Elsőkből utolsók lettünk

Nem sok biztatót mondtak neves közgazdászok a magyar gazdaság elmúlt hat évéről, jelenéről és jövőjéről. Bár nem mindenben értettek egyet, abban igen, hogy ha nem történik jelentős változás a politikában, gazdaságpolitikában folytatódik az ország leszakadása nemcsak a világtól, de a régiótól is.

Rendületlenül folytatódik Magyarország lassú leszakadása még a régión belül is - hangoztatták a meghívott ismert közgazdászok a Republikon Intézet tegnapi, a Friedrich Naumann für die Freiheit támogatásával létrejött konferenciáján. Ha nem lennének az uniós források, a magyar növekedés nulla körüli lenne - állapította meg Csillag István volt gazdasági miniszter. A beruházások a kormánypropagandával ellentétben a versenyszférában nem nőnek, hanem csökkennek, a foglalkoztatásban pedig összességében 50 ezer, a versenyszférában létrehozott többlet munkahelyet tud felmutatni a statisztika - fogalmazott Csillag István.

A Fidesz 2010-ben még 20-25 százalékos GDP növekedést ígért 2009-2014 között, de ebből mindössze 10 százalék lett - mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A háztartások fogyasztása pedig 2012-13-ban a kormány várakozásaival ellentétben még csökkent is. Ez nemcsak a devizahitelek megnövekedett terhei miatt következett be, hanem az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás kivezetése is szerepet játszott ebben. Ráadásul éppen az alacsony jövedelmeket terhelik az unió legmagasabb, majd' 50 százalékos elvonásai - közölte Palócz Éva.

Nemcsak ebben sikerült az "élre törnie" Magyarországnak, hanem a központi újraelosztásban is, amely mára meghaladta az 50 százalékot - figyelmeztetett Vértes András. Az állam a GDP 6 százalékát költi magára, miközben a többi visegrádi országban ez az arány 3-3,5 százalék, tette hozzá a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A beruházásokkal kapcsolatban Palócz Éva megemlítette, hogy 2012-ben a GDP visszaesése mellett drámai mértékben, 15 százalékkal csökkentek. A gazdaságkutató vezetője szerint azonban az uniós források nélkül sem lenne azért nulla a gazdasági növekedés.

A fizetési mérleget jelentős mértékben javítja az uniós forrásokból származó pénz, a GDP 5 százaléka, megtoldva a külföldön dolgozók hazautalásaival, ami további 3-4 százalékot jelent a GKI elnökének becslése szerint. „Nem a reformok működtek, hanem az EU-támogatások” - állt Vértes ábráján, amely szerint az EU-s pénzek felhasználása „mennyiségi siker, de minőségi kudarc”. A közmunka leginkább ingyenes munkaerőt jelent a települések polgármesterei számára - vélte Csillag István. Ehhez Vértes András annyit fűzött hozzá, hogy ha a közmunkásokat nem számítjuk bele a foglalkoztatásba, akkor a magyarországi munkanélküliség valójában eléri a 9 százalékot.

A bruttó államadósság ugyan csökkent, de a nettó adósság változatlan. A jelenlegi árfolyampolitika célja pedig a volt gazdasági miniszter szerint az, hogy fiktív nyereséget hozzon a jegybanknak. Így képeznek tartalékokat a kormányzat számára a politikailag nehéz időszakra. A megtakarítások ugyan valóban nőttek, de ez éppen azt bizonyítja, hogy a bizonytalanság is növekedett, és az emberek és a cégek is félnek a jövőtől. A szakember szerint szilárd diktatúra épült ki, és nemcsak a politikában, de a gazdaságban is kiiktattak minden ellensúlyt és féket. A növekedés feltételei viszont vagy stagnálnak, vagy visszaestek, így romlott az ország versenyképessége is.

Míg 2001-ben a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján Magyarország 140 állam közül még a 29. volt, tavaly már a 63. helyre csúsztunk vissza - hangsúlyozta Chikán Attila, az első Orbán kormány gazdasági minisztere, közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora. Még rosszabb a helyzet, ha az intézmények működésének értékelését nézzük, ahol már a 100. helynél is hátrább található az ország. A közgazdász professzor a jövőt sem látja fényesnek. A kormány unortodox gazdaság- és társadalompolitikája nem veszi figyelembe a globális folyamatokat, például a tudásbázis fontosságát, a robotok elterjedésének hatását a munkaerőpiacra.