Éppen hétfőn lesz öt éve, hogy 2011. április 25-én aláírta a Magyarország új alaptörvénye címet viselő jogszabályt Schmitt Pál köztársasági elnök a Sándor-palotában. Az akkori államfő kézmozdulatait fanfárokkal és ünnepélyes őrségváltási ceremóniával köszöntötték. Orbán Viktor és kormánypárti politikusok pedig ekkor már nem adtak az addig erőltetett látszatra; hatalomra jutásuk évfordulós ajándékaként emlegették a jogszabály aláírását. 2010. április 25-én, a választások második fordulójának éjszakáján hangzott el ugyanis a "Forradalom történt a szavazófülkékben" című Orbán-beszéd, melyben a leendő miniszterelnök bejelentette: a magyar emberek megbuktatták az oligarchák, és megalapították a nemzeti együttműködés rendszerét.
Nemcsak e kijelentés vet fel kérdéseket hat év távlatában, hanem az is: ekkor még szó sem volt alkotmányozásról, ahogyan a megelőző ellenzéki években sem utalt erre sosem a Fidesz. Ennek ellenére később maga Schmitt is azt állította: a szavazófülkés forradalom egyben népszavazás is volt az új alaptörvényről, ezért aztán nem is "kellett" referendum e tárgykörben."Nem vagyok híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében" - jelentette ki maga Orbán is, a miniszterelnök szerint "azért választják meg a képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, és csak kivételes esetben forduljanak a választókhoz".
Egyedül csinálták
Magyarország új, 2011 húsvéthétfőjén kihirdetett alkotmánya a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma - írta az alaptörvény elfogadását követően a miniszterelnök a Magyar Nemzetben. Orbán a cikkben azt állította: a magyarok 2006-ban ébredtek rá Magyarország védtelenségére és arra, hogy ennek a védtelenségnek alapvető oka az erőtlen, átmeneti alkotmány. Ezért döntöttek úgy 2010 tavaszán, hogy az átmenet korszakának véget kell vetni és olyan összefogást kell teremteni, amely 20 év után végre képes erős és modern alaptörvényt létrehozni - magyarázta. Valójában sem 2006-ban, sem 2010-ben nem esett szó alkotmányozási tervekről, így arról sem: mi a célja az alkotmányozásnak.
Ez nem derült ki a folyamat során sem, s noha a kormányoldal szerint "több mint tíz hónapon keresztül készítették elő az új alaptörvényt", amelyről "minden egyes embernek kikérték a véleményt", valójában az új alkotmány koncepciójának kidolgozására a miniszterelnök eredetileg hat személyt (Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgay Imre) kért fel, majd pedig a KDNP-s Salamon László vezette parlamenti bizottság is munkához látott.
- A kommunizmus megdöntését követő húsz zavaros év után végre gránit szilárdságú alapot vetettünk a jövő számára. Orbán Viktor miniszterelnök (Fidesz.hu, 2012. január 2.)
- A gránit szilárd, de nem formálhatatlan. Gulyás Gergely fideszes politikus (Magyar Nemzet, 2013. március 11.)
Ennek ellenére egyik testület koncepciója sem egyezett azzal, amely végül a Ház elé került javaslatként. A parlamentben 2011. március 22-én kezdődött meg az alkotmányozás folyamata, a képviselők "több héten keresztül kizárólag az új alaptörvénnyel foglalkoztak" - állt a hivatalos közlésben arról a 9 parlamenti vitanapról, amely e tárgyban zajlott. Ráadásul a vitában az MSZP és az LMP nem is vett részt, képviselőik így az általános és a részletes vitán sem voltak ott, a demokratikus ellenzék ugyanis hiányolta a társadalmi konszenzust az új alkotmány megalkotásához. A Jobbik részt vett ugyan az alkotmányozási folyamatban, benyújtott javaslataikat ugyanakkor nem támogatták a kormánypártok.
Eközben az úgynevezett nemzeti konzultáció keretében egy 12 kérdésből álló kérdőívet küldtek ki az embereknek, amelyre - állítólag - mintegy 920 ezer választópolgár reagált. Elvileg ugyan ezek miatt a válaszok miatt változott meg végül a hivatalos közlés szerint Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő iPad-jén íródott alkotmánykoncepció, valójában azonban a Magyar Köztársaság alkotmányát felváltó "Magyarország Alaptörvénye" a végszavazás előtt - Lázár János akkori Fidesz-frakcióvezető indítványára - összesen 15 helyen módosult, elsősorban a kormánypárti hatalomkoncentrációt elősegítő passzusokkal egészítve ki a szöveget.
Az alaptörvényt végül az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el, a kormánypárti frakciók és a független Pősze Lajos szavazatával; a független Ivády Gábor és Szili Katalin, valamint a Jobbik nemmel szavazott ("Áruló nem leszek!" transzparenst tartva a magasba), Molnár Oszkár tartózkodott.
Alkotmányos jogfosztás
Az új alkotmány Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik, majd pedig kijelenti: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét". Míg a korábban hatályos alkotmány azzal kezdődött, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezte az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország".
Választási reform, pártfinanszírozás, képviselők, bírák és ügyészek jogállása, honvédelmi kötelezettség - csak néhány azok közül a sarkalatos törvények közül, melyeket több mint harminc helyen írt elő az orbáni alkotmány. A csak kétharmaddal elfogadható és módosítható, vagyis a következő kormányok által csak nagyon nehezen változtatható jogszabályokat alig néhány hónap alatt sorra elfogadta a Fidesz-KDNP, az új kétharmados tárgykörök olyan gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket és a kormányzati szervezetrendszer olyan ügyeit érintik, amelyeket világszerte feles többséghez kötnek.
Az alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket, valamint azt, hogy mire "törekszik" az állam (ezek többsége korábban jogként volt biztosítva). Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre, s csak ez a "konstrukció" alkothat családot. Alaptörvénybe emelték a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést, és azt, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Újdonság volt, hogy az alaptörvény kimondta: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Új elemként került a köztársasági elnököt illető jogok közé, hogy az államfő akkor is élhet az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségével, ha a parlament az adott évre vonatkozó központi büdzsét március 31-ig nem fogadja el. Azt is az alaptörvénybe iktatták, hogy amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
Az alaptörvényből fakadt változás volt, hogy a legfőbb bírósági szerv 2012. január 1-től a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria, amelynek első emberét 9 évre választja a köztársasági elnök javaslatára a parlament kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt, az addigi főbírót, Baka András pedig ezzel menesztették. Alkotmányban rögzített szabályként jelent meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhattak szolgálati jogviszonyban, ám ez később alkotmányellenesnek és nemzetközi jogokat sértőnek bizonyult.
Beemelték az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt 9 évre választja a parlament az ügyészek közül, s a megválasztásához fűződő szabályok is változtak. Szintén változott, hogy az addigi néggyel szemben már csak egy ombudsman, az alapvető jogok biztosa dolgozhat, míg a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi, ezzel Jóri András adatvédelmi ombudsmant menesztették - jogellenesen.
Sokat "csiszolták"
A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvényt eddig már ötször, esetenként jelentős mértékben módosították. Már életbe lépése előtt, 2011. december 30-án elfogadták az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, a jogszabály összesen 32 cikket tartalmazott, melyek közül mindössze 3, s ezeken belül körülbelül 19 passzus volt igazi hatályba léptető rendelkezés, a többi szakasz nem bizonyult átmenetinek. E törvényt 2011 novemberében nyújtották be, s december 30-án fogadták el úgy, hogy az alaptörvénnyel együtt életbe lépett 2012. január 1-jén.
Alig négy hónappal később, 2012. április 17-én az alaptörvény első módosítását kezdeményezte a kormány. Az akkor még nemzetgazdasági miniszter Matolcsy György javaslata nem csupán arról rendelkezett, hogy az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik, de további négy ponton is belenyúlt az eredeti szövegbe. Azév szeptember elején újabb módosítással álltak elő, amelyet néhány héttel később visszavontak. Az alaptörvény "valódi" második módosítása szeptember 18-án került a parlament elé, novemberi elfogadásakor pedig két újabb cikk, 7 passzus, s a választási regisztráció állampolgári kötelezettsége is szerepelt benne. A november 9-én kihirdetett módosításon alig száradt meg a tinta, amikor a kormány újabb javaslattal állt elő, amelyet december közepén el is fogadtatott. Az alaptörvény 2012. december 22-én hatályba lépett, harmadik módosítása négy ponton - a földtörvényt sarkalatossá tévő passzusokkal - egészítette ki a szöveget.
Csakhogy 2012. december végén formai okokból, tartalmi vizsgálat nélkül alkotmányellenesnek találta az átmeneti rendelkezéseket az Alkotmánybíróság (Ab). Pedig korábban a kormányoldal az alaptörvény szövegét kiegészítette azzal, hogy ezek a szabályok is az alkotmány részét képezik. Épp ezért újabb javaslattal álltak elő: a február 8-án benyújtott, negyedik alkotmánymódosítás 23 cikkel, csaknem 150 ponton változtatott az alaptörvényen - több tucat, az Ab által alkotmányellenesnek talált szabályt írva bele. Ezek között volt az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetősége, az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolása, a hajléktalanok hatósági üldözésének lehetősége, a gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok kirekesztése a család fogalmából, a szólás- és véleményszabadság korlátozásának lehetősége, a tisztességes politikai kampány korlátozása és az ügyáthelyezések lehetősége. Sőt, a negyedik alkotmánymódosítás lehetővé tette, hogy kétharmados többséggel bármit bele lehessen írni az alaptörvénybe, hiszen azt tartalmi szempontból az Ab már nem vizsgálhatja felül.
A negyedik módosítás kétség kívül az eddigi "legmélyebb" sérelme az alaptörvénynek, hiszen 14 oldallal bővítette az addig összesen 32 oldalas szöveget. Noha a módosítás elfogadása ellen a hazai ellenzék, civil és szakmai szervezetek, az Európai Unió több szerve, valamint az Európa Tanács (ET) és az Egyesült Államok kormánya is tiltakozott, a kormányoldal átvitte javaslatát. Áder János államfő pedig mérlegelés nélkül aláírta, annak ellenére, hogy többek közt Szabó Máté akkori ombudsman és Sólyom László volt államfő is ennek ellenkezőjére kérte.
Mindezt jelentős nemzetközi visszhang és komoly uniós aggodalom fogadta, az Európai Bizottság (EB) akkori elnöke, José Manuel Barroso levelet is írt emiatt Orbán Viktornak, így végül az EU által kifogásolt három pontból kettőt hajlandó volt "korrigálni" a kormány, így kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, illetve a nemzetközi bíróságok ítélete nyomán kivethető rendkívüli adókról szóló passzus. Az ötödik alaptörvény-módosítás már tartalmazta a közmédiára korlátozott kampányszabályok lazítását is, ám a nemzetközi szervezetek aggályait csak részben korrigálta. Az ötödik módosító 2013. október 1-jén lépett hatályba.