A tervezettnél majd másfél órával hosszabb ülést követően Soltenberg nem fogalmazhatott úgy, hogy a dolgok visszatértek a „rendes kerékvágásba”. Jelezte, hogy „komoly és őszinte” vita folyt az ukrajnai helyzetről, Oroszország és a szövetség katonai tevékenységéről. Áttekintették az afganisztáni helyzet állását is.
„A NATO és Oroszország között mély és tartós nézeteltérések vannak, s ezen az ülés nem változtatott” – szögezte le egyértelműen Stoltenberg. Utojára 2014 júniusában tanácskozott a 2002-ben, a NATO-orosz párbeszéd és katonai együttműködés előmozdítására létrehozott testület.
A főtitkár aláhúzta, hogy a Huszonnyolcak ezen az ülésen is kiemelték, hogy kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, s nem ismerik el a Krím illegális annektálását, Oroszországhoz csatolását. A szövetség, mint rámutatott, nyugtalanítónak tartja az egyre gyakoribbá váló tűzszünetsértéseket a kelet-ukrajnai térségben, akárcsak az EBESZ-megfigyelőkkel szembeni incidenseket. Az ülés minden résztvevője egyetértett ugyanakkor abban, hogy teljes mértékben végre kell hajtani a minszki megállapodásokat, s ebben a szövetség szerint Oroszországnak igen komoly a felelőssége.
Ahogy Stoltenberg előzetesen jelezte, az ülésen szóba hozták a múlt héten, a Balti-tenger térségében történt, orosz harci gépek repüléseivel kapcsolatos incidenseket. Az orosz védelmi minisztérium elutasította az amerikai panaszokat, noha az orosz gépek egy amerikai romboló mellett veszélyes közelségben, alig 9 méterre repültek el.
Frank Walter Steinmeier német külügyminiszter közleményében hangsúlyozta, eleve nem lehetett számítani arra, hogy a NATO-Oroszország-tanács ülése egyszerű és harmonikus lesz, de annyi a vitás kérdés, hogy fontos a párbeszéd fenntartása.