az alaptörvény hatodik módosításáról szóló, megrekedt tárgyalások folytatására. A kormány eredeti javaslatát, amelyben kimondták volna, hogy terrorveszély-helyzetben a parlament megkerülésével korlátozhatják a médiát, az ellenzéki pártok nem fogadták el. A HM javaslatával kapcsolatos bírálatokat a BM udvariasan hárította, az atv.hu értesülése szerint az igazságügyi miniszter pedig elhatárolódott tőle.

Továbbra is úgy tűnik, hogy a terrorveszély-helyzet fogalma nem kerül be az alaptörvénybe. Simicskó István honvédelmi miniszter ugyan tegnap új szövegtervezettel örvendeztette meg a pártok szakpolitikusait, az egyelőre csak informális egyeztetésre azonban az MSZP ezúttal sem ment el, mert a javaslatot az utolsó percben osztották ki, amit az ellenzéki párt komolytalannak tart. A szocialisták április elején sem mentek el az ötpári egyeztetésre, mert a megbeszélés előtt a tárca ugyanazt az országos felháborodást kiváltó javaslatát küldte meg, amit januárban a parlamenti frakciók elé terjesztett. Ez a szocialisták szerint pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól. Bár a legutóbbi, csonkára sikeredett tárgyalás után a Fidesz képviselői arról beszéltek, közeledtek az álláspontok, így elképzelhető, hogy a módosítás megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben, a jobbikos Mirkóczki Ádám akkor lapunknak úgy fogalmazott, egyben van kompromisszum, hogy nincs kompromisszum. Az LMP-s Schiffer András pedig világossá tette, hogy "az ibizai partihangulat fenntartásában" nem lesznek partnerek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter megüzente a frakciók témafelelőseinek: semmi köze a HM-féle javaslathoz, azt senki se keverje össze az általuk szövegezett BM-es verzióval, és e körülményről legyenek kedvesek tájékoztatni képviselőtársaikat is. Erről az atv.hu értesült. Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke nem tud erről, ahogy Mirkóczki sem, ám a jobbikos politikus korábban a Népszavában arra figyelmeztetett, a Pintér-csomag, amiről mind az öt párt hajlandó tárgyalni a néhány súlyosan vitatható pontja ellenére logikailag, szakmailag felépített tervezet, szemben a honvédelmi miniszter tukmálta alaptörvény-módosítással. Mirkóczki tegnap lapunknak arról beszélt, az alkotmánymódosítással kapcsolatos eddigi bírálatokat a BM udvariasan hárította. Megírtuk, forrásaink szerint Simicskó István kapta feladatként, hogy "nevére vegye" az újabb alkotmánymódosítást és arról a parlamenti pártokkal egyeztessen, mert ezt sem Pintér Sándor belügyminiszter, sem Trócsányi nem vállalta. A honvédelmi miniszter az új tervezetről hivatalosan pénteken szeretne a frakciókkal egyeztetni.

Eközben Pintér benyújtotta a parlamentnek a BM terrorellenes csomagját, amelyből kiderül, hogy sok mindenben engedtek az ellenzéknek. A védelmi célú beszerzések ügyét a kormány most nem akarja rendezni, amit az ellenzék elfogadhatatlannak tartott. Schiffer korábban felháborítónak nevezte, hogy a kabinet terrorellenes csomagba bújtatva akarja saját "ipari méretű lopását" legalizálni. A titkosítható szoftvert, illetve mobilapplikációt tartalmazó eszközök használatát, illetve a hatóságokkal való együttműködést megtagadó szolgáltatók ügyvezetőit már nem akarják büntetni. A szolgáltatókat viszont köteleznék, hogy adatokkal segítsék a titkos szolgálatokat. Az MSZP, valamint az LMP javaslatára úgy módosítják a Btk.-t, hogy a terrorcselekmény 12 éves kortól büntethető. A jövőben azt is felelősségre vonhatják, aki terrorcsoportot szervez, ilyenhez csatlakozik, vagy ilyen szervezethez készülve átutazik az országon. Aki háborúra vagy terrorizmus támogatására uszít és ezt támogató hírverést folytat.

A szocialisták továbbra sem fogadják el, hogy a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva tömegrendezvényeket tilthasson be a belügyminiszter. Ezt csak akkor támogatnák, ha a kormány pontosan meghatározná, melyik fokozatot milyen esetben rendelik el. Azt sem értik, hogy egy ilyen szintű jogkorlátozás mit keresne a katasztrófavédelmi törvényben. Ennél még súlyosabb kifogásuk, hogy majd milyen jogcímen és milyen adatokhoz férhet hozzá az új szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK). Harangozó szerint ezekről törvényben kell rendelkezni. Az MSZP a hétfői frakcióülésen dönt arról megszavazza-e a csomagot, ami attól is függ, hogy az átmegy-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szűrőjén.

A tervezetben egyébként az szerepel, hogy a tömegrendezvényekre vonatkozó korlátozás "nem terjed ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre". A javaslat rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem lesz jogosult titkos információgyűjtésre, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.

Mirkócki azt javasolja majd a Jobbik frakciójának, támogassa a Pintér-csomagot, feltéve, ha a parlamenti vitában nem "trükközik" a kormánypárt. Az, amit a párt kifogásolt, már nem szerepel ugyanis a benyújtott tervezetben, a tárca viszont figyelembe vette az ellenzék kéréseit. A belügyminiszter és a honvédelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy terrorizmus elleni intézkedéscsomag megalkotásáról döntött a kormány. Az akcióterv 23 törvényt módosítana, ide értve az alaptörvényt és több kétharmados jogszabályt is. A BM javaslatcsomagjának indoklásában az olvasható, a globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. "A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül". Az Orbán-kormány rendre a migrációval kapcsolja össze a terrorizmust. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tegnap közölte, az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény életbe lépése óta meredeken csökkent az Unió határát illegálisan átlépők száma.

Szerző

Nem kell a 15-tagú Alkotmánybíróság?

Publikálás dátuma
2016.04.21. 07:00

Ma lejár Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági (Ab) elnök és Lévay Miklós, az utolsó, még demokratikus konszenzus révén választott tag mandátuma is, mégsem jelölt és nem is választott új alkotmánybírákat az Országgyűlés. Sőt, hivatalos egyeztetés sem volt a témában, csak arról lehetett hallani, hogy a Fidesz érdemi kompromisszumkészség helyett inkább eltolta magától a korábban felduzzasztott létszámú testület tagpótlásának felelősségét. A törvény szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges az Ab döntéshozatalához, s a most távozó alkotmánybírók pótlása nélkül 11-re csökken a létszám.

Megerősítve januári információinkat nem jelölt és választott időben új alkotmánybírákat az Országgyűlés. Ma ugyanis lejár a még 2007-ben megválasztott Lenkovics Barnabás - aki jelenleg az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke -, illetve a szintén akkor megválasztott Lévay Miklós alkotmánybírói mandátuma, velük együtt immár négyen hiányoznak a 15 fős testületből, az elnöki teendőket pedig mától a mostani elnökhelyettes, Sulyok Tamás látja el.

Már januárban megírtuk: összesen négy tagot, köztük a testület elnökét is pótolni kellene az Ab-ban, amiről a Fidesz, a kiszivárogtatások szerint legalábbis egyezkedett az ellenzékkel, hiszen nincs parlamenti kétharmada. Akkor információink szerint ugyanakkor Orbán Viktor azt a forgatókönyvet is támogathatónak találta, hogy egyáltalán ne töltsék be a megüresedő helyeket a ciklus végéig. A kompromisszumos ajánlat úgy szólt - mint azt év elején az Eötvös Károly Intézet nyilvánosságra hozta -, hogy a Fidesz két tagot adna, míg a Jobbik és a baloldal is 1-1 embert vihetne a testületbe.

Morvaiba nem mentek bele

A szocialisták nem mentek bele a játékba: Tóbiás József pártelnök már tavaly év végén egyértelművé tette, hogy az MSZP nem jelöl alkotmánybírót, nem vesz részt a folyamatban, és nem is támogatja azt. A politikus azzal érvelt, hogy az utóbbi években az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye jelentősen csökkent, a tagokat nagymértékben pártpolitikai alapon választották ki, ebben pedig nem lesz partner az MSZP még azért cserébe sem, hogy mondjuk jelölhetne egy új tagot. A Demokratikus Koalíció és az Együtt már korábban jelezte, hogy nem kívánnak részt venni az alkotmánybíró-jelölésben, sőt Gyurcsány Ferenc DK-elnök kollaboránsnak nevezte azokat az ellenzékieket, akik a Fidesszel tárgyalóasztalhoz ülnek ebben a kérdésben (nem mintha utóbbi parlamenti frakcióval rendelkező párt lenne, s így bármilyen módon részt vehetne a jelölésben - a szerk.). Mindezek után a Fidesz az LMP-vel és a Jobbikkal külön egyeztetett a témában.

A Magyar Nemzet a napokban írta meg: az LMP hajlandó is lenne biztosítani a Fidesznek a kétharmadot a parlamentben, ha az említett kritérium mind a négy megüresedő alkotmánybírói hely esetében megvalósulna. Informálisan ugyan három emberről már megállapodtak, de a negyedik hely esetében hiába próbált négy konkrét nevet is ajánlani az LMP, egyiket sem volt hajlandó elfogadni a Fidesz - közölte a zöldpárt társelnöke a lappal. Sőt, az eddigi egyeztetéseken Schiffer András összesen már 17 jelöltet húzott elő, konkrét neveket azonban nem árult el. Nem tartotta elfogadhatónak a Fidesz hozzáállását a Jobbik sem. Staudt Gábor a Nemzetnek azt mondta, hogy hivatalos megbeszélés nem volt, csak előzetes egyeztetéseken vettek részt korábban, de már ott kiderült, hogy a kormánypártok megvétózzák azt a jelöltet, akit a Jobbik előhozott. Morvai Krisztinát említette, mint aki lehetőségként felvetődött, úgy tűnik tehát, hogy a Fidesszel korábban együttműködő politikusnő ma már elfogadhatatlan a kormányoldalon.

Nem égető a szükség

Így aztán nagyon úgy fest, nem választanak új tagokat, amivel elméletileg az Ab működőképessége is veszélybe kerülhet, hiszen a törvény szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges a döntésekhez, s a most tavasszal távozó három alkotmánybíró pótlása nélkül 11-re csökken a létszám. Ez ugyanakkor, úgy tűnik, jelenleg mindegy a Fidesznek. A legutóbb, 2014 őszén megválasztott alkotmánybírákkal, Czine Ágnessel, Sulyok Tamással és Varga Zs. Andrással ugyanis a kormányoldal már bebiztosította abszolút többségét a testületben, úgy is, hogy a tavaly távozott Paczolay Péter helyére máig nem került új tag.

A 2010-es kormányváltást követően a Fidesz azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így teljesen egyedül képessé vált jelölni és megválasztani tagokat az Ab-be, és az utóbbi öt évben gyakorolta is ezt a jogát, s újabb és újabb, a kormánypártokhoz kötődő, elkötelezett bírákat választott, többüket 12 évre. Nem volt ugyanis elég a Fidesz akaratérvényesítéséhez, hogy már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az Ab jogköreit, vagy hogy már 2010 júliusában delegálták a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. Az Ab még így is képes volt érdemi döntéshozatalra, amit a 98 százalékos különadó, valamint az indoklás nélküli menesztések ügyében következetesen gyakorolt is. Épp ezért 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották - a tagok mandátumát 12 évre emelték -, egyúttal öt új bírót ültettek az Ab-ba. A kormánypárti képviselő Balsai István mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát tették alkotmánybíróvá.

2011 utolsó negyedéve az új tagokkal együtt is átmeneti időszak volt. Még nem léptek ugyanis hatályba azok az új alaptörvénnyel jött szabályok, amelyek erősen korlátozták az Ab-hoz fordulás jogát, és nem vesztek még el azok a beadványok sem, amelyek a testület előtt voltak a legsúlyosabb jogsérelmek ügyében. A testület működése az alaptörvény hatályba lépésével, 2012. január 1-el alakult át gyökeresen, az állampolgári normakontroll-kérelmek korlátozása pedig azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni". Ráadásul az Ab ekkor már rendkívüli módon megosztottá vált; a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését elutasító 2012 nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az azóta távozott elnök, Paczolay Péter voksa döntött. A többségi határozattal szemben különvéleményt megfogalmazók közül hatan 2010-11-ben kerültek be a testületbe.

A megosztottság ellenére többször sikerült érdemi döntést hoznia a testületnek, ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira: mérlegelés nélkül az alaptörvénybe írták az alkotmányellenes szabályokat, és újból korlátozták az Ab jogköreit. Ráadásul időközben alkotmánybíróvá választották Salamon László KDNP-s képviselőt, majd Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársát is. Így vált már akkor egyértelművé a kormánypárti többség a testületben, amelyet az azóta született döntések egyértelműen igazolnak is. Az éles ellentét a korábbi és az "új" Ab-tagok között azok irományaiban is egyértelműen felfedezhető, szakértők színvonalbeli különbségekről is beszélnek. Ráadásul a Fidesz maga is elárulta, hogy mely alkotmánybírák munkájával "elégedett", amikor 2013-ban úgy módosította az Ab-törvényt, hogy eltörölte a testület tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. A Fidesz által 2011 ősze óta megválasztott alkotmánybírák tehát nemcsak 12 évre kaptak felhatalmazást, de annak ellenére is kitölthetik meghosszabbított mandátumukat, hogy többen idő közben betöltik a 70. évüket.

A korhatár eltörlése miatt lehet hosszabb ideig alkotmánybíró Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária. Ráadásul a civil jogvédők szakmai kutatása szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai, Dienes-Oehm, Juhász, Pokol, Salamon és Szívós) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött. Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy ő maga is ráerősített: miután ugyanis kétharmaddal a testület elnökévé választották, az Ab egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi tevékenysége alapján még a 2014 őszén megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak tekinteni, de eddigi tevékenységét elemezve nem sokban különbözik tőle Czine Ágnes és Sulyok Tamás sem.

A ma hivatalosan tizenöt fős testületben összesen tizenegy bíró a Fidesznek köszönheti megbízását, s ezt többségük "figyelembe is veszi" munkája során. Egy tag pedig Paczolay távozása óta hiányzik, hiszen a Fidesz-KDNP már nem volt képes alkalmazni a 2010 utáni gyakorlatot, azaz hogy az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani bírákat. Miután pedig az alkotmánybírókkal épp az a "baj", hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és - miként azt Stumpf István példája mutathatja -, így a kormánypártok ma még bizalminak tűnő emberei is okozhatnak "csalódást". Ma tehát nemcsak az a kérdés, milyen kompromisszumra képes az ellenzéki pártokkal a Fidesz-KDNP az alkotmánybíró-jelölés és -választás ügyében, hanem az is, hogy egyáltalán érdemes-e kockáztatnia.

Hogy és ki lesz így elnök?

Ám az AB-elnökválasztás kényszere még így is fennáll, sőt, hamar égetővé is válhat. Az Ab-elnöknek rendkívül fontos szerepe van a testület munkarendjének kialakításában; ő hívja össze és vezeti az testület teljes üléseit is. Ráadásul az Ab-ról szóló törvény szerint a határozatképesség feltétele, hogy az elnök - vagy helyettese - jelen legyen az üléseken, szavazategyenlőség esetén pedig az ő szava dönt. Korábbi információnk az volt, hogy Orbán Viktor "nagyon nem bánná", ha egy hozzá igazán közelálló, "vele egy kurzust jelentő" alkotmánybírósági elnök kapna felhatalmazást - immár a parlamenttől, s immár 12 évre. Miután a testület jelenlegi feje, az egy éve elnöklő Lenkovics Barnabás még kilencéves mandátummal, a régi jelölési-választási rendszerben került az Ab-be, a kormányoldalon sokáig lebegtették esetleges újraválasztását, s újabb elnöki megbízását. Erre ő maga is több ízben bejelentkezett, s úgy tudjuk, még az utóbbi hetekben is többször beszélt arról: ígéretet kapott a folytatásra.

A Népszava ugyanakkor úgy tudja, idő közben a kormányfő más Ab-elnököt nézett ki magának. Információk szerint a posztra felmerült az alaptörvényt iPad-jén Brüsszel-Budapest vonaton megíró Szájer József is. A ma fideszes európai parlamenti képviselő nem nyilatkozott arról, otthagyná-e Orbán kedvéért, na meg a 2028-ig biztosított alkotmánybírói javadalmazás, s akár az Ab-elnököknek járó többletjuttatások fényében az uniós parlamentet. Ugyanakkor a kétharmados parlamenti többséggel választandó Ab-elnöki posztra egy, mai alkotmánybírót akkor is választani kényszerül majd a Fidesz-KDNP, amennyiben az új tagokra nincs esély vagy akarat. Akár a hivatalban lévő tagokból - mandátumuk lejártáig, tehát olyan személyre van szükség, akit más pártok is támogatnának. A mai alkotmánybírák között márpedig van olyan, akit a Jobbik szívesen támogatna az elnöki poszt megszerzésében, információink szerint azonban nem a szélsőjobboldallal leginkább passzoló Ab-tag, hanem Sulyok Tamás ma a legesélyesebb a posztra, aki elnökhelyettesként mától vezeti is a testületet.

Szerző